Idén immár tizenegyedik alkalommal indult útnak a veszprémi keresztalja, hogy tiszteletét tegye a Sümegi Fájdalmas Szép Szűz Máriának. Kis csapatunk minden évben két nap alatt teszi meg gyalogosan a mintegy 70 kilométeres távot imádkozva, énekelve, jó baráti hangulatban. Különösen kedves számunkra a nyirádi plébániaközösség szerető vendéglátása. A búcsú előestéjén érkezünk a kegyhelyre, ez által lehetőségünk van az imádságos előkészületre. Külön örömöt és otthonos érzést adott számunkra, hogy idén Nagy Károly c. apát kanonok, a Szent Mihály Bazilika Főszékesegyház plébánosa celebrálta az ünnepi szentmisét, vezette a díszes körmenetet.

Búcsúi szentmisét celebrált még Reisz Pál atya 8 órakor, 12 órakor Barsi Balázs atya. Délután fél 3-kor litániát és vecsernyét tartottak.

Sipos Balázs

Sümegi Mária-kegyhely

1699 januárban Berghoffer Mária Zsófia Katalin álmot látott bécsi otthonában, hogy – keresztcsontjának szuvasodása, mely már járását is megbénította – meggyógyulhat ha egy templom baloldalán lévő (ölében Krisztust tartó), Fájdalmas Szűzanya-szobor előtt imádkozna. Keresték Bécsben és környékén a szobrot de nem találták. Második és harmadik álmában már megtudta, hogy Magyarországon, Sümegen kell keresnie. 1699 február 4. érkezett Sümegre, megtalálta a szobrot. Február 6. levetette a szobrot a helyéről, hogy megérinthesse, és ott a templomban meleg bizsergető érzés után erősnek érezte magát és a többi hívők szeme láttára felállt. Másnap találkozott Széchenyi Pál püspöknek, akinek beszámolt gyógyulásáról.
A tölgyfából faragott szobor, valószínűleg a felvidéki Szakolcáról érkezhetett ferences testvérekkel együtt 1649-ben. A szobor a Fájdalmas Szűzanyát ábrázolja. Azóta többször átfestették. Az eredeti színét megtartva 1938-ban helyreállították és zománcozták. Az első gyógyulások után áthelyezték a főhelyre az oltárra. 1890-ben villám vágott a templomba, de csak az oltárlépcsőt rongálta meg az ott lévő szobornak nem esett baja. Később díszes faragvánnyal vették körbe, melyet valaki 1911-ben petroleummal lelocsolt és elégette, de a kegyszobor nem égett meg.
A hívők a sümegi Szűz Máriának, vagy a Betegek Orvosának nevezték a szobrot. A gyógyulásokat 1718 óta jegyezték fel.

[simpleviewer gallery_id=”977″]

 

Comments are closed.