A zalaegerszeg-kertvárosi Szűz Mária Szeplőtelen Szíve-templomban június 29-én, Szent Péter és Pál apostolok ünnepén tartotta primíciáját Szeghy Csaba – tájékoztatta szerkesztőségünket Pákozdi István. A templom zsúfolásig megtelt az ünnepre.
Szeghy Csabát június 20-án szentelte pappá Márfi Gyula veszprémi érsek. A szentelésig vezető útja kanyargós volt, 1983-ben kezdte ugyanis tanulmányait az esztergomi papnevelő intézetben. Ezt követően – ahogy újmisés szónoka, egykori esztergomi prefektusa, Pákozdi István fogalmazott prédikációjában – három évtizedes várakozás után érkezett meg „az ígéret földjére”, harminc év után válhatott igazzá: „akiknek pedig terelniük kell / azok terelni fognak. / Mindhalálig…”. A kettős szent hatalom: a bűnbocsátás és az átváltoztatás magát a papot is megrendíti – hangsúlyozta Pákozdi István.
Az újmisés szülei, valamint testvére és testvérének családja a Gondviselés ajándékaként élték meg a szentelést. Szeghy Csaba jelmondatát Izajás prófétától választotta: „Az Úristen megnyitotta fülemet, én pedig nem ellenkeztem, nem hátráltam meg” (Iz 50,5)
Szeghy Csaba a Küldött című újságban így vallott hivatásáról:
Minden ember életében van olyan időszak, amelyet soha sem tud elfelejteni. Számomra ez a papszentelés és az újmise napja, amelyek mindvégig elkísérnek életemben és utamon. Azért, hogy itt lehetek, először is szeretnék köszönetet mondani a Mindenható Istennek. Isten után szüleimnek tartozom hálával, de köszönetet mondok tanáraimnak, elöljáróimnak, kispaptársaimnak, és mindazoknak, akik eljöttek és velem ünnepelnek. Nagyon boldog éveket töltöttem a Boldog Gizella Szeminárium falai között.
Köszönöm mindenkinek, aki segített, szeretetével kísért, és biztatott akkor is, amikor elfáradtam. Köszönöm, hogy imáitokkal közbenjártatok értem, hogy az Úr oltáránál szolgálhassak. A Mindenható Isten áldása és szeretete kísérjen titeket utatokon.
Fotó: Horváth József
Magyar Kurír
