Az imanyolcad nyitó Istentiszteletére a veszprémi Református Újtemplomban került sor, ahol a házigazda Závodi Zsuzsanna református lelkész asszony köszöntötte a közös imádságra összegyűlteket. Závodi Zsuzsanna bevezetőjében elmondta, hogy az idei imahét anyagát az Olaszországban működő bosei monasztikus közösség állította össze. A 2025-ös év különleges jelentőségű az ökumené szempontjából. Ez az év a Niceai Zsinat 1700. évfordulója, ahol az egyik legősibb keresztény hitvallás született. A zsinat Nagy Konstantin császár támogatásával valósult meg, aki fontos szerepet játszott egy új korszak megteremtésében. Az ő uralkodása alatt vált a keresztény hit elfogadott vallássá a Római Birodalomban, és ezzel véget ért a keresztényüldözések korszaka. A 2025-ös ökumenikus imahét arra hív bennünket, hogy merítsünk a közös örökségünkből, és még jobban elmélyüljön a keresztényeket egyesítő hitünk.- mondta Závodi Zsuzsanna.
Dr. Udvardy György érsek igehirdetésében a hit mélységéről, személyességéről és közösségi vonatkozásairól elmélkedett, a feltámadott Jézus Krisztusba vetett hitet állítva a középpontba. Az esemény alapigéje Jézus és Márta párbeszéde volt Lázár feltámasztásának történetében, amely során Jézus kérdése – „Hiszed-e ezt?” – mindenkit személyes hitvallásra hív.
Érsek atya hangsúlyozta, hogy a hit ajándék Istentől, amelyet nem lehet kiérdemelni, mégis tudatos döntést és együttműködést kíván. A hitben való élet nem csupán tanult vagy intellektuális tudás, hanem mély személyes bizalom Jézus Krisztusban, aki életünk Ura. Ezt a hitet a keresztény közösség is kifejezi az ősegyház hitvallásának teljességében, amely ma is irányt mutat.
A főpásztor rámutatott, hogy a hit elválaszthatatlanul összefonódik az engedelmességgel, amely az isteni akarat elfogadásában és megélésében valósul meg. Kiemelte, hogy ez a folyamat nem mindig könnyű, mert átalakulást igényel érzelmeinkben, akaratunkban és döntéseinkben. Az isteni kegyelemmel való együttműködés szabadságot és erőt ad ahhoz, hogy hitünkben kitartsunk.
Az egyház missziójának középpontjában az evangéliumi tanúságtétel áll, amely a feltámadásba és a bűnbocsánatba vetett hitből fakad. Udvardy György érsek példaként említette Bódi Mária Magdolnát, akinek boldoggá avatása április 26-án Veszprémben lesz. Magdi életének tanúsága – aki tisztaságáért és hitéért életét áldozta – az evangéliumi radikalitás és a feltámadásba vetett hit élő példája. Ez a radikalitás nem szigort jelent, hanem világos elköteleződést Jézus Krisztus mellett, amely az „igen” és „nem” határozottságában nyilvánul meg.
Érsek atya a hit több aspektusát is kiemelte: nem elég tudni, hogy mit hiszünk, hanem az is fontos hogyan éljük meg, hogyan imádkozunk, ünnepelünk, és cselekedeteinkben hogyan tudjuk megmutatni. A hit cselekvő szeretetben bontakozik ki, amikor osztozunk mások fájdalmában, és vállaljuk a sorsközösséget a rászorulókkal. Ez a fajta hit bátorságot és kezdeményezőképességet kíván, amely a feltámadás bizonyosságából fakad.
A beszéde végén érsek atya arra hívta a jelenlévőket, hogy hitükkel munkálják az egységet, amely az ökumenikus imahét alapvető célja is. Arra buzdított, hogy legyenek bátrak az evangéliumi értékek képviseletében, mert a feltámadásba vetett hit nemcsak reménységet ad, hanem az élet minden területén irányt mutat. Záró gondolata, hogy a feltámadott Jézus Krisztussal való találkozás minden keresztény életének kiindulópontja és középpontja. Ez az öröm és bizonyosság arra indít, hogy egymás felé is tanúságot tegyünk hitünkről, és az egységért való imádságban és munkában valódi közösséget építsünk.
„Hiszem, hogy te vagy a Krisztus, az Isten fia, akinek el kell jönnie a világba.”
A mai napon 17 órakor a Szent László -templomban folytatódik az imahét.
