Szent karácsony ünnepén szeretettel köszöntöm főegyházmegyénk lelkipásztorait, diakónusokat, katekéta testvéreket, katolikus oktatási intézményeink nevelőit, pedagógusait, plébániai közösségeket, családokat, fiatalokat, időseket egyaránt.
Karácsonykor Jézus Krisztus születését ünnepeljük. Jézus Krisztus, az Isten fia, a megváltó. Az Ő születésében föltárul előttünk a nagy titok, az Isten atya. Jézus Krisztus a maga személyével, tanításával, halálával és föltámadásával megajándékoz bennünket, mégpedig az örök élettel. Ez a mi reménységünknek az alapja, és oka is. Ezért van bátorságunk hitünkkel a szeretet konkrét, közvetlen cselekedeteit gyakorolni bátran, lendületesen. A szeretet erre ösztökél bennünket, hiszen egymásnak testvérei is vagyunk. Sokszor mondják a karácsony a szeretet ünnepe, csak ebben az értelemben, hogy az isteni szeretet tárul föl előttünk. Mi a hétköznapjainkban ezt a szeretetet szeretnénk megélni, erről tanúskodni, ezt cselekedeteinkkel bizonyítani.
Így lesz segítségünkre a következő évben Ferenc pápánk rendelkezésének megfelelően, hogy a 2025-ös évben a megváltás szentévét ünnepelhetjük. Megújulhatunk hitünkben, reményünkben. A reményben nem csalatkozunk, a remény nem csal meg, és a remény zarándokaiként élhetjük az életünket. Nagy öröm, hogy főegyházmegyénkben öt helyszínen is átléphetünk a szentévi kapun, és elnyerhetjük azokat a kegyelmeket, amelyeket Szentatyánk a kapu átlépéséhez rendelt. Megerősödhetünk hitünkben, meghozhatjuk döntéseinket, és megvallhatjuk, milyen jó dolog, hogy Jézus Krisztushoz tartozunk.
Ugyanígy erőforrásként jelenik meg az az öröm, miszerint készülhetünk Bódi Mária Magdolna boldoggá avatására. Tanulhatjuk az ő életpéldáját, az örömben, a szeretetben, a bátorságban, az eucharisztiából és az imádságból való erőmerítésben, a természet szeretetében.
Megajándékozottak vagyunk. Merjünk, akarjunk egymás számára ajándékok lenni.
