A boldoggá avatás előtt álló Bódi Mária Magdolna halálának helyszínén, a mai református iskola udvarán és egykori sírhelyénél tartottunk megemlékezést a halála nyolcvanadik évfordulóján Litéren.
Dr. Udvardy György érsek atya felidézte, hogy Bódi Mária Magdolna 1944 szilveszterén tett egy ígéretet: „Ígérem, hogy az elvetett mag sokszoros termést hoz…”
A főpásztor úgy fogalmazott, Magdi ígérete megrendítő erővel vált valóra néhány hónap múlva.
– Mit kell tennünk, hogyan kell változnunk, hogy sokszoros termést hozzunk? Min kell változtatnunk? Az embertársainkhoz való viszonyon, az időbeosztáson és vagy számtalan más dolgon? A búzamag tanít bennünket. A búzamag nem tesz mást, mint ami a természete. Abban a piciny kis magban benne van minden, hogy százsoros termést hozzon. Azáltal, hogy Krisztushoz tartozunk, a mi életünk áldozata is képes bőséges termést hozni. Milyen jó látni a boldogokat, a szenteket, az ő életük egyértelművé teszi, hogyan is lehetne ezt a sokszoros termést megvalósítani – emelte ki érsek atya.
A csendes imádság után Érsek atya a zarándokokkal a temetőbe ment, ahol Magdi egykori sírhelyénél is elmondták imáikat,
– Nagy ajándék, hogy Magdi egykori nyughelyén együtt imádkozhatunk. A múlt évben, október 25-én tártuk fel a sírhelyet. Megtaláltuk Bódi Mária Magdolna földi maradványait. Fontosnak tartjuk, hogy a boldoggá avatást követően is tisztelet övezze ezt a helyet és számon tartsuk mint hitéleti helyszínt. Ezért is fontos, hogy ezt a síremlék továbbra is hirdesse az ő dicsőségét. A boldoggá avatást követően pedig szeretnénk itt elhelyezni egy olyan kőlapot, amely Magdi születését és halála időpontját jelzi, valamint azt, hogy boldogként tiszteljük.
Érsek atya beszéde után Laposa Norbert plébános atya felolvasta az evangéliumot, majd pedig a főpásztor megáldotta Magdi egykori nyughelyét, amely mostantól emlékhellyé vált. A közös imádságokat követően a résztvevők elhelyezték a megemlékezés virágait.
Isten Szolgálója Bódi Mária Magdolna 1945 fájdalmas péntekén, március 23-án, tisztasága védelmében, a krisztusi erkölcsökért életét áldozta, amikor egy szovjet katona megtámadta. Egy héttel később, nagypénteken Boldog Apor Vilmos győri püspököt értek halálos lövések a Püspökvár pincéjében, miközben a menekült nőket védte.
Isten Tiszteletreméltó Szolgája Mindszenty József veszprémi püspökként elindította Bódi Magdi kanonizációs eljárását, Apor püspök úrét pedig támogatta. Mindszenty bíboros hitéért és nemzetéért vállalta a gyötrelmes szenvedést, Apor püspök pedig a magyar nők tisztasága védelmében halt vértanúhalált. Bódi Mária Magdolna életével és halálával tett tanúságot Krisztus mellett. Élete egyszerű volt, de színes. Lelkiatyáin, édesanyján, magasztos olvasmányain kívül csak páran segítették lelki fejlődését. Egyedül járta ezt a nehéz utat. Sok belső küzdelme volt, amelyben a Szentlélek kegyelme, az ima ereje és Krisztus Teste, a napi szentáldozás segítette. Ez az út vezetett oda, hogy szívében felismerte Isten szeretetét, és ezt környezetének sugározni is tudta, ahogy Krisztus tanítása szerint élt. Életét és tisztaságát Krisztusnak ajánlotta fel. Nemcsak a halála napja jellemző az egyéniségére, hanem élete is, ami előkészítette az ő tanúságtételét. Temesi József atya, Magdi lelkivezetője ezért adta a Magdi életét ismertető könyvnek a „Tanúságtétel liliommal, vérrel” címet.
Magdi lelkében felébredt a szerzetesi hivatás, azonban szülei rendezetlen házassága miatt nem lehetett szerzetes. Sikerült azonban olyan életet találnia, melyben egyszerű munkáslányként meg tudta élni az Istennek szentelődést és mások szolgálatát. Életének egyik jellemző vonása a segítő szeretet, az önkéntesség és a szeretetszolgálat, melyek által az irgalmasság testi és lelki cselekedeteit gyakorolta. Nemcsak a templomban és az egyházközségben tette ezt, hanem a munkahelyén is, és mindenhol, ahol megfordult. Magával vitte mélységes hitét, emberszeretetét, a derűt, a szépséget és finom humorérzékét. Jó hatással volt embertársaira, elöljáróira.
Rövid földi életére 1945. március 23-án, Litéren került végleges pecsét, Krisztusnak tett fogadalmáért. Utolsó szavaival is hozzá fordult: „Uram, Királyom! Végy magadhoz!”. A gyilkos golyó azt a szívet tépte szét, mely Isten szeretetét sugározta embertársainak.
Magdi példája emlékeztet minket arra, hogy döntéseink túlmutatnak saját életünkön. Ő pedig valamennyi döntésével Krisztushoz való ragaszkodását erősítette meg. Emlékeztet minket arra is, hogy az örök élet az, ami az életnek a teljessége. Arra hívja fel a figyelmet, hogy úgy ismerem fel az életnek az értelmét, értékét, úgy ismerem meg magamat jól, azt tanulom meg, hogy ezt az életet el kell tudni veszíteni, ki kell engedni a kezemből. Ráismerni az élet teljességére, és közben ez úgy történik, hogy emberi eszközeinktől megfosztva mindent oda akarok adni az Istennek.
