Idén január 21. és 28. között rendezték meg a Krisztus-hívők egységéért hirdetett ökumenikus imahetet. A több mint 100 éves hagyománnyal rendelkező rendezvénysorozatot a világ minden táján megrendezik.
Az imahét segédanyagát ez alkalommal a karibi keresztény testvérek állították össze a következő mottóval: „Jobbod, Uram, dicső az erőtől…” / „Uram, a jobbod kitűnik erejével…” (2Móz/Kiv 15,6). A nyolcnapos programsorozat a magyarországi történelmi egyházak egyik legnagyobb közös rendezvénye. Szokás szerint Veszprémben minden este más templomban tartottak elmélkedéseket.
Az Ökumenikus imahét záró imaóráján a Református Nagytemplomban Márfi Gyula érsek tartott elmélkedést január 28-án.
Niederhoffer Zoltán református lelkész köszöntötte az egybegyűlteket, köztük Márfi Gyula érsek urat, aki az imahét utolsó témájáról elmélkedett: „Összegyűjti a szétszórtakat… a föld négy széléről.” Beszédében kiemelte, hogy a keresztség révén ugyanannak az Atyának vagyunk a gyermekei, mi keresztények. Mindannyian testvérek vagyunk. Régebben hajlamosak voltunk a katolikus egyházon belül is arra, hogy a különbségeket hangsúlyozzuk, ma már inkább arra törekszünk, hogy a közöset találjuk meg egymásban. Korábban az egyházi méltóságok hierarchiáját is hangsúlyoztuk, ma már ez nem ilyen jelentős. A keresztségben ugyanaz a pápa, a püspök és az egyszerű hívő is. Ilyen módon mindannyian hivatottak vagyunk az életszentségre, arra, hogy szentek legyünk. Mindenkinek az élethivatásában, a maga területén törekednie kell az életszentségre, ez nem csupán a papok és a szerzetesek előjoga – mondta a főpásztor.
Az ökumenikus imaórán részt vett Stadler László Dezső, a Regina Mundi-templom plébánosa, Tornavölgyi Krisztián, az Árpád-házi Szent Margit-templom plébánosa és Isó Zoltán evangélikus lelkész.
