A magyar kormány 28 millió forintos támogatásával 3 ütemben teljesen megújult a badacsonytördemici Loyolai Szent Ignác kápolna homlokzata és külső szigetelése.
Beke Zsolt c. esperes–plébános atya köszöntőjében elmondta: “Ezen kápolna külső megújítása sok év vágyaként és munkájaként valósult meg. Köszönet illeti mindazokat, akik tettek érte. Már a gondolat, a szándék, hogy megújuljon óriási és szép elgondolás volt! Minden segítőnknek, kedves híveinknek is köszönjük a munkáját, adományait és különösen imádságait!”
Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára arra hívta fel a figyelmet, hogy a teremtett világ csodálatos, napjainkban pedig annak lehetünk szomorú tanúi, hogy az ember miként fordul szembe ezzel a csodával. Soltész Miklós hangsúlyozta, az egyházak világos választ adnak a teremtett világ és a teremtett ember kérdéseire.
A hálaadó szentmise alkalmával Dr. Udvardy György veszprémi érsek szentbeszédében így fogalmazott: “A keresztségben mi Krisztusba öltözködtünk, Krisztust öltöttük magunkra. Ez két dolgot jelent: egyrészről, hogy igenis hordozzuk az emberi természetnek sebzett mivoltát, de hordozzuk Krisztusnak az erejét. Vagyis az a küzdelem, amit itt láttunk Jézusnál, ez a küzdelem bennünk is folytatódik, de úgy, hogy Krisztus már győzött, úgy, hogy ő már helyreállította a bizalmat, úgy, hogy szeretettel megtesszük az ő parancsait, kéréseit, tanácsait, akkor a bizalom alapján az isteni életet éljük. Azt az életet, amiről gyönyörűen beszél a szentlecke, Szent Pál apostolnak a korintusiakhoz írt második levelében. Ez egy himnusz, egy dicsőítő himnusz, ami az Isten és az ember kapcsolatát emeli ki. Erre hív bennünket, ezt eredményezi, amikor bízunk az Istenben. Ez eredményezi azt, amikor bátran akarjuk megvalósítani a Jézustól tanult parancsokat.
Tovább a veszprémi érsek elmondta: “Isten küzd az emberért, és nem kevesebbet, nem mást akar adni, mint saját magát. Ez a küzdelem bennünk is zajlik. Ezt a küzdelmet nekünk, magunknak, Krisztus erejével kell megküzdenünk, és valahogyan magunk között a megtapasztalt testvéri közösségben, tanúságtévő módon jelenvalóvá tenni, Isten bízik az emberben. Ez eredményez erőt, ez eredményez békességet, ez eredményez számunkra megnyugvást és a szabadságnak a megélését.”
A prédikáció végén a főpásztor így fogalmazott: “Adja Isten, hogy ez a mostani ünnepünk, illetve az, hogy megújult ez az isteni hajlék, sok-sok alkalommal szolgáljon a megnyugvásra, Isten bizalmának a fölszítására. Szolgáljon arra, hogy amikor halljuk Isten igéjét, akkor higgyük, hogy ez erővel, dinamizmussal tölt meg bennünket. Amikor összejövünk testvéri közösségbe dicsőíteni az Istent, akkor ez bátorítson bennünket a mindennapi helytállásra”
