A pápai Szent Benedek Plébániatemplom búcsúját ünnepelték július 12-én, vasárnap délelőtt. Az ünnepi szentmisét dr. Takáts István általános érseki helynök – egykori pannonhalmi bencés diák – mutatta be dr. Mail József főesperes, apát, pápai plébánossal, Szijártó László esperes-plébánossal, Bali Tibor h.esperes, külsővati plébánossal és Horváth Tamás csóti plébánossal.

Az Istent kereső vágy indította Pápa Kertváros sokat szenvedett lakóit a Szent Benedek Egyházközség megalapításának gondolatára.” 1945 karácsony éjszakáján kigyúlt a betlehemi csillag a kertvárosi iskola-kápolna felett, dr. Horváth Detre bencés tanár bemutatta az első éjféli szentmisét. A kellékeket a bencések és az irgalmas nővérek bocsátották rendelkezésre. Majd dr. Becse Gaszton Celldömölkről érkezett, aki ajándékként egy harangot is hozott magával. Ő kezdte meg az ideiglenes kápolna építését. 1945. június 19-én vasárnap volt a kápolna- és a harangszentelés, ettől a naptól kezdve minden vasárnap és hétköznap volt szentmise, a tókertiek nagy örömére. Kezdetben bencés atyák szolgáltak a plébánián, majd 1965-től Molnár Zsigmond. Dr. Mail József apát-plébánost, a Pápa I. plébánosát, 2007 augusztusában bízta meg dr. Márfi Gyula veszprémi érsek a plébánia vezetésével, majd 2013 óta Szijártó László lett a plébános.

Szentbeszédében az érseki helynök Szent Benedek életét állította példának a hívek elé. – Kik is a szentek? Az ő alakjukat sokszor meseszerű világ veszi körül, s azt éljük meg, hogy olyan óriásokká nőnek a szemünkben, hogy tisztelni lehet, de követni őket nem. Szent Benedek egy hús-vér ember volt, aki megélt kísértéseket, küzdelmeket, kételyeket, s mégis célba érkezett, élete sok gyümölcsöt hozott. A szentség nem feltétlenül a töretlen hit, hiszen őt is kételyek gyötörték. Szent Benedek a bizalmat megélte és elfogadta. Érdekes az életében, hogy elindult Rómába tanulni, s ott megcsömörlött attól, amit tapasztalt, s visszavonult remetének. A mai ember számára az, hogy visszavonul egy barlangba mindentől, minden nélkül, az bizarr, különleges. Az ő életében ez segített, hiszen akkor nem tudott mit tenni, csak rácsodálkozni a világra, készen lenni arra, hogy az Isten megszólítsa, s őt ez segítette, hogy azzá legyen, akit 1500 év után is ünnepelni tudunk” – hangsúlyozta a helynök.
Majd így folytatta: Az ő élete megtanított arra, hogy megtanuljunk rácsodálkozni a körülöttünk lévő világra, arra, hogy mennyi mindent kaptunk. Ha az embereknek élő kapcsolata van az Istennel, akkor szokták azt mondani, hogy akire nézünk, az tükröződik az arcunkon. Benedek 1500 éves hagyománya abból is fakad, hogy az ő arcán keresztül a minket szerető, hozzánk forduló, minden emberi tulajdonságot gyógyítani akaró Isten arca tükröződik, az, akit ő hitelesen közvetített. Ő nem egymagában akart az Istennel párbeszédben lenni, hanem közösséget szervezett, ők voltak a bencések. Az Istenhez vezető legrövidebb út a másik ember. Az életünkben ezt is jó lenne felismerni, mert sokszor tehernek éljük ezt meg. S azt mondjuk például, mennyivel könnyebb lenne jónak lenni, ha nem lenne egy macerás szomszédunk.
Szép, ahogy Benedek megtanította, hogy nem félni kell az embertől, hanem mindenki, akivel Isten összeköti az életünket, az lehetőség – mondta dr. Takáts István atya, aki hozzátette, Benedek négy alapra építette a reguláját, s ez azóta is élő: ez az Istennel való kapcsolat, az imádság, a munka, a felebarát szolgálata és a tanulás, hogy többé tudja tenni a világot. Ha ezek megvannak, akkor a mi életünk is célba tud érni – tette hozzá.

Szijártó László plébános Szent Benedek kapcsán kiemelte, amit életéhez kapcsolódva két szóval szoktak megfogalmazni: “Ora et labora, imádkozzál és dolgozzál”. Úgy véli a templom és a környezete a hívek ebbéli lelkületét tükrözi, hiszen itt jelen van az imádság, az Istenre való odafigyelés, és persze az egymásra való odafigyelés is. Ami nincs befejezve, azt nekünk kell befejezni, munkálni, s azt gondolom, a plébánia terültén ez nagyon jellemző lelkület, hiszen a kétkezi munka meglátszik a hívek életében, de a törődés, odafigyelés is. A templomba járás is szépen tükrözi az Istennel való kapcsolatot – mondta el a plébános, majd hozzátette, a plébánia alapjait a bencések tették le, s bárki szerzetes vagy világi lelkipásztor szolgált itt, ez a lelküket mindig meghatározta a templom szellemiségét.
-Volt egy kisebb méretű Szent Benedek szobrunk, amit nagyon megviselt az idő vasfoga, ezért pár évvel ezelőtt úgy döntöttünk, hogy máltó emléket állítsunk templomunk védőszentjének, ezért egy fafaragó művész megfaragta Szent Benedek életnagyságú szobrát. Reméljük, hosszú éveken keresztül jelen lesz a plébánia udvarán, a templom életében.

A szentmise szeretetvendégséggel ért véget a plébánia udvarán.

Forrás és fotó: papa-ma.hu

 

Comments are closed.