Veszprém, a királynék városa – Gizella királyné és a veszprémi püspökök királyné-koronázási joga címmel nyílt meg május 7-én, Gizella királyné névünnepén a Boldog Gizella Főegyházmegyei Gyűjtemény idei tematikus kiállítása a múzeum kiállítótermeiben, a hagyományos Gizella Napok rendezvénysorozatának ünnepélyes megnyitójaként. Az időjárási viszonyokra tekintettel az ünnepélyes megnyitót az Érseki Palotában tartották.
Veszprém a tíz Szent István által alapított püspökségek egyike volt, s 1001 körül már biztosan létezett. A veszprémi székesegyházat középkori forrásaink szerint a bajor származású Gizella királyné alapította. Az új összefoglaló tárlat elsősorban a veszprémi püspökök királyné-koronázási jogkörével foglalkozik.
E kiváltság a Szent István-i hagyományokra vezethető vissza, s Veszprém püspökei évszázadokon át keményen küzdöttek e kiváltságukért az államalapítástól kezdve a királyság, mint államforma létezéséig, ezért is meghatározó fejezete kell, hogy legyen e szellemi örökség a magyar nemzeti örökségnek – emelte ki Udvarhelyi Erzsébet, a Gyűjtemény igazgatója.
A Gyűjtemény felterjesztése alapján Veszprém város és Veszprém megye e jogot mind a Városi, mind a Megyei Értéktár szellemi örökségévé nyilvánította, a Veszprém Megyei Értéktár kulturális örökség szakterületi kategóriájába is felvette, valamint javaslatot tett az országos Hungarikum Bizottságnak a Magyar Értéktárba történő felvételére.
A kiállításon a Veszprémi Érseki és Főkáptalani Levéltár gyűjteményéből eredeti Árpád-kori és késő középkori okleveleket láthatnak. A Gizella-kápolna 13. századi freskó- és kőtöredékei is helyet kaptak. A kiállítás megemlékezik a kezdetekről, nyomon kíséri a magyar királyi Szent Család történetét, bemutatja Szent István, Boldog Gizella, Szent Imre veszprémi kötődéseit, s a püspökség jeles személyiségeit, külön és tematikus rendben azon főpásztorokat, akik szolgálatuk idején a királyné-koronázási jogot gyakorolták.
A Gyűjtemény több királynéi koronázási ajándéktárgyat őriz és mutat be, amelyeket magyar királynék Veszprém püspökeinek ajándékoztak megkoronázásuk alkalmából. Közöttük látható Erzsébet királyné koronázási ajándéka: Ranolder János pásztorbotja és miseruha-garnitúrája és a Magyar Koronázási Palást 1867-ben készült bécsi másolata, valamint egy míves bécsi ötvösműhelyben készült pásztorbot: Zita királyné koronázási ajándéka.
Porga Gyula polgármester köszöntőjében örömmel szólott arról, hogy Veszprémben ezeréves hagyománya van a Gizella-kultusznak, s hogy a kiállítás ezúttal arról is szól, mitől is a „királynék városa” Veszprém. Fontos a hagyományőrzés, emelte ki, mert híven szemlélteti azt a személyes kapcsolatot, amely évszázadokon át egy közösség és az ősök emléke között megmaradt, megőrződött. A Gizella Napok programsorozata is (melyet immár 23. alkalommal rendez meg a város) ennek lenyomata: egyrészt felmutatja újra és újra azt a történelmi örökséget, amelyre a város büszke, másrészt megmutatja a szűkebb és tágabb pátriának azt a közösséget is, amely őrzi örökségét, s amely a történelmi falak között jókedvűen és befogadó természetűen éli mindennapjait.
Márfi Gyula érsek a királyné-koronázások kapcsán az egyház és az állam között mindig is meglévő kapcsolatokról szólva rámutatott: mindig voltak és ma is vannak túlzó törekvések és azoknak követőik. Biztosak lehetünk azonban abban, hogy senki sem akar valamely egyház által uralt államban élni. Olyan államban, ahol egyházi méltóságok diktálnák a politikai feltételeket, szabnák meg a világi törvénykezést, vagy fordítva, olyan államban, ahol világi potentátok határoznák meg az egyház belső szervezetét, hitéleti munkájának mikéntjét. Manapság ideális a helyzet, mutatott rá Érsek Úr, kiegyensúlyozottnak tekinthető a viszony állam és egyház között.
Zsoldos Attila az MTA levelező tagja szakmai megnyitójában örömét fejezte ki a Gyűjtemény idei vezető kiállítása kapcsán, mert az végre tudományos szempontú, a köz elé tárható dokumentumokkal szemlélteti azt a már-már közhelyként hangoztatott kijelentést, hogy „Veszprém a királynék városa”. A kiállítás bemutatja azt is, hogy milyen közvetlen kapcsolat fűzte királynéinkat Veszprémhez a koronázás kapcsán. Végre kézzel fogható jelét adhatjuk így annak, hogy ebben az országban valós hagyományok, történelmi tényeken alapuló hagyományok léteznek és azok ezer éven át megőrződhettek, fűzte hozzá. Köszönetet mondott ezért a Gyűjtemény valamennyi munkatársának, akik a kiállítás létrehozásán dolgoztak.
Mátyás király koronázásának 550. évfordulója alkalmából kamaratárlaton mutatja be a Gyűjtemény Vetési Albert, Mátyás vezető diplomata püspökének életútját. Rainer Pál régész, történész méltatva a tárlatot, kiemelte, hogy Vetési Albert 14 alkalommal járt külországban különféle diplomáciai küldetésben, melyek elsősorban politikai jellegűek voltak, több alkalommal a török elleni hadjáratokhoz kért pénzügyi támogatást. Vetésihez, Veszprém egykori püspökéhez, akinek sírja a várban, a Szent György-kápolnában található, a város oly módon is kötődik, hogy a rendszerváltás hajnalán a nevével egy gimnázium is alakult a megyeszékhelyen. A Gyűjtemény igazgatója idézte Gutheil Jenő történész szavait, miszerint Mátyás király uralkodói nagyságát mutatja az a kiválóság, amivel embereit nem származásuk, hanem tehetségük alapján válogatta meg, Vetési Albert Mátyás széleskörű diplomáciai tevékenységét, bonyolult külpolitikáját szolgálta és építkezéseivel, humanista műveltségével meghonosította a reneszánsz kultúrát Veszprém városában. A Veszprémi Érseki Könyvtár egyik Mátyás kori ősnyomtatványát láthatják a kiállításon, amely a Corvina-Könyvtár része lehetett. A Laczkó Dezső Múzeum gyűjteményéből mutatják be a 15-16. századi veszprémi reneszánsz gazdag márvány sírkőtöredékeit és a Gizella Gyűjtemény reneszánsz és barokk szakrális műtárgyait: ötvöstárgyakat, miseruhákat, festményeket.
Márkusné Vörös Hajnalka főlevéltáros, történész a másik új kamaratárlat kapcsán (Esterházyak Isten és a haza szolgálatában) az Esterházyak történelmi és regionális jelentőségét elemezte. A híres történelmi családnak fontos, meghatározó szerepe volt a 18. században a nemzeti hagyományok és a keresztény örökség megerősítésében, az újrakezdés és hagyományok őrzésének törekvésében. A legnagyobb főméltóságokat viselték, a 17. századtól kezdve nádorokat, országbírókat, horvát bánokat, püspököket és egy érseket, illetve hercegprímást adtak az országnak. Az egyház és a közigazgatás, a gazdaság újjászervezésében is fontos szerepet játszottak. Veszprémben meghatározó személy volt Esterházy Imre püspök, akinek a nevéhez fűződik Mária Terézia megkoronázása. A kamarakiállítás azokkal a barokk kori püspökökkel is foglalkozik, akik a 18. századi barokk Veszprém épített és szellemi kultúráját megalkották.
Udvarhelyi Erzsébet, Nagy Károly és Tóth G. Péter kurátori munkája mellett a műtárgyak védelmét Král Éva festőrestaurátor-művész látta el. A kiállítás kivitelezésében közreműködött Kulcsár Ágnes dekoratőr, Eckert Anikó és Kralovánszky Mária textilrestaurátor, Czédly Mónika divattervező, Nagy Árpád dekoratőr, Bacher Ákos faipari mérnök. A grafikai munkát Lapos László, Pfitzner Zoltán és Újhelyi-Kovács Sándor végezte.
Szakértőként közreműködött Zsoldos Attila az MTA levelező tagja, az Árpád- és az Anjou-kor kutatója, az MTA BTK TTI osztályvezetője, Pálffy Géza történész, az MTA doktora, a „Lendület” Szent Korona Kutatócsoport vezetője, a koronázások újkori kutatója, Tóth Endre, az MTA doktora, a Szent Korona Testület szakmai-tanácsadó bizottságának tagja, Márkusné Vörös Hajnalka főlevéltáros, történész, Rainer Pál történész (Laczkó Dezső Múzeum), Maczó Ferenc történész, Medgyesy S. Norbert történész, Kolba Judit művészettörténész, Toldi Éva újságíró, tanár, Török János történész, Kredics László könyvtáros, Karlinszky Balázs levéltáros, Győri Éva könyvtáros, Jámbor Tamás könyvtáros, Varga Tibor László levéltáros.
Az egyházmegyéből, Veszprém városából, illetve a várhegyről származó kőfaragványok – középkori építészeti tagozatok, sírkőtöredék, keresztelő medence és barokk oltár-, illetve szobortöredékek – találhatók a Gyűjtemény kőtárának felújított kiállításán. A felújított kiállítási koncepció Simon Anna művészettörténész munkája.
Végezetül Czédly Mónika divattervező szólt az Érseki Palotában és a Múzeumban látható kiállításon szereplő Erzsébet királyné – ruharekonstrukciókról.
A megnyitó után az Érseki Palota félemeletén Márfi Gyula érsek megáldotta és felszentelte a fehér vértanú Mindszenty József bíboros, egykori veszprémi püspök mellszobrát, Raffay Béla szobrászművész alkotását, amelyet ez alkalomból adományozott Veszprémnek egy nemrég Ausztráliából hazatelepült magyar állampolgár, Sárkány Ambrus.
A kiállítási megnyitókon közreműködött a veszprémi Mendelssohn Kamarazenekar. A tárlatok 2014. október 31-ig látogathatók.
[simpleviewer gallery_id=”537″]
