Padányi Biró Márton, egykori veszprémi püspök halálának 250. évfordulója alkalmából egyháztörténeti, néprajzi szakmai konferenciát tartottak szeptember 13-14-én Veszprémben a Szaléziánumban.

A meghívott jeles előadók a főpásztor és kortárs szolgatársai tevékenységének, a XVIII. századi magyar katolikus egyház történetének, életének, egyház és világ, egyháziak és a mindenkori politika kapcsolatának, a rekatolizáció viharos időszakának elemző bemutatásával foglalkoztak.

Hermann István, a konferenciát szervező Veszprém Megyei Levéltár igazgatója emlékezett bevezetőben a jeles főpásztorra, Pálfalvi Judit, a Szaléziánum vezetője pedig kifejezte örömét, hogy méltóképpen abban az épületben kerülhet sor ezen tudományos tanácskozásra, amely egykor otthona volt a főpásztornak, ő építtette még kanonokként 1733-ban. A házigazda érsekség nevében Nagy Károly kanonok, a székesegyház plébánosa köszöntötte a konferenciát, emlékeztetve arra, hogy Padányi Biró Márton munkásságának, főpapi tevékenységének jelei, eredményei a Veszprémi Egyházmegyében szerte megtalálhatók, hol itt, hol ott bukkanunk az általa alapított templomokra, plébániákra, egyházi épületekre. Egyik legszebb gyöngyszeme lett az egyházmegyének az általa emelt sümegi plébániatemplom a csodálatos Maulbertsch-freskókkal és a püspöki palota; az ő idejében Sümeg lett a püspökség székhelye.

A konferencián két szekcióban tartották meg szakmai előadásaikat a résztvevő egyetemi tanárok, történészek, levéltárosok, néprajzkutatók. Első nap szó volt többek között a felekezetiség politikai szerepéről a XVIII. századi Magyarországon, az alsótáblai klérus politikaformáló tevékenységéről, Pápa város rekatolizációjáról, az egyházi autonómiáról, illetve a nemzetiségek anyanyelv-használatáról. Második nap az egyházi felvilágosodás és a szakrális népi kultúra kapcsolatáról hangzott el rendkívül izgalmas előadás arról, miképpen szabályozták a főpásztorok a XVIII. században Magyarországon például a búcsújárások, és a népi vallásosság egyes szokásvariációinak gyakorlását engedélyező és tiltó rendelkezéseikkel. Ugyancsak sokatmondó, széleskörű társadalmi, demográfiai, vallásföldrajzi információkat nyújtott a Padányi Biró Márton szabályrendeleteiről, 1757-es veszprémi lélekösszeírásáról és a püspök végrendeletéről szóló előadás.

A tanácskozáshoz kapcsolódott első nap egy könyvbemutató is, mely a Veszprém Megyei Levéltár és a Veszprémi Főegyházmegyei Érseki és Főkáptalani Levéltár új kiadványait ismertette a résztvevőkkel és az érdeklődő megjelentekkel.  A megyei levéltár A céhládától az adatbázisig című tanulmánykötetet Gráfik Imre, a néprajztudományok kandidátusa, Nagy Balázs Vince Padányi Bíró Márton veszprémi püspök 1757-ben készíttetett lélekösszeírása Veszprémről című forráskiadványát Gőzsy Zoltán, a Pécsi Tudományegyetem tanára mutatta be. Az érseki levéltár A veszprémi káptalan 1727. és 1755. évi urbáriumai című forráskötetét pedig Gárdonyi Máté, a Veszprémi Érseki Hittudományi Főiskola tanára méltatta.

Toldi Éva/Magyar Kurír

 

Comments are closed.