Május 5-én, szombaton a budapest-angyalföldi Szent Mihály-plébánia zarándokcsoportja a tapolcai Nagyboldogasszony-plébánia meghívására a Balaton-felvidéki városba utazott, hogy a Szűzanya hónapjának első szombatján együtt töltsön a két közösség néhány örömteli órát.

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

A Kovács Zoltán plébános vezette közel ötvenfős angyalföldi csoport – számos kisgyermekes család és fiatalok részvételével – először a vonyarcvashegyi Szent Mihály-dombot mászta meg, gyönyörködött a balatoni panorámában, és kérte az ott épült kápolnánál a mennyei seregek vezérének oltalmát mindennapos küzdelmeiben.

A csoport késő délelőtt Tapolcára érkezve Szakács Péter plébános és a helyi hívek szeretetteljes fogadtatásában részesültek, majd délben közös szentmise keretében adtak hálát az Úrnak, kérve Isten Anyjának segítségét földi életük további zarándokútjához.

A szentmise elején Szakács Péter megáldotta a Szent Mihály-plébánia új körmeneti zászlóját. Homíliájában Kovács Zoltán kifejtette: ahogy hajdanán Erzsébet útra kelt, úgy keltünk ma útra mi is, és ahogyan öröm volt számára és a szíve alatt felujjongó Keresztelő János számára a Szűzanyával és méhének lakójával való találkozás, úgy öröm és kegyelem a két plébánia közösségének közös imádkozása és testvéri együttléte.

A beszéd végén a jelenlévők mindannyian a főoltárhoz vonultak, melyről a Nagyboldogasszony tekint le a templomban imádkozókra. Égi Édesanyánk előtt a papság vezetésével felajánlották a két plébánia híveit, családjait a Szűzanyának, Szent II. János Pál pápa egyik fatimai imájának szavaival.

A szentmise után a tapolcai plébánia tágas kertjében elköltött közös ebéd, a gyermekeknek szervezett zenés, valamint kézműves programok, illetve a nyárias időben együtt töltött kötetlen órák hamar, de tartalmasan teltek.

Mielőtt az angyalföldi csoport továbbindult volna, a két plébánia hívei a templomba mentek, és – május hónap lévén – együtt köszöntötték a Szűzanyát a loretói litánia szavaival.

A szentségi áldást követően Szakács Péter plébános, aki a Veszprémi Főegyházmegye nevében sokat fáradozott Bódi Mária Magdolna boldoggá avatásának ügyében, röviden bemutatta a hitéért és tisztasága védelmében vértanúhalált halt munkáslány életét, lelkileg felkészítve a zarándokcsoportot útjának következő állomására. Késő délután az angyalföldi hívek ugyanis már a litéri temetőben imádkoztak Bódi Magdi sírjánál, kérve az Úrtól, hogy őt is mielőbb a boldogok sorában tisztelhessük.

A két plébánia közötti testvéri kapcsolat 2016 Nagyboldogasszony ünnepén kezdődött, mely alkalommal az angyalföldi plébános buzdította a tapolcai híveket a mennybe felvett Szűzanya tiszteletére és szeretetére. A kapcsolatok szorosabbá váltak, amikor 2017 őszén Kovács Zoltán plébános felkérésére az angyalföldi Szent Mihály-búcsún Szakács Péter tapolcai plébános celebrálta az ünnepi szentmisét és buzdította szentbeszédével a híveket. A szónokot a búcsúra a tapolcai plébánia híveinek egy kisebb csoportja is elkísérte Angyalföldre. Röviddel ezután, Magyarok Nagyasszonya ünnepén, október 8-án a tapolcai plébániáról egy nagyobb és hasonlóan lelkes csoport együtt imádkozott az angyalföldiekkel, amikor Salvatore Perrella olasz mariológus vezetésével sor került a Szent Mihály-plébánia ünnepélyes felajánlására Mária Szívének a Babér utcai templomkertben. A tapolcai közösség – a hagyományukhoz híven – mindkét alkalomra elhozta a plébánia zászlóját, melynek csúcsára a jeles események emlékéül egy-egy díszszalagot helyeztek.

Az angyalföldi Szent Mihály-plébánia körmeneti zászlója is éppen ezekben a napokban készült el, melyen Kiss Réka alkotásai láthatók: az egyik oldalán a gonoszt legyőző főangyal, a másikon pedig a plébániatemplom stilizált ábrázolása.

Forrás: Angyalföldi Szent Mihály-plébánia

Fotó: Zuggó Zsolt

Magyar Kurír

 

Comments are closed.



Ugrás az oldal tetejére »