A Herendi Porcelánmanufaktúra Zrt. művészi alkotásaiból nyílt kiállítás szeptember 14-én a Szakrális művészetek hetének bevezetéseként a veszprémi Szaléziánumban.

Töretlen hittel című kiállítás megnyitóját ezúttal a Szaléziánum szomszédságában, a ferences templomban tartották meg a nagyszámú érdeklődőre való tekintettel.

Márfi Gyula érsek köszöntőjében kifejezte elismerését és nagyrabecsülését a Herendi Porcelánmanufaktúrának, ahol nemcsak több millió példányszámban, hanem több millió változatban is készülnek a szebbnél szebb kézzel készített porcelántárgyak. A herendi porcelán világmárka – méltatta az intézmény tevékenységét a főpásztor. – A mostani kiállításuk azt is reprezentálja egyúttal, hogy a szakralitás jelen van a látszólag profán környezetben is, azok között az emberek között, akik ott dolgoznak. Nem helyes tehát, ha csak arról panaszkodunk egyre, hogy elprofanizálódik a világ, sőt még az Egyház is olykor, hanem örülnünk kell annak, hogy van egy ellenkező folyamat is.

Számtalan olyan helyen járt az utóbbi időben, mondta az érsek, ahol olyan profán helyszínen is megjelent a szent, ahol hosszú időn keresztül nem volt jelen. Példaként idézte azokat az utóbbi időben felfedezett vagy újjáépített zarándokhelyeket (a veszprémi Rab Mária-forrás, a kolontári szentkút, a zalacsányi remetelak, tihanyi kálvária) ahol negyven éven keresztül az egykori szent helyek eltűntek, elgazosodtak, szinte elfelejtésre ítéltettek, s most felújították őket, és rendszeres szertartások helyszínei lettek. Kiemelte, hogy a herendi manufaktúra alkotóművészeinek jóvoltából a veszprémi Benedek-hegyi kereszthez vezető út elején nemrég állították fel az Íme, az ember című alkotást. Mindez feladatot is ró ránk keresztényekre, mutatott rá: ahová elmegyünk a profán világba – bár nem kérkedve, hivalkodva –, vigyük el jelenlétünkkel, viselkedésünkkel a szakrálist is.

Simon Attila, a manufaktúra vezérigazgatója elmondta: gazdag értékteremtő időszak áll mögöttük az idén is, közel százezer érdeklődőhöz vitték közel a herendi porcelánt kulturális rendezvényeken, dacolva a korszellemmel, amely sokszor az igénytelenséget emeli magasba. A kiállítás címe (Töretlen hittel) utal a manufaktúra ars poeticájára, és a kiállított tárgyaknak most helyt adó szakrális környezetre, mutatott rá. A porcelánkészítés csoda, mert bár ismert az összetevők mivolta, ennek ellenére az emberi elme, a mérnöki tudás és a számítógépes vezérlés folytán sem uralható a porcelánkészítés minden részletében. A Gondviselés akaratán is múlik, hogy milyen minőségű lesz az alkotás e folyamatok végén. A manufaktúra értékteremtő munkaközössége feladatának tartja, hogy megőrizze és átörökítse mindazt az értéket a jövőnek, amit évszázadok során az elődök ráhagyományoztak. Hisznek abban, emelte ki, hogy társadalmi missziójuk van, a porcelánművészet értékeinek ápolása, megőrzése, fejlesztése. Elismeréseikről is szólt, valamint arról, hogy Bécsben, Párizsban, Szentpétervárott s a moszkvai Kremlben is kiállították termékeiket (ez utóbbival egyedülállók a porcelánkészítők világközösségében), s 2001 óta a herendi manufaktúra a magyar örökség része.

Pálffy István országgyűlési képviselő (KDNP) is méltatta a kiállítást, hangsúlyozva: a szakralitás, a szentség a művészet örök múzsája, örök témája. Több mint ezer éve a kereszténység a művészet lényege, akár ábrázolja, akár mellette, akár ellene foglal állást. A világ is az Egyházhoz képest határozza meg magát, hiszen előbb volt hitünk, mint egzisztenciánk. Idézte a manufaktúra múltját a Farkasháziaktól napjainkig, megjegyezve, hogy túléltek államosítást, diktatúrát, mert az értéket erősen őrizték. Kiemelte a kiállítás alkotásaiból a szepességi Toporci Madonna ábrázolását, amely jelképe lehet annak a töretlen hitnek, amellyel a manufaktúra élteti a szakrális hagyományokat tevékenységével.

A megnyitón szakrális dallamokkal közreműködött a veszprémi Szilágyi Keresztény Általános Iskola csengettyűs együttese Albertné Balogh Márta tanárnő vezetésével.

Toldi Éva/Magyar Kurír

[simpleviewer gallery_id=”361″]

 

 

 

Comments are closed.