Turisztikai konferenciának adott helyet szeptember 26-án Veszprémben a Szaléziánum Érsekségi Turisztikai Központ, amelyen szakemberek és az Egyház képviselői tanácskoztak a vallási turizmus hazánkban és a közép-európai térségben nyíló lehetőségeiről.

Az ember életéhez hozzátartozik a zarándoklás – mondta Márfi Gyula érsek köszöntőjében. Vándorok és jövevények vagyunk és nincsen maradandó lakásunk itt a Földön, haladnunk kell az Örök Haza felé – idézte Isten üzenetét Szent Pál apostol második korinthusi leveléből és a zsidókhoz írott levélből.

A zarándoklat valójában egy mosoly, az Isten mosolya – folytatta a gondolatot Nagy Károly apát-kanonok, a veszprémi székesegyház plébánosa. Ószövetségi és újszövetségi példákkal illusztrálta azt, miként vezette az embert Isten a történelem útján: az Ószövetség népének már Ábrahám és Mózes előtt megkezdődött a vándorlása a paradicsomi kertből való kiűzetéskor. Majd az Ígéret földje, a Kánaán felé vándorolt a választott nép. A kereszténységben folytatódik e vándorlás, de már nem egy földi cél felé, nem a tér és idő dimenziójában, hanem Krisztus vezetésével az örök boldogság felé – fogalmazott a plébános. Idézte Máriának Erzsébethez vezető útját is, s a népi vallásosság hagyományait, valamint az ereklye- és kegyhely-zarándoklatokat.

Porga Gyula, a város polgármestere és Bérczi Beáta, a Veszprémi Turisztikai Kft. ügyvezetője hangsúlyozták a turizmus, a zarándoklatok jelentőségét s azt, hogy a turisztikai fejlesztések mindig a helyi lakosság érdekeit is szolgálják. Kiemelték: Veszprém rendkívül gazdag szellemi, illetve épített örökséggel megáldott város.

Ifj. Veiland László, a Pannonhalmi Bencés Apátság marketing menedzsere szemléltette a monostori épületegyüttes köré szerveződött turisztikai fejlesztéseket, a borkultúrát, a pincét, az éttermet, a gyógynövénykertet, s bemutatta, hogy a bencés szerzetesközösség és a turizmus hogyan fér meg egymás mellett. Szabó Tamás – mint a Mária-út kegyhelyeket összekötő, ma már európai hálózatának megalapozója – kiemelte a gyalogos zarándokutak missziós szerepét is, rámutatva, hogy az önmagunk keresésében, életünk elrendezésében segít, ugyanakkor kétségtelenül van piaci háttere is.

Elhangzott e mellett, hogy ma még hazánkban a szakrális motivációból elinduló turisták száma csupán 7-8 százalék, szemben az európai trenddel, s szó volt arról is, hogy vajon vallásos turizmusról vagy csupán vallási turizmusról beszélhetünk a mai gyakorlatban. Ezzel kapcsolatban kiemelték, hogy a vallási turizmus fő célkitűzése a vallási és a kulturális örökség továbbadása, de az egymásra találásnak, a kapcsolatkeresésnek is jó eszköze, s vannak kimondottan vallásos szervezésű utak is, de a nyitottság ott is jelen van a nem hívők felé.

A konferencián Lőrincz Katalin, a Pannon Egyetem docense bemutatta a Recultivatur-projektet, amely főként egy turisztikai tudásbázis kiépítésén dolgozik: a vallási turizmus területén munkálkodóknak nyújt majd pótolhatatlan segítséget jelenthet a partnerek szervezésében, a legjobb gyakorlatok összegyűjtésével. A tanácskozást kerekasztal-beszélgetés, majd az érseki palotában koncert zárta.

Magyar Kurír/Toldi Éva

Fotó: Szaléziánum

[simpleviewer gallery_id=”372″]

 

Comments are closed.