Újévi szentmise

2019.01.01., Hírek rovat

A Szent Mihály Bazilikában Márfi Gyula érsek, Nagy Károly apátkanonokkal, a bazilika plébánosával január 1-jén, Szűz Mária Isten Anyja ünnepén mutatott be szentmisét.

A főpásztor erre a napra körlevelet adott ki, melyet a főegyházmegye valamennyi templomában felolvastak, melyet az alábbiakban közlünk:

“Főpásztori üzenet a Béke Világnapjára

Főtisztelendő Paptestvéreim, Kedves Krisztushívő Testvéreim!

Szent VI. Pál pápa rendelkezésének megfelelően 1968 óta január elsejét minden évben – Szűz Mária istenanyaságának megünneplése mellett – a bé­ke világnapjaként üljük meg.

A krisztusi békével kapcsolatban a pápai körlevelekben rengeteg téma napirendre került már: az igazságtól, az igazságosságtól és az emberi jogoktól a szabadságig, a megújulásig és a párbeszédig; a fejlődéstől és a teremtésvédelemtől a szegények segítéséig, a nők megbecsüléséig és a gyermekek jogainak tiszteletben tartásáig, stb… – Én most – vél­hetően utolsó – béke világnapi üzenetemnek ezt a címet adom: Béke és sze­retet. Az igazság és az igazságosság, az emberi jogok tiszteletben tar­tása: mind-mind nagyon fontosak, de a szeretet nélkül egyik sem képes megteremteni a tartós békét sem a társadalomban, sem a szívünkben.

De mit mondhatunk egy rövid üzenetben a szeretetről?

 

  1. Először azt, hogy “Isten a szeretet”, ahogy Szent János levelében ol­vassuk (1 Jn 4,16). – Móra Ferenc “Aeterna solitudo” (Örök magányosság) című versével ellentétben Isten már önmagában sem rideg magányosság, ha­nem három személy kifejezhetetlenül szoros lét- és szeretetközössége.
    A Szentlélek pedig nem más, mint az Atya és tökéletes képmása, a Fiú közt örökkön-örökké létező szeretet megszemélyesülése: a megszemélyesült tiszta Szeretet. Róla imádkozzuk: “Most jöjj, Szentlélek, szállj közénk, – Atyát s Fiút ki egybekötsz. – Szívünket, kérünk, töltse be – kegyelmed égi ereje.”
    Miért teremtette Isten a világot? – A szeretet túlcsordulásaként, hogy önmagán kívül mást is szerethessen. – Miért adott szabad akaratot az angyaloknak és az embereknek? – Hogy képessé tegye őket a szeretetre. – Miért engedte meg a bűnt? – Ezt is a szeretetért. A szabadság nekünk ajándékozásával vállalta a bűn kockázatát, de ezzel együtt vállalta a bűn megváltásának áldozatát is. A mennyei Atya Fiának értünk vállalt áldozatával tudta a legtökéletesebben kinyilatkoztatni irántunk – és az egész teremtett világért – érzett szeretetét. “Úgy szerette Isten a vi­lágot, hogy Egyszülött Fiát adta oda, hogy mindaz, aki hisz benne, el ne vesszen, hanem örökké éljen” (Jn 3,16).
  2. Másodszor pedig azt kell hangsúlyoznunk, hogy mi, Isten képmására alkotott emberek is meghívást kaptunk a szeretetre. “Szeressétek egymást. Amint én szerettelek titeket, úgy szeressétek ti is egymást” (Jn 13, 34). – A görög nyelvben három szó van, amelyet szeretettel fordít­hatunk, ez a három szó: az erosz, a fília és az agapé.

    a) Az erosz sokkal többet jelent, mint erotikát. Jelent mindenféle ra­jongó szeretetet, amely egy másik lény iránti vonzalomból fakad: “Sze­retlek, mert jó vagy, mert tetszel nekem, mert jó nekem veled lennem…”
    Így szeretjük a sztárokat, így szereti a kisgyermek a szüleit, a tanít­vány a mestert, és így szeretik egymást a szerelmesek is. – Az erosz önmagában véve nem rossz, hanem jó. De azt is tudnunk kell róla, hogy önmagában nem elég, önmagában nem tehet tartósan boldoggá minket.

    b) A fília jelenti az igazságosságot is magába foglaló szeretetet: Sze­retlek, mert te is szeretsz engem; adok neked, mert te is megajándékoz­tál engem. A szeretetnek ezt a fokozatát megtaláljuk a testvéri és a baráti szeretetben, de a felnőtt gyermekeknek idősödő szüleik iránt tanúsított szeretetében is. A fília esetében az elfogadás mellett megje­lenik már az adakozás vágya is. – Természetesen a fília is jó, de a teljes békéhez és boldogsághoz még ez sem elég.

    c) Végül pedig mondjuk meg: mit jelent az agapé? Az agapé azt jelenti, hogy “szeretlek, mert szeretlek”: minden feltétel, elvárás, kikötés nél­kül. Szeretlek, mert Isten képmása, sőt gyermeke vagyok, aki tiszta szeretetből teremtett engem, és – minden hátsó gondolat és szándék nélkül – meghalt értem és mennyei boldogságában akar részesíteni engem. – Szeret­lek, mert bennem él a vágy, hogy adjak neked, és – ha a helyzet úgy kí­vánja – meghaljak érted, feláldozzam magam a te boldogságodért, a te üd­vösségedért.

  1. Hangsúlyoznunk kell, hogy az erosz, a fília és az agapé: összetarto­zik, kölcsönösen áthatják és kiegészítik egymást, és semmiképpen sincse­nek ellentétben egymással. – Az egyházias gondolkodás sosem a részben keresi az igazságot, hanem az egészben. A tökéletesség a teljességben rejlik; abban, hogy a háromféle szeretet együtt van jelen az életünk­ben. – Az agapét azért szoktuk a leggyakrabban hangsúlyozni, mert több­nyire ez hiányzik a mi”egész-ségünkből”, teljességünkből, az igazi bol­dogságunkból.

A vágy azonban ott rejlik természetünk mélyén, amíg csak bűnös életünk­kel ki nem űzzük magunkból. Amikor egy kisgyerek ott tüsténkedik édes­anyja vagy édesapja mellett, és segíteni akar, kis szívében már megje­lenik az “adás-törvény”: szeretne segíteni, adni valamit amellett, hogy jól érzi magát szülei közelében. Az igazi szerelmes sosem elégszik meg az erosszal, mert lelkében ott van a vágy, hogy akár életét is feláldoz­za szerelméért, illetve a síron túl is szeresse kedvesét. Petőfinek a “Szeptember végén” c. költeményében ez így fogalmazódik meg:

“Ha eldobod egykor az özvegyi fátyolt,
Fejfámra sötét lobogóul akaszd,
Én feljövök érte a síri világból
Az éj közepén, s oda leviszem azt,
Letörleni véle könnyűimet érted,
Ki könnyeden elfeledéd hívedet,
S e szív sebeit bekötözni, ki téged
Még akkor is, ott is, örökre szeret.”

Dsida Jenő erdélyi költő már 17 éves korában vágyat érzett arra, hogy Jézussal egyesülve meghaljon a világért. “Golgotán” c. verse így fejező­dik be:

“Szépen szerettem ezt a világot,
azért teszek most ilyen nagyot:
mindent adva és semmit se kérve,
fájdalmas szépen meghalok érte, –
de harmadnapra – feltámadok!”

Gyóni Géza orosz hadifogságban halt meg, itt születettek “Sírvers” című sorai is:

“Boldog, ki itt jársz, teéretted is
Megszenvedett, ki itt nyugszik, a holt;
Véres harcok verték fel hírét,
De csak a béke katonája volt.”

Utolsó szavait a barakk falára írta, és az evangéliumokból kölcsönözte: “Emberek, térjetek meg, és szeressétek egymást.” (vö. Mk 1,15; Jn 13,34.) Térjünk meg mi is, Testvéreim, és szeressük egymást, hogy egy nehéz kor­ban, mikor keresztény testvéreink ezreit ölik meg, mi “csak a béke kato­nái” és az Úr Jézus testvérei lehessünk.

Áldott, békés új évet kívánok Mindannyiuknak – főpásztori áldással.”

 

Régi hagyomány az Egyházban Jézussal kezdeni az évet, a veszprémi bazilikában is szentségimádással vette kezdetét az újév. Az ünnepi szentmise végén az Oltáriszentséget kihelyezték az oltárra és a főpásztor szentségi áldásban részesítette a jelenlevőket. A hívek egész nap imádkozhattak a kihelyezett Oltáriszentség előtt a főegyházmegye főtemplomában.

 

 

49419700_2053446918048255_4321781648707289088_n
49560027_331068214165807_6624120857960644608_n
49151137_1082322438599358_3939057624061837312_n
49844122_512454599266250_1139441414740901888_n
49121622_1949767015331335_7987383459561603072_n
49348681_226256464965264_8481721989034147840_n
49793689_2182590051804939_5763305761396490240_n
49205099_536598490155555_7361048529109778432_n
48977523_374136606714881_5753450473604513792_n
49172688_2286924811592024_912644300876021760_n
49212611_2318923775054283_2412478221015580672_n
49807040_325726064700408_9131781674583982080_n
49312000_347045252742691_267284404764672000_n
 

Comments are closed.