Mindszenty József, egykori veszprémi püspök működésének középpontjában az engesztelés állt, amely a bűn enyhítését, az isteni igazságosság helyreállítását szolgálja – hangsúlyozta Dr. Erdő Péter bíboros a Mindszenty József nyolcvan évvel ezelőtti letartóztatásának emlékére megszervezett eseményen és kiállításmegnyitón.
A Veszprémi Törvényszéken és a Veszprémi Várbörtönben emlékeztünk Mindszenty József, egykori veszprémi püspök nyolcvan évvel ezelőtti (1944. november 27.) letartóztatására.
A törvényszéken zsúfolásig telt az előadóterem, ahol Dr. Erdő Péter bíboros volt a meghívott vendég.
Dr. Udvardy György érsek még márciusban hirdette meg a Mindszenty 80 évet, megfogalmazva azt a célt, hogy az éppen nyolcvan évvel ezelőtt veszprémi püspökké kinevezett Mindszenty Józsefre emlékezzünk.
Elsőként Takáts István, érseki általános helynök köszöntötte az egybegyűlteket, aki elmondta, Mindszenty József veszprémi püspöksége mindössze tizennyolc hónapig tartott, ám minden nehézség ellenére nagyon tevékeny időszak volt.
– A mai találkozó apropója, hogy 1944. november 27-én a nyilasok letartóztatták őt, majd nem sokkal később még 26 kispapot és papot vele együtt. Tudjuk, hogy ennek előzménye egy memorandum, a Dunántúli Főpapok Memoranduma volt, amelyet Mindszenty József veszprémi püspök, Apor Vilmos győri püspök, Shvoy Lajos székesfehérvári püspökkel és Kelemen Krizosztom pannonhalmi bencés főapáttal adott ki, az akkori miniszterelnököt felszólítva, hogy az ország pusztítását kerülje el, illetve tiltakozott a zsidóüldözés ellen is. Végül nem ezzel az indokkal, de letartóztatták és fogva tartották. Az ő helytállása, a vele történtekre való emlékezés az, ami minket most egybe szólított – emelte ki Takáts István.
Ezt követően Némethné Szent-Gály Edit, a Veszprémi Törvényszék elnöke felidézte a törvényszék történetét és elmondta, hogy a Laczkó Dezső Múzeummal, valamint az Európa Kulturális Fővárosa programmal együttműködve alakították ki a -3. szinten a börtönmúzeumot és most, az érsekséggel közösen a Mindszenty emlékhelyet.
Ezt követően Dr. Udvardy György érsek atya mondott köszönetet azoknak, akik segítséget nyújtottak a Mindszenty emlékhely kialakításában és az emlékév eddigi lebonyolításában.
Dr. Erdő Péter bíboros előadásában arról beszélt, hogy Mindszenty József lelkisége és engesztelő tevékenysége a vallási és politikai szerepvállalásban egyaránt meghatározó volt. Mindszenty alakját gyakran egyoldalúan mutatják be – vagy idealizált hősként, vagy az adott kor valóságától elszakadt politikusként. A valós kép megértéséhez azonban lelki motivációit és engesztelő lelkületét kell megvizsgálni.
– Mindszenty működésének középpontjában az engesztelés áll, amely a bűn enyhítését, az isteni igazságosság helyreállítását szolgálja. Ez a keresztény hitben Jézus Krisztus keresztáldozatán alapul, és a hívők életében imádság, bűnbánat és jócselekedetek formájában nyilvánul meg – hangsúlyozta a bíboros.
Előadásában kitért rá, Mindszenty a magyar engesztelő mozgalmak vezető alakjaként tevékenykedett, különösen Szűz Mária és Jézus Szíve tiszteletéhez kapcsolódva. Fatima szellemiségét és a világegyház hasonló kezdeményezéseit is következetesen beépítette munkájába. Körleveleiben és pásztorleveleiben gyakorlati tanácsokat adott az engesztelés megvalósítására, például szentségimádások, szentmisék, rózsafüzér-imádságok, triduumok és engesztelő körmenetek szervezésére. Mindszenty lelki végrendelete mély alázatról, megbocsátásról és bocsánatkérésről tanúskodik. Kiemelte, hogy az engesztelés alapja a kegyelem állapotában való élet, és a hívők felelőssége a bűn enyhítése.
Ezután Markovits Alíz, a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa Zrt. vezérigazgatója felhívta a figyelmet, hogy a Veszprémi Várbörtön 200 éven át működött, 2003-ig. Falai Magyarország és Veszprém város történelmének tanúi.
– Az ember a rács mögött című kiállítás nem csupán a várbörtön történetére, a hajdanán itt raboskodó híres vagy hírhedt rabokra fókuszál, vagy a történelmünkben betöltött szerepükre, hanem a bűnről, a büntetésről, magáról a börtönről beszél. Veszprémi és általános történeteken keresztül betekintést kapunk a társadalmunkat meghatározó, ám mégis a mai napig legendákkal, tévhitekkel és titkokkal övezett zárt világba. Az ember a rács mögött kiállítás a mai napon egy új tartalommal bővül. A várbörtön egykori kápolnájában a Veszprémi Törvényszék udvarára felvezető csigalépcső alá, az alsó terében Mindszenty József veszprémi püspök 80 évvel ezelőtti rabságának időszakára, az itt felszentelt kispapokra, a püspök és papjainak emberi helytállására emlékezünk – fogalmazott a vezérigazgató asszony.
Végül Kovács Gergely, a Mindszenty Alapítvány vezetője és posztulátor felidézte, 1944. november 27-én tartóztatták le Mindszenty József püspököt a nyilas hatóságok. Rámutatott, Magyarországot nem kényszerpálya vezette a második világháborúba és a holokauszt tragédiájához. Mindszenty püspök erkölcsi kiállása és ellenállása különösen fontos üzenetet hordoz: a félelemkeltő propaganda ellenére a helyben maradást, a közösségek támogatását és az üldözöttek melletti szolidaritást választotta.
Mindszenty szociális és lelkipásztori munkája a háború alatt is példaértékű volt, miközben bátran kiállt a náci és nyilas hatalom ellen. Bár nem volt hős zsidómentő, felismerte a deportálások embertelenségét, és erről nyíltan beszélt. Az 1944-es memorandum megfogalmazása és benyújtása az értelmetlen háború ellen a legbátrabb cselekedetei közé tartozik.
A „Devictus vincit” („Legyőzetve győz”) mottójú kiállításrész bemutatja, hogyan választotta Mindszenty a fényt a sötétség helyett. Életútja arra hív, hogy életünk legsötétebb pillanataiban is a jó mellett döntsünk, és ne veszítsük el erkölcsi iránytűnket.
A Veszprémi Várbörtönben ezután megnyitották Dr. Nagy Veronika múzeumigazgató és kurátor közreműködésével a Mindszenty emlékhelyet.
