Krisztus Testének és Vérének főünnepét, vagyis Úrnapját, a Szentháromság Vasárnapját követő csütörtökön tartja minden évben a Katolikus Egyház.  Magyarországon a húsvéti időt lezáró pünkösd vasárnap után két héttel tartják. Az ünnepet 1264-ben IV. Orbán pápa terjesztette ki az egész latin Egyházra a hit és a kultusz válaszaként azokra az eretnek tanításokra, amelyek kétségbe vonták Jézusnak az Eucharisztiában való jelenlétét.

Veszprémben május 29-én Nagy Károly c. apát, kanonok, a Bazilika plébánosa mutatott be szentmisét a Szent Mihály Bazilikában. A szentmise után Károly atya körülhordozta az Oltáriszentséget a veszprémi várban, ahol négy oltárt állítottak fel a körmenet útvonala mentén. A kisgyermekek virágszirmokat szórtak,  a hívek imádsággal és énekkel kísérték az Oltáriszentséget a virágdíszekkel kirakott ideiglenes oltárokhoz, melyeket a Szaléziánumban, a Főplébánián, az Érseki Palota előtt és a Szentháromság szobornál állították fel.

A negyedik oltárnál Károly atya az Oltáriszentséggel külön megáldotta a keresztség szentségében aznap részesülő kisgyermekeket.

 

Comments are closed.