Amikor az épületek megújulnak, akkor ez annak a jele, hogy a lelkek nemcsak megújulni akarnak, hanem erővel élni hivatásuknak megfelelően – hangsúlyozta Dr. Udvardy György érsek atya Balatonfűzfőn a Jézus Szíve Plébánián tartott harangszentelésen, ahol megáldotta a felújított plébániát és a templom tetőt is.
Az ünnepélyes alkalmon főpásztorunk tartotta a szentmisét. Köszöntőjében kihangsúlyozta, imádkozzunk és adjunk hálát a teremtő Mennyei Atyának és Gondviselőnek, hogy engedi, szolgálhassuk őt, engedi, hogy közösségben élhessünk, engedi, sőt bátorít minket arra, hogy egymásra figyelve – az épületeink által is – a jövőt tudjuk építeni.
Kontrát Károly országgyűlési képviselő köszöntőjében kiemelte, hogy a város közössége sokat gyarapodott az épületek megújulásával és a harangok szolgálatba állításával, és hangsúlyozta, hogy ez a fejlődés nem csak anyagi, hanem lelki értelemben is fontos.
Laposa Norbert plébános köszöntőjében háláját fejezte ki az érsekeknek, paptestvéreknek, képviselőknek, vállalkozóknak és a közösség tagjainak a 2017 óta megvalósult fejlesztésekért és Magyarország kormányának támogatásáért. Kiemelte a plébániaépület teljes felújítását, a templom tetőszerkezetének és villámhárító rendszerének megújítását, valamint az új harangok beszerzését, amelyek a hívek adományaiból valósultak meg. Külön köszönetet mondott azoknak, akik támogatták ezeket a projekteket, és említést tett a közösség folyamatos gyarapodásáról is. Végül hálát adott Istennek és Bódi Mária Magdolnának, a hamarosan boldoggá avatandó vértanúnak.
A szentmise kezdete előtt Udvardy György megáldotta az épületeket, majd az új harangokat, amiket imádságok között emeltek helyükre a templom toronyba.
A szentmisén érsek atya prédikációjában a búzamag törvényének jelentőségét emelte ki, mely Jézus Krisztus tanításában és áldozatában válik érthetővé.
– Ha a búzamag nem esik a földbe és nem pusztul el, nem hoz termést – hangsúlyozta, majd kifejtette, hogy ez a törvény nemcsak a természetben, hanem az emberi életben is megnyilvánul, különösen az áldozatvállalásban. Hozzátette, hogy a szülői áldozatban is ugyanez a dinamika figyelhető meg, hiszen “beletestesül abba a táplálékba, abba a ruhába, abba a szellemi kincsbe, amit átad.”
A főpásztorunk arra is rámutatott, hogy Jézus engedelmességével és szeretetével áldozza életét értünk, ezzel példát mutatva nekünk. Ő az engedelmes fiú, aki szereti az Atyát, és életét áldozza értünk – mondta. A prédikációban Szent Lőrinc diakónus példája is szerepelt, aki vértanúságával a búzamag törvényét testesítette meg. Az érsek emlékeztetett Bódi Mária Magdolna életpéldájára is, aki “szüzességi fogadalmát megújítva köteleződött el Krisztus mellett”, és áldozatával tanúsította hitét.
Az érsek kiemelte, hogy Bódi Mária Magdolna boldoggá avatási eljárása is ebben a törvényben nyeri el értelmét.
Talán a búzamag törvénye valósult meg az ő életében – utalt arra, hogy áldozata a közösség javát szolgálta. Az Eucharisztia jelentőségére is kitért, amely Bódi Mária Magdolna életében az erő forrása volt, és amelyben “számunkra jelenvalóvá teszi a búzamag törvényét”.
A prédikáció végén az atya arra buzdított, hogy kövessük szentjeink példáját, ne féljünk az áldozattól, és kérjük az előttünk járóknak a közbenjárását és köszönjük meg az ő példájukat.
A szentmise záró áldása után a hívek kivonultak érsek atyával és a paptestvérekkel, ahol közösen imádkozták el az Úrangyala (Angelus) imádságot, miközben első alkalommal szólaltak meg a templom új harangjai.
Az ünnepen jelen volt Dr. Sulyok Tamás köztársasági elnök úr és felesége, Nagy Zsuzsanna asszony is, akik szabadságukat töltik a Balatonnál.
Érsek atya teljes prédikációját itt olvashatják:
– Kedves testvérek! A mai evangéliumban annak a pillanatnak lehettünk tanúi, amikor Jézus átadja az őt hallgató tömegnek, tanítványoknak, az őt követőknek Isten országának törvényeiből szinte a foglalatot, a búzamag törvényét.
Ezzel kapcsolatban az embernek van tapasztalata, hiszen látjuk, a természet így növekszik, így fejlődik, a mag földbe kerül, fölemésztődik, elpusztul és aztán élet fakad belőle. Aztán van egzisztenciális tapasztalatunk is erről a dinamikáról, amikor áldozatot hozunk valakiért. Részben tudjuk, részben pedig a mindennapi életünknek a része. Hiszen amikor a szülő a munkájával táplálékot ad gyermekének, akkor pontosan ez történik. Beletestesül abba a táplálékba, abba a ruhába, abba a szellemi kincsbe, amit átad, hogy aztán a gyermekében ez folytatódjék. Ha a búzamag nem esik a földbe és el nem pusztul, nem hoz termést. Vallási tapasztalat is megerősíti ezt, hiszen számtalan példát lehet hozni az emberiség fejlődéséből, ahol a törzsek kiválasztják a legkiválóbbat, kiválasztják azt, aki majd, ha kell és szükséges, áldozatul adja az életét az egész közösségért, és amikor erre sor kerül, akkor föl is áldozzák.
Mi most a fiú magatartásával találkozunk, az engedelmes fiúnak a magatartásával, aki szeretetből életét áldozza, hogy nekünk életünk legyen. Buza Mag törvénye Jézus Krisztus személyében, tanításában és áldozatában válik teljesen érthetővé és teljesedik be. Hiszen erről tanít. A szeretetnek a természete ez, és a szentháromságos egy Isten belső természete mutatkozik meg ebben a törvényben.
Jézus nemcsak tanít erről, hanem példát is ad. Ő az engedelmes fiú, ő, aki szereti az Atyát, ő, aki jön, hogy bennünket éltessen. Szereti azokat, akiket az Atya rábízott. Szeret bennünket, életét áldozza értünk. És hiszi, és ezt a hitet adja tovább, és ezt a bizalmat, hogy az Isten, az Atya élettel ajándékozza meg azokat, akik benne bíznak. Életre kelti az övéit. Buzamag törvényében az élet, a halál és a föltámadás titkát fedezzük fel.
Ugyanakkor Jézus követésének a feltételeként is szabja ezt, ahogyan ma hallottuk, ahogyan hallottuk a mai evangéliumból. Hiszen követésének a feltétele miért? Mert egységben akar lenni velünk, és erre az egységre hív, mert azonosul velünk, az életünkkel, és azt kívánja, hogy mi is ezt tegyük bátran, azokkal, akiket szeretünk, akik gondjainkra vannak bízva.
A mai napon csodálatos módon tárja elénk kézzel fogható valóságában a búzamag törvényét Szent Lőrinc diakónus is vértanú, hiszen az ő ünnepét üljük a mai napon. Diakónusként, a pápa diakónusaként a szegények gondozása és a számukra adományként összegyűjtött pénznek a kezelése volt a feladata. A keresztényüldözés idején őt is elfogták és kényszerítették arra, adja át az egyház javait, azokat a javakat, amelyek a szegények számára gyűjtöttek össze. És ő úgy mutatta be az egyház javait, kincseit az őt üldözőknek, odavitte az egyház szegényeit. És aztán ezt cinikus magatartásként értelmezve ki is végezték hitéért. Bátor tanúságtévő volt a keresztényüldözés idején, mert ismerte Krisztust, mert szerette, mert hitt a búzamag törvényének az erejében.
S milyen jó, hogy itt ezen a helyen Szent Lőrinc diakónus ünnepén is megemlékezhetünk Bódi Mária Magdolnáról, hiszen ebben a templomban tett szüzességi fogadalmat és ajánlotta az életét Jézus Krisztusnak 1941. október 26-án.
Milyen ajándék ez a közösség számára.
Ahogyan Norbert atya, plébános atya is utalt erre a köszöntőbeszédében. Szentatyának a május 23-i döntésének következményeként néhány nappal ezelőtt kaptuk meg azt a hivatalos dekrétumot, amely Bódi Mária Magdolna boldoggá avatásáról szól, illetve elrendeli az ő eljárásának a kihirdetését és az ünnep megtartását.
Talán A búzamag törvénye valósult meg az ő életében, hiszen ígéretet tett, hiszen a szeretetben szolgálta a rászoruló szegényeket, hiszen apostolkodott, és az ő fogadalmát akkor is megerősítette, amikor közeledett a front, és lehetett hallani arról, hogy a katonák milyen kegyetlenül elbánnak legfőképpen a női lakossággal, megalázva őket. És akkor megerősíti az ő tisztasági fogadalmát, Krisztushoz való elköteleződését. Megvédi az áldozatát, megvédi a fölajánlását. Nem kereste. A dekrétum, ami elrendeli az ő boldoggá avatásának a folyamatát, egyértelművé teszi, hogy nem kereste a halált, de az áldozatához ragaszkodott, és a fogadalmához.
Ilyen nagy példa ez számunkra is. Ismerjük Krisztust, ismerje az ő életét, tanítását, hinni a borzalmak törvényében, hogy ez nem csak mások életében, nem csak távoli szentek életében, hanem itt közöttünk, bennünk, sőt a mi életünkben is megvalósul. És nem más. És nem csak néhányak életében, hanem akik Krisztushoz kapcsolódunk, mindannyiunk életében ott van, mert Krisztus a maga teljes életére hív bennünket. Nem egy szeletére, nem olyan valamire, amiben választhatunk, vagy éppen kedvünkre valónak tekintsük, hanem a teljes életére, mert ő az Atyával akar megajándékozni bennünket.
Legyünk hálásak ezért az ajándékért és ezért a példáért, amit Bódi Mária Magdolnában ünnepelhetünk. Készülünk az ő boldoggá avatására, kiemelve azokat az erényeket, amelyekről a templom bejárata mellett elhelyezett tablókon is olvashatunk, kiemelve az örömet, a bátorságot, az állhatatosságot, a szolgálatot, a természet szeretetét és természetesen a fogadalmához való hűséget. Ha búzamag nem esik a földbe és el nem pusztul, nem hoz termést. Ha a földbe esik és elpusztul, bőséges termést hoz. Jézus tanítása, Jézus példája, szentjeink példája bátorít bennünket. Ne féljünk az áldozattól, ne féljünk attól, hogy beletestesüljünk a ránk bízottaknak az életébe, mert az Isten életre kelti az ő szentjeit.
– A búzamag nem esik a földbe és el nem pusztul, nem hozta el a húst. A földbe esik és elpusztul, bőséges termést hoz.
– És persze ott van a nagy kérdés, hogy mindehhez honnan van az erő? Honnan lesz az erő? Ugyancsak Bódi Mária Magdolna életpéldája mutatja ezt meg. Az ő erőforrása a Krisztussal való eucharisztikus találkozás volt, a szentmise, a napi szentmise, amiért kész volt áldozatot is hozni. Gyalogosan, kerékpárral oda ment, ahol éppen az eucharisztikus Krisztussal találkozhatunk. Azzal a Krisztussal, az Eucharisztiával, aki számunkra jelenvalóvá teszi a búzamag törvényét, és amikor magunkhoz vesszük, akkor az isteni erejével műveli is bennünk, hogy képesek legyünk hinni ebben a törvényben, képesek legyünk ennek megfelelően cselekedni. Legyünk bátrak ebben, és kérjük az előttünk járóknak a közbenjárását és megköszönjük az ő példájukat. Ámen.
