Több évszázados falképeket és kőfaragványokat restaurálnak a szakemberek a veszprémi Gizella Kápolnában

A Szent István király hitveséről elnevezett palotakápolnát 2025-től a látogatók is megcsodálhatják

Több évszázados falképeket és kőfaragványokat restaurálnak a szakemberek a veszprémi várnegyed egyik legkülönlegesebb épületében, a kalandos múltú Gizella Kápolnában. A 13. századi, kétszintes palotakápolna 2025 nyarára megújul – a látogatók előtt nemcsak az alsó szintet nyitják majd meg, de ünnepi alkalmakon az eddig szinte teljesen ismeretlen emeleti részt is.

A 13. századi Gizella Kápolna a veszprémi várnegyed apró, ám annál különlegesebb épülete, amely ma két pompás barokk palota, a Nagypréposti Ház és az Érseki Palota között áll. A kétszintes kápolna felső szintje egykor reprezentatív, gótikus teret rejtett, amelyet nagyon szép bordás boltozat és kifestés díszített. Az emeleti térből a 18. századi palota építésének idejére mindössze egyetlen oldalfal maradt meg. Ez sokáig szabadon állt, vastag homlokzati vakolat került rá, majd az alsó szint védelmére megépült védőtető kialakításával végleg a feledés homályába merült. Most ennek a térnek a méltó bemutatásán, értékeinek feltárásán dolgoznak a szakemberek” – mondja Dr. Nagy Veronika múzeumigazgató, a veszprémi várnegyed megújulását bemutató Work in Progress (WIP) programsorozat kurátora.

A tervek szerint 2025 nyarára befejeződik a középkori palotakápolna restaurálása: alsó szintje rendszeresen látogatható lesz, de ünnepélyes alkalmakon az újjászülető felső kápolnát is megcsodálhatják a veszprémiek és a városba érkezők. A Veszprémi Főegyházmegye szándéka szerint első királynénk, Szent István király hitvesének ereklyéje is a kápolnába kerül majd át – megvalósítva ezzel a 18. század egyik legnagyobb hatású veszprémi püspökének, a Gizella-kultusz erősödéséhez hozzájáruló Koller Ignácnak a tervét.

Gótikus falfestések kerültek elő a 13. századi kápolnában

A különleges, 13. századi épület püspöki vagy királyi, királynéi magánkápolna lehetett. Kalandos évszázadok állnak mögötte: a Gizella Kápolna a török időket átvészelte, a 18. században pedig különösen értékes falfestései mentették meg a bontástól.

Az emeleti rész egykori pompás kifestésének apró nyomait az elmúlt időszakban, a veszprémi várnegyed megújításának munkálatai során tárták fel a szakemberek. Az egykor gazdagon díszített felső kápolnának csupán egy fala maradt meg, amelynek faragványai, festett részei hosszú időn át az időjárás viszontagságainak kitéve pusztultak. Vastag, szürke vakolatréteg került rájuk, így a restaurátorok óvatosan, finom módszerekkel tárták fel az alsó rétegeket.

Az egyik legjelentősebb felfedezés a díszes sekrestyeajtó felett az orommezőben egy késő gótikus kifestés részlete, amely Vetési Albert veszprémi püspök címerét ábrázolja, aki Mátyás király diplomatája, a 15. század egyik legbefolyásosabb főura volt, és a veszprémi várhegy mindhárom ismert liturgikus terét gazdag festéssel látta el” – mondta Simon Anna művészettörténész.

Különleges technológiával vizsgálják a kápolnát

Az alsó kápolna északi falán még régebbi alkotások láthatók: az apostolokat ábrázoló, bizánci hatást mutató falfestések egykorúak az épülettel, vagyis több mint 800 évesek. „A nagyon rossz állapotban lévő Gizella Kápolnát többször restaurálták, és az elmúlt évszázadokban helyenként átfesthették is, szabad szemmel nehéz megkülönböztetni a falképek eredeti és restaurált, átdolgozott felületeit – ebben a munkában fototechnikai vizsgálatok segítenek nekünk. Itt óriási jelentősége van a festett rétegek keresztmetszet-vizsgálatának, pigmentvizsgálatoknak, sóvizsgálatnak, laborvizsgálatoknak és a restaurátori szondázó falkutatásnak” – ismertette a munkálatok menetét Dalos Viktória festő-restaurátor szakértő.

Más csúcstechnológiás módszereket is használnak a szakemberek a Gizella Kápolnában és a megújuló veszprémi várnegyed további épületeiben. „A hagyományos geodéziai eszközök mellett különböző távérzékelési módszereket is alkalmazunk, a nehezen hozzáférhető helyszíneken sokszor azonnal ki kellett zárni a hagyományosnak tekinthető eszközöket. A hónapokig tartó felmérés során nagy számú 3D-s modell és úgynevezett ortofotó készült a régészeti feltárások helyszínén” – magyarázta Hegyi Dóra ásatásvezető régész, a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ munkatársa.

Tavaly novemberben elindult a Veszprémi Főegyházmegye múzeumának digitalizációs programja is, amelynek keretében a veszprémi várnegyedben lévő középkori épületek faragott köveit szkennelik be. A világ több múzeumában, többek között a Louvre-ban is alkalmazott módszer célja elsősorban az archiválás, de abban is segít, hogy digitálisan modellezni tudják a középkori épületek egykori tereit.

3D fotózással örökítették meg a Gizella Kápolna emeletén lévő diadalív pillérfőinek sárkányfiguráit is. Az egykor pompás, mára erősen pusztult felületű kőfaragványon alig lehet észrevenni a kőlevelek között megbújó sárkányokat – ezután digitálisan is őrzik majd a 13. századi faragványok jelenlegi állapotát, emellett 3D nyomtatással másolatokat is készítettek, így a 800 éves alkotásokat testközelből is megismerhetik a Work in Progress (WIP) programsorozat látogatói.

Fotók: Hegyi Dóra és Lendvai István

További hírek

Megszakítás