Különleges harangbúcsúztatót tartottak a Szent Mihály-napi Búcsú egyik utolsó eseményeként a veszprémi várban. A főszékesegyház káplánja, Dr. Kulcsár Dávid atya ismertette a jelenleg a tornyokban lévő öt harang történetét.
A három és fél tonnás Öreg Mihály állapota annyira leromlott, hogy az elmúlt időszakban statikai okok miatt már nem is használták, azt a szakemberek egyáltalán nem javasolták. A Szent Mihály Főszékesegyház déli tornyában ezen kívül további négy harang található, amelyek szintén a búcsúztatón kondultak meg, a felújításuk előtt, utoljára.
A búcsúztatón először az 125 kilós lélekharang, majd a 220 kilós Szent Anna, aztán a Szent József tiszteletére készíttetett 700 kilós, végül a közel egy tonnás Szent István harang szólalt meg. Az atya elmondta, a déli toronyban szolgáló hangszerek mindegyike már pótlása az eredeti barokk koriaknak. Három 1937-ben, míg a 700 kilós 1974-ben készült.
Végül megkondult hazánk legősibb épségben megmaradt nagyharangja, az 1725-ben, a szentháromság tiszteletére öntetett három és fél tonnás barokk hangszer. A harang átvészelte a háborúkat, és még ebben a hónapban, 300 év után először, elhagyja a 47 méter magasan kialakított tornyot, ugyanis a felújítása már nem várathat tovább magára.