Az Ars Sacra Fesztivál veszprémi rendezvényei részeként dr. Kolba Judit régész-muzeológus, a Boldog Gizella Főegyházmegyei Gyűjtemény munkatársa tartott előadást az Érseki Palotában a történeti és művészeti értékekben rendkívül gazdag gyöngyösi Szent Bertalan-templom kincstáráról, melynek kiállítási anyagát ő rendezte tavaly egy uniós pályázat keretében.
A muzeológus, aki évtizedek óta a művészettörténeti felméréseket végzi a Veszprémi Főegyházmegye területén, vetített képes előadásában kiemelte: tapasztalata szerint a magyarországi egyházmegyék alig ismerik egymás művészettörténeti értékeit, sőt sokszor még a helybéliek sincsenek tisztában azzal, milyen kincseket őriznek múltunkból az egyházi gyűjtemények. Ezért is tartja fontosnak, hogy beszéljen a gyöngyösi tavaly óta látható értékes tárlatról, hátha egyszer eljutnak veszprémiek is oda, s akkor megtekinthetik az ott őrzött egyedülálló alkotásokat.
A gyöngyösi kincstár ötvösgyűjteménye az esztergomi után az ország második legnagyobb, mondta. A Szent Bertalan-templom őse a 14. században épült, többször átépítették, mivel az épület több alkalommal tűzvészek áldozata lett. Festészeti értékei épp emiatt alig vannak, mert képei a lángok martalékává váltak. A gazdag tárgygyűjtemény, amely ma a kincstári kiállítás alapját képezi, úgy maradt meg teljes épségében, hogy az épület egyik fali fülkéjében elrejtették. A kincstár a templommal szemben az Almássy-palotában kapott helyet, amely a Szent Korona-ház nevet is viseli, mivel a napóleoni háborúk idején itt őrizték három alkalommal is a Magyar Szent Koronát. Az értékes gyűjtemény kincstárrá szerveződése Guba Pál piarista tanár nevéhez, tevékenységéhez köthető, s hosszú előkészítő munka után 1991-ben nyitotta meg kapuit, tavaly óta pedig felújított, bővített épületében a kiállítás is már megújult formában, restaurált műtárgyakkal tekinthető meg. Ötvöstárgyak, miseruhák és könyvek alkotják a gyűjteményt.
Az előadó bemutatta a 15-19. századi több mint húsz darabos kehelygyűjtemény legszebb darabjait, a kereszteket, füstölőket, cibóriumokat, úrmutatókat. Ezek között található egy jellegzetes, különösen gazdagon díszített áttört gótikus kehely, az ötvösgyűjtemény legkorábbi darabja a 15. század végéről. Kupakosarán a négy evangélista és egy kálváriajelenet ábrázolása látható. Több úgynevezett filigrános kehely is található a gyűjteményben a 16-17. századból, amelyet a mester egykor megsodort és keresztben egymásra rakott fémszálakkal rakott ki, s tetejükre kicsi aranyozott gömböket hegesztett díszítésként. A kincstár egyik legszebb darabja egy gótikus úrmutató, amely formailag egy gótikus székesegyházra emlékeztet, középpontjában az Oltáriszentség tartója alatt Szűz Mária ábrázolása látható a Kisjézussal. A barokk korban az úrmutatók sugárkoszorú alakot öltöttek, s gyakran ábrázoltak a kerületén zománcos képeken szenteket, ismertette az előadó. Bemutatta a 17. századi jellegzetes koronás fedelű cibóriumokat is, melyeket nagyszombati mesterek készítettek. A 18. századtól erősödött meg az ereklye-kultusz, s vele párhuzamosan jelentek meg a művészi díszítésű ereklyetartók, ezek közül is található számos egyedi példány a gyűjteményben. Miseruhák nemigen maradtak fenn, mondta, csak néhány növényi motívumokkal gazdagon díszített dalmatika látható a kiállításon, valamint egy szépen restaurált palást. Szobor is kevés maradt meg épen, de ezek közül is kiemelkedik egy különös ábrázolású Pietà, amelyen a halott Krisztus kezét anyja, Mária kezére helyezi. Helyi mester munkája ez, amely a népi vallásosság stiláris és tematikai jegyeit mutatja. A kiállított könyvek közül kiemelte Pázmány Péter prédikációs gyűjteményét, melyet Széchényi György érsek jelentetett meg, és Bonfini Rerum Hungaricarum Decades (A magyarok történetének tizedei) című munkáját. A tűzvészek ellenére mégis több mint 600 könyv maradt az utókorra.
Zárásképpen Kolba Judit szólott a kastélyépületben a gyűjtemények elrendezésének tematikájáról is, valamint összképszerűen is szemléltette az egyébként nagy érdeklődéssel kísért látványos kincstári kiállítást.
Toldi Éva
