Márfi Gyula érsek mutatta be a Mária neve napi búcsúi szentmisét szeptember 16-án, vasárnap délelőtt Jásdon a Szentkútnál, Prímász Gábor Róbert plébános meghívására.

A kegyhelyre évről évre többen látogatnak el, az ősz eleji búcsúi szentmisére most is több százan zarándokoltak el a környékről, de az ország távolabbi részéről is érkeztek.

Szentbeszédében a főpásztor a szentbeszédében Mária nevének legismertebb jelentésárnyalatairól beszélt, elmondta, hogy sok női név létezik, amelyek mind Mária nevéhez kapcsolódnak. A Szűzanyát sokféle jelzővel illették a keresztény történelem során, s ezek nemegyszer keresztnévvé önállósodtak. Példaként említette a mennybe fölvett Máriát (Maria Assumpta), melynek jelzője a spanyol átírásban Assuntaként önálló női név lett. Megemlítette továbbá a Carmen (Kármelhegyi), a Dolores (Fájdalmas), a Mercédesz (Fogolykiváltó), a Rózsa, Rozália (Rózsafüzér Királynéja), a Blanka (fehér – Havas Boldogasszony), a Fatima (a Fatimai Szűzanya), Lourdes,  Mária-jelzőkből önállósodott neveket viselnek. A főpásztor egyfajta “névnapi ajándékként” csokrot nyújtott át a Szűzanyának, melyben őt magasztalják.  Nem katolikus vallású költők Mária tiszteletére írt verseiből idézett, így a kálvinista Ady Endre, vagy a kommunistának gondolt, de mégis Istenhívő, evangélikus Váczi Mihály versét. Végül az anglikán John Lennon Let It be című dalát idézte, mely Szűz Mária igenjéről szól, melyet az angyalnak mondott. A Szűzanyát mélyen tisztelő Szent Bernát imájával zárta beszédét a főpásztor: “….Mária neve legyen ajkadon és szívedben, hogy imáinak támogatásában részesülj, hogy erényeit követni tudd. Ha Őt követed, sosem fogsz tévelyedni. Ha kéred Őt, sosem csüggedsz el. Amíg Ő vigyáz rád, semmitől se félj, ha Ő támogat, mindig lesz erőd, s ha Ő vezet bizton célba érsz. Amen”.

A szentmise végén Primász Gábor Róbert plébános atya megköszönte a zarándokoknak a részvételt,  külön kiemelte Csizy Ferencet, aki budai ciszterci öregdiák és a korábbi évekhez hasonlóan gyalog zarándokolt el a szent helyre. Ezúttal Márkóról indult el előző nap, amely Róbert atya új plébánosi állomása, a jásdi plébániát innen látja el. Végezetül Róbert atya korábbi budapesti állomáshelyéről, a Karolina úti kápolnából érkezett zarándokok is köszöntötték ajándékukkal a főpásztort és a plébánost.

 

A jásdi Szentkút hazánk egyik legrégebbi, ma is virágzó szenthelye.  A Szentkút 900 évnél régibb. Az európai hírű tudós, Radó Polikárp, Pásztor Lajos alapján a Pozsony melletti Mária-völgye és az óbudai Szűz Mária-templom mellett a jásdi Szűz Mária kápolnát tartja a legrégibb és legjelentősebb középkori kegyhelynek, ahová őseink elzarándokoltak. Mivel a török korban majdnem minden elpusztult, nagyon kevés adat maradt fenn. A XIX. sz. végén azonban Vathy István hírlapíró feldolgozott egy helyi legendát a Szentkút keletkezéséről verses formában. Ennek rövid története: Péter remete (Jásdi Péter) vezekelt itt nagy bűnéért. A “hegyre” járt imádkozni, de a nagy szárazság kiszárította a patakot, ahonnan inni szokott. Egyik éjjel álmában Szűz Mária, karján a kis Jézussal megmondta, hol ásson, ahol majd vízforrásra talál. Egész héten dolgozik, eredménytelenül és szombaton, amikor kimerülve a kidobált földre ülve a rózsafüzért imádkozza, a rózsafüzér Mária-érme beleesik a kiásott gödörbe, ahol jó víz fakad föl, mely alatt fénylőn tündöklik az érmen Szűz Mária. Jásdi Péter jónak ízlelve a vizet felfut Tésre, hívja az embereket, hogy olthatják már szomjukat, de a csodát is elmondja. A kúthoz jövők között egy sánta is van, akinek a víztől meggyógyul a lába. Azóta jár ide béna és néma, a sok-sok Mária-tisztelő messze földről és ezután alakul ki Jásd község, Jásdi Péter neve után. A mai fülnek naivnak ható legenda roppant értékes adatokat őrzött meg, csak “le kell fordítani” mondanivalóját.
1. A “Jásdi” tulajdonnév mögött a jás-jaas-javas kifejezés húzódik meg: (Javas Péter). Ezt látszik erősíteni a helyismerettel rendelkező előtt, hogy a Javas Péter a hegyre ment minden nap imádkozni, a mai Szentkút melletti pogány áldozódombra.
2. A legendából kiérződik, hogy nem a “hegyen” mondott imádság, hanem Mária, karján a kis Jézussal segített.
3. A kút-víz Mária-Jézus jelzője.
4. A szentkút régebbi, mint Jásd község, mert a “remete” nem a közeli Jásdra futott egyenes úton, hanem fel a hegynek, Tésre. (Jásd 1164-ben alakult.) Tehát a kereszténységre való áttérés korában a Szűzanya felismerte, hogy a kút reá, a víz Jézusra emlékeztesse az embereket, s Jézus segít az Ő közbenjárására. A mai zarándokot egy bolgár mészkőből készült 6 m magas, modern stílusú Mária-szobor, az almádi mészkőből lévő szembemiséző oltár, szószék és keresztút fogadja.

 

Óh egeknek lilioma, szép Szűz Mária!
A szentkúti kápolnának ékes rózsája!
Én tehozzád idejöttem, ékes szűz virág!
Méltóztassál meghallgatni, kegyes asszonyság!
Mint a szarvas kútforráshoz, hozzád siettem,
Bűneimnek bocsánatját hogy megnyerhessem.
Üdvözlégy óh százezerszer, ékes szűz virág
A szentkúti kápolnába oltott rózsaág. „

 

 

IMG_7191
IMG_7195
IMG_7224
IMG_7432
IMG_7227
IMG_7231
IMG_7241
IMG_7252
IMG_7311
IMG_7344
IMG_7350
IMG_7348
IMG_7351
IMG_7352
IMG_7361
IMG_7372
IMG_7375
IMG_7393
 

Comments are closed.



Ugrás az oldal tetejére »