Bódi Mária Magdolna öröksége címmel népszerűsítő tanulmánykötetet adott ki a Veszprémi Főegyházmegyei Könyvtár és Levéltár, amelynek bemutatóján hazánk apostoli nunciusa is részt vett.
Zsúfolásig telt a Biró-Giczey Ház freskós szobája a Bódi Mária Magdolna öröksége című könyv bemutatójára.
Dr. Udvardy György érsek atya köszöntötte az egybegyűlteket, és arról beszélt, megtisztelő, hogy a nuncius úr részt vesz az eseményen.
– Erre a napra tettük Bódi Mária Magdolna sírjának feltárását Litéren, onnan érkeztünk most erre a programra. Még nem történt meg a teljes feltárás, azonban megrendítő ezen részt venni – fogalmazott.
Ezt követően Michael Wallace Banach, Magyarország apostoli nunciusa szólt a hallgatósághoz.
– Isten hozta Önöket, köszönöm a meghívást! A könyvbemutató kapcsán három dolog jutott az eszembe. Az első az akadémiai kutatás fontossága. Ez mindig is része volt a katolikus hitünknek. Vannak egyetemeink, gimnáziumaink, iskoláink, és ezáltal is hozzájárulunk a társadalom fejlődéséhez. Köszönöm azt az alapos kutatómunkát, amivel összeállították ezt a könyvet.
A második fontos dolog, hogy mindig találjunk valami igazságot. Amikor az emberek hallják, hogy van egy újabb vértanú, arra gondolhatnánk, hogy ezek a vértanúk különös, furcsa emberek voltak. De ha van egy jól elkészített és bemutatott anyag, mint ez a könyv, akkor mi hívők, mi katolikusok pozitív módon tudjuk megmutatni magunkat. A mi munkánk nem ér véget egy könyv kiadásával. Ez adja a harmadik gondolatot. Mindannyian arra vagyunk meghívva, hogy tanúságot tegyünk, ahogy a leendő boldog is ezt tette.
Ugyan nekünk szerencsére nem egy totalitárius rendszerben kell tanúságot tennünk, ezért hálát adhatunk, de vannak más dolgok, amik veszélyeztetik a szabadságunkat. Itt gondolhatunk a vallásszabadságot érintő fenyegetésekre, a nőkkel szembeni méltatlan bánásmódra, illetve a mai világban létező bizonyos ideológiákból eredő elnyomásra. Így tehát mindannyian találhatunk olyan területet, ahol módunkban áll tanúságot tenni. Ezek tehát egy teret adnak nekünk, hogy tanúságot tegyünk a világban. Ehhez azonban szükségünk van segítségre, amely segítség származhat például a kutatásból vagy egy jól megírt könyvből, de leginkább a leendő boldog közbenjárásából származik majd, aki, és ebben egészen biztos vagyok, mindannyiunkért imádkozik. Köszönöm a munkát, köszönöm a résztvevőknek a jelenlétet, és ne féljenek tanúságot tenni a szabadságról a saját életükben – fogalmazott a nuncius úr.
Érsek atya kiemelte, április 12-én tartottuk azt a konferenciát, amelynek az anyagát most Karlinszky Balázs igazgató úr szerkesztésében a kezünkben tarthatjuk. Szeretnénk, ha ez a tudományos megalapozottságú kötet világos, pontos, precíz információkkal látná el a katekétáinkat, az iskoláinkat, hogy jó ismeretekre vezesse el az embereket Bódi Mária Magdolna életkörülményeivel, a korszakkal kapcsolatban.
– Szeretném elmondani, hogy milyen nagy erőfeszítés volt a konferencia megszervezése és a könyv elkészítése. Főleg, hogy ilyen gyorsan, május 23-án a szentatya engedélyezte Bódi Mária Magdolna boldoggá avatását.– mondta el.
Hozzátette, hálásan köszönjük, hogy a boldoggá avatás egyházmegyei felkészülését nuncius úr nyitja meg.
– Szeretnénk, ha ez nem csak egy liturgikus ünnep lenne, hanem egy olyan esemény, amely az életünket is gazdagítja – emelte ki.
Loószné Dömötör Enikő, a Veszprémi Érsekség irodavezetője elmondta, Érsek atya januárban megalakított egy munkacsoportot, és meghirdette a ’Mindszenty 80’, majd a ’Bódi Mária Magdolna 80’ évet.
– Jelenleg ennek a két évnek az első felében vagyunk. Megtapasztalhattuk azt, hogy amit eddig ezzel a két évvel kapcsolatban szerettük volna megszervezni, azt a Jóisten ezerszeresen segíti, számos gyümölcsöt kaptunk. Kiemelném, hogy a lelki felkészülés megkezdésén túl elindítjuk a Bódi Mária Magdolna-honlapot is. Minden információt itt fogunk megosztani. Gondolunk a hitoktatóinkra, iskoláinkra, így például óravázlatokkal is készülnek munkatársaink – hangsúlyozta.
Dr. Karlinszky Balázs, a Veszprémi Főegyházmegyei Könyvtár és Levéltár igazgatója a kötet kapcsán úgy fogalmazott, a könyv nem Magdi életrajza, annál sokkal több. Azt a korszakot mutatja be, amikor Magdi élt, és amikor a boldoggáavatási eljárás megakadt.
– A könyv megszületésében oroszlánrészt vállalt Varga Tibor László levéltáros munkatársam, aki 2010 óta gondozza és kutatja ezt a témát. Fontos megjegyezni, hogy a konferenciára olyan személyeket sikerült felkérni, akik már hasonló eseteknél közreműködtek. A könyv kilenc tanulmányt tartalmaz, melyek három csoportra oszthatók: az elsőbe a Magdi lelkiségével foglalkozó írások tartoznak, a másodikba a Magdi boldoggá avatását meghatározó püspökökről szóló előadások anyaga, a harmadikba pedig a más boldoggá avatási eljárások alkalmával született szakértői vélemények sorolhatók– tudtuk meg.
Ezt követően Karlinszky Balázs röviden összefoglalta a tanulmányok lényegét.
Zárásként Érsek atya elmondta, ebben a hat hónapban olyan tulajdonságokat emelt ki a munkacsoport, amelyek megalapozottak, ott vannak Magdi életében, és a mai ember számára is nagyon fontosak. Ilyenek például az öröm, az állhatatosság, a bátorság, a kezdeményezőkészség, a természet szeretete és az élet odaadottsága. Ezek a tulajdonságok ebből a tudományos munkából is forrásoznak.
Loószné Dömötör Enikő pedig ismertette a boldoggáavatási eljárásban előttünk álló programokat.
