Az egyik legősibb magyar nemzeti ünnep, a keresztény magyar államalapítás és az államalapító Szent István király emléknapja augusztus 20-a. Ezen a napon ünnepeljük a magyar állam megalapítását és ezeréves folytonosságát. A nap egyben a magyar katolikus egyház főünnepe Magyarország fővédőszentje tiszteletére.
Dr. Udvardy György érsek atya Tapolcán szabadtéri szentmisét celebrál és áldja meg az új kenyeret. A szentmisét online is követhetik, de az EWTN Katolikus televízió is közvetíti 10:30-tól.
Az ünnepen várjuk önöket az Érseki Turisztikai Központba, a a Biró-Giczey Házba, ahonnan vezetett túrák indulnak. Részletek kattintson ide: vetk.hu
Első királyunk Esztergomban született 969 körül. A keresztény hitre térve Szent Adalbert püspök megkeresztelte. 1000-ben Magyarország királyává koronázták. Feleségével, Boldog Gizellával és fiával, Szent Imrével a magyar család első szent példáját adják. Igazságos, békeszerető és szent életű király volt, aki az Egyház törvényeit megtartotta, és alattvalói igazi javát kereste. Tíz püspökséget, több kolostort alapított, az egyházi életet messzemenően támogatta. 1038. augusztus 15-én halt meg, és Székesfehérvárott, az általa építtetett Nagyboldogasszony-székesegyházban temették el. 1083. augusztus 20-án ugyanitt avatták szentté.
Szent László király óta ünnepnap, aki 1083-ban e napon, a Nagyboldogasszony ünnepe utáni első vasárnapon emeltette oltárra I. István maradványait a székesfehérvári Nagyboldogasszony-bazilikában, ami a kor szokásai szerint a szentté avatást jelentette. Az államalapító nagy király napja a történelem folyamán egybefonódott az új kenyér, sőt még az Alkotmány ünnepével is. Mária Terézia 1771-ben elvitette Bécsbe, majd Budára a Szent Jobbot, amelyet ez időtől körmenetben vittek végig a városon augusztus 20-án. 2011 óta az Alaptörvény külön cikkben nevesíti, mint hivatalos állami ünnepet.
