Királynék és koronázó püspökök címmel kiállítás nyílik és előadássorozatot rendez Erzsébet királyné koronázásának 145. és Zita királyné születésének 120. évfordulóján a Boldog Gizella Főegyházmegyei Gyűjtemény és a Veszprémi Érseki és Főkáptalani Levéltár, Veszprém Megyei Jogú Város támogatásával – számoltak be sajtótájékoztatón a szervező intézmények vezetői.

A kezdeményezés célja a veszprémi püspökök királyné koronázási jogának történetét bemutatni. Mint ismeretes, a Veszprémi Püspökség a tíz Szent István által alapított püspökség közül vélhetően a legkorábbi lehetett és 1001-ben már biztosan létezett. A székesegyház kegyúrnője a mindenkori királyné, az ő kancellárja pedig a veszpérémi püspök volt. A veszprémi püspök királyné-koronázási jogot kapott, melyet a XIII. századtól oklevél és pápai rendelkezés is rögzített (innen ered, hogy Veszprémet a „királynék városaként” emlegetik máig). Királyainkat Székesfehérváron, a török időktől pedig a királynékkal egyetemben Pozsonyban, majd Budán koronázták meg. A királynék koronázása a XVI. század közepéig a Szent Koronával történt, majd a Habsburg-korszakban az úgynevezett „házi koronával”. Ekkor a Szent Koronát az esztergomi érsek csak a királyné jobb vállához érintette. Ő végezte a királyné felkenését is. A veszprémi püspök is „házi koronával” koronázott.

A májusban nyíló kiállításon, amely egyben a Gizella napok hagyományos rendezvénysorozatának nyitánya, olyan különösen értékes családi relikviákat is be tudnak mutatni majd például (ruhák, ékszerek, bútorok), amelyek a királynék leszármazottaitól és hazai és külföldi múzeumoktól érkeznek a koronázási tárlatra Veszprémbe.

A kiállítás célja modellezni a koronázás menetét Zita királyné (akinek boldoggáavatási eljárása folyamatban van)  koronázási szertartásának menete alapján, melyhez írott dokumentumok, korabeli meghívó áll rendelkezésre az érseki levéltárban báró Hornig Károly bíboros, veszprémi püspök hagyatékából.

Szerepelnek a tárlaton liturgikus koronázási emlékek is, közöttük a Szent István koronázási palástjának 1867-ben készült bécsi másolata, mely Veszprém tulajdonában áll, s amelyet Erzsébet adományozott Ranolder János veszprémi püspöknek; valamint az Erzsébet királyné koronázási díszruhájából készült miseruha-készlet, Ranolder János veszprémi püspök koronázási pásztorbotja, melyet Zita királyné adományozott a főpásztornak, és az a XV. századi velencei koronázási kazula, mely a veszprémi Vetési Albert püspök hagyatékában maradt fenn.

A kiállításon hangsúlyos szerepet kapnak a Habsburg-kori tárgyi emlékek, főként utolsó két királynénk, Erzsébet és Zita koronázási emlékei és mítosza.

A kiállítás kiegészül a lengyel, ukrán, és német (bajor) nemzetiségi önkormányzatokkal együttműködve egy nemzetközi előadók közreműködésével zajló konferenciával is, tájékoztatta Udvarhelyi Erzsébet múzeumigazgató a sajtó képviselőit.

A koronázási előadássorozat már e hónap végén, február 29-én megkezdődik. Meghívott előadói: Tóth Endre, Tringli István, Zsoldos Attila, Piotr Stefaniak, ifj. Bertényi Iván, Borovi Dániel, Kovács Gergely és Ötvös István – a Magyar Nemzeti Múzeum, az MTA, az ELTE,k a PPKE történészei, kutatói, akik többek között a magyar koronázási ékszerekről, a Szent Korona-tanról, a veszprémi püspökök kornázási jogáról, a magyar királyok lengyel feleségeiről, a dualizmus korának jeles személyéről, Erzsébet királynéról (Sisiről), Zita királynéról, Mindszenty bíborosról, a legitimizmus eszméjéről beszélnek majd.

A kiállításra Kádár Tibor festőművész Erzsébet királyné-portrét készít, s itt mutatják be először Udvardi Erzsébet festőművész Szent István felajánlja a koronát a Magyarok Nagyasszonyának, Szűz Máriának című festményét is.

Toldi Éva/Magyar Kurír

Bővebben a sajtótájékoztatóról.

 

 

Comments are closed.