Március 22-én, szombaton, a Tihanyi Bencés Apátságban tartott szentmisén emlékeztek meg Szent Benedekről, a nyugati szerzetesség alapítójáról és Európa védőszentjéről. Az ünnepi liturgiát Dr. Udvardy György veszprémi érsek vezette.
Az ünnepi szentmisén részt vett Berta Tibor tábori püspök, Hortobágyi Cirill pannonhalmi főapát, Sárai-Szabó Kelemen győri perjel, Balogh Piusz gödöllői apát és Zsódi Viktor piarista tartományfőnök is. A világi vezetők közül megjelent Dr. Sulyok Tamás köztársasági elnök és a kormányzat számos képviselője, valamint a tihanyi lakosok, bencés öregdiákok és a környék hívei is.
A szentmise elején Mihályi Norbert Jeromos, Tihanyi Bencés Apátság perjele így fogalmazott: Szent Benedek atyánkra emlékezünk és közbenjárását kérjük a bencés közösségekért, tihanyi bencés közösségünkért és új szerzetesi hivatásukért. 970 évvel ezelőtt, 1055-ben I. András Magyarország királya apátságot alapított itt a Tihanyi-félszigeten, hogy annak altemploma ő és családja végső nyughelyéül szolgáljon és éljenek itt szerzetesek, akik lelki üdvösségért szüntelenül imádkoznak. A mai szentmisében megáldjuk alapító királyunk sírhelyét őrző felújított királyi kriptát.
Dr. Udvardy György veszprémi érsek szentbeszédében elmondta: Amikor Szent Benedekre emlékezve, Európa védőszentjére emlékezve kérjük az ő segítségét, közbenjárását, ugyanakkor a tihanyi bencés közösségnek a múltjára is tudunk emlékezni, a jelenét akarjuk ünnepelni nagy-nagy bizalommal a jövőre tekintve. Így tekintünk I. András
királyunkra, hitben meghozott döntéseire, a nagyon átgondolt, megfontolt kapcsolatépítésére és a nagyon tudatosan vállalt, választott kultúra építésre. Homíliájában a főpásztor rámutatott: Nagyböjtben vagyunk, ahol különös módon is figyelünk Isten igéjére, kifejezzük készségünket a megtérésre, a megújulásra és egy áldásra kerül sor az altemplom elkészültével. Áldást nyernek a falak, de nemcsak a falak, hanem az a gondolat, ami itt Tihanyban ezer évet közelítően előttünk áll.
A szentmise után Dr. Sulyok Tamás köztársasági elnök köszöntötte a tihanyi bencés közösséget. Mi, magyarok ezer éve a Hargitától az Alpokig itthon vagyunk, nekünk Tihany két tornya ma is viszonyítási pont, akárcsak a Szent Korona tetején a kereszt – jelentette ki a köztársasági elnök. Kegyelmet őrző tér Árpád-házi királyunk, I. András végső nyughelye,
ahol – immár tudományos vizsgálatokkal is igazoltan András király és fia, Dávid herceg csontjai pihennek. … Tihanyban meghívást és lehetőséget kapunk arra, hogy minden magyar ember életében legalább egyszer eljöjjön ide, és megfogalmazza a nemzethez fűződő viszonyát, megerősítse identitását. Ki-ki elgondolkozzon a magyarság útjáról, és a jövő kapcsán kimondja, mi az ő személyes felelőssége a családjában, közösségében, saját magával szemben.
A köztársasági elnök beszédében így fogalmazott: Leereszkedünk a lépcsőkön, mégis magasságot élhetünk meg. Országunk alapításának idejéből és kultúránk forrásvidékéből kapunk ízelítőt. Ezer év, 40 nemzedék kiindulópontjához térhetünk vissza. … Mi magyarok ezer éve a Hargitától az Alpokig itthon vagyunk. Nekünk Tihany két tornya ma is viszonyítási pont, akárcsak a Szent Korona tetején a kereszt. És ha olykor ködben keresgélve vagy bizonytalanul is, de azt akarjuk követni, aki ugyanaz. Tegnap, ma és mindörökre. Akinek tanítása alapján István király és I. András király elindultak nemzetünk útjának kezdetén. Hála és köszönet mindenkinek, aki ebben segíti a magyarságot. Külön köszönet a tihanyi bencés közösségnek. Ezt követően ünnepélyesen megnyitották a 2021 és 2024 között régészeti feltáráson, falkutatáson, műemléki helyreállításon “átesett” Tihanyi Királykriptát, majd Mihályi Jeromos perjel atya imádságot mondott, kiemelten új papi és szerzetesi hivatásokért.
***
Mi a Tihanyi Királykripta jelentősége?
A 11. századból a mai Magyarország területén mindössze két olyan épület maradt fenn, amely nem töredékes rom, vagy teljesen átalakított építmény, hanem teret alkot, és őrzi legfontosabb eredeti jellegzetességeit: a tihanyi és az Aba nemzetséghez köthető feldebrői altemplom vagy kripta. Ez az a két hely, ahol ténylegesen olyan terekben járhatunk, amelyek a Magyar Királyság első évszázadából maradtak ránk és királyi temetkezésnek adnak helyet. Tihanyban temették el I. Andrást (1046-1060), a negyedik magyar királyt és fiát, Dávid herceget. Milyen munkálatos végeztével történik az ünnepélyes átadás? A Tihanyi Bencés Apátság Királykriptájában 2021 és 2024 között régészeti feltárás, falkutatás, építéstörténeti kutatás, a Kriptában talált csontmaradványok antropológiai és archeogenetikai vizsgálata zajlott le, ezen munkálatos után pedig az Árpád-kori állapot –országos tudományos konszenzuson alapuló – helyreállítása történt meg, így dominál a térségbeli, balatonalmádi-vörösberényi vöröshomokkő (oszlopok és járószint), a kovácsoltvas – de már nem gyertya- –, hanem lámaptartók és középen belógatva a térbe az Árpád-kori típusú feszület. Az archeogenetikai vizsgálatok eredménye: a kriptába a 11. és a 18. század közötti időszakban temetkeztek, de megvannak a 11. századi, első – királyi – temetkezéshez kapcsolódó maradványok.
2024. szeptember 30-án a 11. századi uralkodói temetkezéshez tartozó maradványokat, valamint a 15. századi és török kori temetkezésekhez tartozó maradványokat külön-külön fémládában helyezte a sírba Mende Balázs Gusztáv paleoantropológus és Belényesy Károly régész. 2025. március 22-től kezdve az egész Kárpát-medence magyarságát és minden érdeklődőt vár Magyarország azon egyetlen, az Árpád-korból épségben megmaradt királyi temetkezőhelye, ahol meg is vannak a királyi temetkezéshez tartozó maradványok. Kik végezték a munkálatokat?
„A tihanyi királykripta multidiszciplináris kutatása” címen futó projekt az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ma: HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont) kezdeményezésére, annak pénzügyi támogatásával jött létre, Maróth Miklós akkori elnök úr támogatásával. A projekt irányítója Szovák Kornél professzor volt; az ásatásvezető régész Takács Ágoston, az archeogenetikai vizsgálatokat Mende Balázs Gusztáv végezte. Továbbá a feltárásban és a leletanyag feldolgozásában az ELTE BTK, a PPKE BTK, valamint a Magyar Nemzeti Múzeum visegrádi Mátyás Király Múzeuma kutatói és a veszprémi Laczkó Dezső Múzeum munkatársai is részt vettek. Szép példája ez Magyarország összes meghatározó régészeti tudományos intézete összefogásának és egyetértésének. Mi a Tihanyi Királykripta kulturális és lelki jelentősége?
– a magyar államalapítás évszázada tárul fel, – a magyar kereszténység megszilárdulásának időszaka tárul fel,
– időívet képez a Kripta az Árpád-házi első királyok és az utolsó magyar király, Boldog Habsburg IV. Károly között, akit – száműzetése előtt
– a Tihanyi Apátságban helyeztek el, 1921. október 26-31. között, és meglátogatta a királysírt, vele ért véget a magyar királyság ideje
– a felkelő és lenyugvó Nap kelet-nyugati tengelyére van tájolva a Kripta: üzenet, hogy
rend és harmónia van a világban, vannak örök törvények, amelyekhez igazodnia kell az embernek – 1000 éve áll az épület: volt itt tatár, török, belső harcok, de példaadó a szilárdsága & sokan éneklik itt könnyes szemekkel a régebbi („Boldogasszony Anyánk”) és az új Magyar Himnuszt: kifejezi ez a hely magyar nemzetünk erejét, amely kiállta az idők
próbáját és még itt vagyunk a Kárpát-medencében és legyünk még ezer évig és örökké.
A Tihanyi Bencés Apátság 2025 nyarán izgalmas programokra hívja az érdeklődőket a Tihanyi Királykriptába is.
