Cristiana Marinelli, a két boldoggá avatási ügy posztulátora és Kovács Gergely gyulafehérvári érsek – aki korábban ezt a feladatkört ellátta mindkettejük esetében – a szentéletű erdélyi püspök boldoggáavatási ügyének további menetéről, a hívek imatámogatásáról, további teendőkről beszélgettek.
Két tiszteletreméltó
Az eseményen a Tiszteletreméltó Márton Áron püspök boldoggá avatási ügyében történt fejleményeket ismertették. 2024 adventjén bejárta az erdélyi és a magyarországi sajtót is az örvendetes hír, hogy Ferenc pápa engedélyezte annak a dekrétumnak a közzétételét, amely elismeri, hogy Márton Áron püspök az életszentséget hősies fokban gyakorolta, és ezután már csak egy – az ő közbenjárására történt – csoda hitelt érdemlő bizonyítása szükséges a boldoggá avatáshoz. Ugyanakkor innentől a nagy erdélyi püspöknek kijár a „tiszteletreméltó” (latinul: venerabilis) cím.
A szimpózium eredeti programterve szerint a rendezvényen Szakács Péter révfülöpi plébános, a Veszprémi Főegyházmegye Bódi Mária Magdolna tiszteletével kapcsolatos referense beszélt volna a szentként tisztelt mártír életéről és lelkiségéről, de mivel a plébános nem tudott jelen lenni az eseményen, ezért Cristiana Marinelli posztulátor mutatta be Bódi Mária Magdolna életét, boldoggá avatási ügyét. A vértanút április 26-án avatják boldoggá Veszprémben. Korábban mind Bódi Mária Magdolna, mind pedig Márton Áron püspök posztulátora Kovács Gergely érsek volt, tőle vette át az ügyeket Cristiana Marinelli.
Így készült az aktacsomag
A beszélgetésen Kovács Gergely érsek elmondta, hogy a gyulafehérvári egyházmegye egyik fontos döntése volt, hogy már 1990 első napjaiban kinevezték P. Szőke János szalézi szerzetest posztulátornak, és felkérték, hogy tegye meg, amit tud, Márton Áron püspök ügyéért.
Nem volt nekünk végzett emberünk, nem volt benne tapasztalatunk, nem volt hozzáférhető sok minden, de megvolt az akarat. Így indult el ez az ügy”
– magyarázta a főpásztor. Ez a szakasz 1996-ban zárult le. Az elkészült aktacsomag, a periratok 1996. december 5-én érkeztek meg a Szentszékhez, ahol végigjárták a különböző fázisokat. 2003 decemberére készült el az a pozíció, amely összefoglalt mindent, amivel az ügy továbbhaladhatott.
2003-tól 2010-ig, hét év alatt jutott el addig a folyamat, hogy a kinevezett teológus bizottság megnézze az iratcsomót. Ők úgy látták, hogy az meggyőző volt, viszont megjegyezték, hogy van, ami még hiányzik belőle, illetve ami nem egészen érthető. P. Szőke János neki is fogott, de mire pótolhatta volna, a Jóisten hazahívta, 2012. január elején meghalt. Jakubinyi György akkori érsek megbízásából 2012 februárjától a Vatikánban, a Kultúra Pápai Tanácsánál szolgáló Kovács Gergely vette át a posztulátori feladatokat, aki 2019 végéig, érseki kinevezéséig látta el ezt a feladatot. Az ügy valamelyest lelassult, de végül Cristiana Marinelli posztulátor vette át Márton Áron boldoggá avatási ügyét is.
A csoda, ami kell
A két ügy között van egy jelentős különbség, derült ki a beszélgetés során, ugyanis míg Bódi Mária Magdolna esetében vértanúhalála miatt nem volt szükség csodára, addig Márton Áron püspöknél csodára van szükség a boldoggá avatáshoz. Ugyanakkor Bódi Mária Magdolna 23 évesen halt meg, az ő esetében sokkal rövidebb életutat kellett megvizsgálni, mint Márton Áronnál, akinek minden iratát, körleveleit, szentbeszédeit, cikkeit, személyes leveleit át kellett nézni.
Márton Áron boldoggá avatási ügye jelenleg abban a fázisban van, hogy a Szentszéknek csodát kell bemutatni. Ki kell választani egy ügyet, a teljes dokumentációt összeállítani, tanúkat kihallgatni, lefordítani, hitelesíteni, elküldeni Rómába. Sok imameghallgatásról érkezik bejelentés, de jelenleg van egy meggyőző eset, amelynél fennáll a csoda lehetősége, ezen az ügyön dolgoznak.
Újságírói kérdésre, miszerint a posztulátor szerint milyen ember képe rajzolódik ki a dokumentumokból Márton Áronról, Cristiana Marinelli elmondta, hogy az ragadta meg őt, hogy
Márton Áron radikálisan követte az evangéliumot. Kompromisszum nélkül az egész személyisége teljességében válaszolt erre a hívásra, sosem kételkedve ebben.
Márton Áron személyiségének az egysége és az evangéliumhoz való hűsége érintette meg Cristiana Marinelli posztulátort.
A szimpózium végén Bíró István, az Erdélyi Ferences Rendtartomány sajtóreferense kérdezte Kovács Gergely érseket. A főpásztor elmondta, az, hogy Márton áron mostantól a Tiszteletreméltó címet viseli, azt jelenti, hogy a hosszas, alapos, kimerítő vizsgálódás után megállapították azt, hogy az életszentséget hősies fokban gyakorolta.
Az életét, írásait megvizsgálva, egy teljes körű kivizsgálást végezve, a Szentatya aláírta azt a dekrétumot, ami szerint Márton Áron püspök úr szentként élt. Az életét most már nem kérdőjelezhetjük meg, nem lehetnek fenntartásaink, de ez még nem elégséges a boldoggá avatáshoz: az ő közbenjárására egy csoda is kell történjen.
Imameghallgatás és csoda
Számos jelzést kaptak imameghallgatásokról, amikor sokan határozottan, bizonyossággal állítják azt, hogy Áron püspök úr közbenjárását kérték és az meghallgatásra talált. „Ezek legtöbb esetben imameghallgatások, tehát nem bizonyítható csodák, mindössze az életünkben olyan események, amiket úgy érezzük, hogy emberileg nem tudtunk megtenni, de az ő segítségével sikerült.” Ez nem elégséges, hanem kifejezetten csodára van szükség, mutatott rá Kovács Gergely, aki elárulta, ilyenekről is kaptak eddig is jelzést. Rákból való gyógyulás esetén például orvosilag is meg kell állapítani, hogy tudományosan nem lehet megmagyarázni azt. Ehhez adódik hozzá a teológiai rész, vagyis hogy valóban Márton Áron püspök közbenjárására történt a csoda, és nem mondjuk a Szűzanya vagy valamelyik más szent segítségét kérték.
A főpásztor elárulta, hogy a Szentszék, ahová a csodát be kell terjeszteni, nagyon alapos ezekkel kapcsolatban. „Érthető, hogyha mondjuk egy rákos gyógyulásról van szó, akkor a legelső az, hogy a begyűjtött orvosi dokumentációt szakorvosoknak fogják odaadni, akik megvizsgálják, és mindjárt megmondják, hogy megállja a helyét vagy sem. Először is nekünk kell itthon kimerítő, alapos munkát végezni, minden lehetséges dokumentációt összegyűjteni. Már itthon lehetőleg több szakemberrel megnézetni, akik azt mondják, hogy ők merik bátorítani, hogy ezt a Szentszékhez be lehet nyújtani.
Én ezt nem fogom tudni megállapítani, de egy szakorvos igen.” Kovács Gergely elismerte, hogy az is előfordulhat, hogy rengeteg idő, energia, pénz ráfordítása ellenére, menet közben kiderül, hogy nem meggyőző vagy nem teljes a dokumentáció, vagy valóban különleges a gyógyulás, csak éppen nem csodás, hanem a páciens jól reagált a kezelésre.
Márton Áron és Bódi Mária Magdolna ügye számos szálon kapcsolódik össze, mondta el a beszélgetésen az érsek: mind a ketten a 20. században éltek, mind a ketten magyarok. A kapcsolat az eljárások mentén is megvan ugyanakkor, hiszen amikor az ügyek kikerültek Rómába, Bódi Mária Magdolna ügyének az első római posztulátora maga Kovács Gergely volt, és Márton Áron püspöknek is volt posztulátora, majd az érseki kinevezésével mind a két posztulátori megbízatás megszűnt, és utána mind a két ügyet Cristiana Marinelli vette át. „Ezért is volt fontos, hogy ő most eljött és itt volt, hiszen az ő személyében a két ügy valamiképpen összekapcsolódik. Bódi Magdié, hála a jó Istennek, most már a boldoggá avatás küszöbén áll április 26-án, és bízzunk benne, hogy Áron püspök úr is jó ütemben fogja majd követni” – fogalmazott a gyulafehérvári főpásztor.
A Kovács Gergellyel készült beszélgetést ITT olvashatják teljes egészében.
Forrás és fotó: romkat.ro
