Mit, miért, hogyan és kinek? – ezt állította fókuszba az iskolai lelkinap témában első alkalommal meghirdetett szakmai nap. Öröm volt látni a hatalmas érdeklődést, mely jelezte, hogy sok pedagógus érintett a lelkinapok megszervezésében és lebonyolításában a papok és szerzetesek, szerzetesnők mellett.
Fábry Kornél ismertette annak a felmérésnek az eredményeit, melyben diákok véleményét kérték ki a lelkinapokkal kapcsolatos tapasztalataikról és elvárásaikról. 2700-an töltötték ki a kérdőívet; a felmérésben kisdiákok és középiskolások, budapestiek és vidékiek egyaránt képviseltették magukat.
A tanulók 80 százaléka várja a lelkinapot, persze sokan azért, mert addig sincs tanítás, de felmerülnek olyan szempontok is, hogy tudnak beszélgetni, közösséget építeni, jó az osztálytársakkal együtt lenni és el lehet csendesedni kicsit. Aki nem szereti a lelkinapokat, az legfőképpen unalmasnak tartja őket, vagy nem akar megnyílni az osztálytársak előtt, nem bír ilyen hosszan figyelni, esetleg nem szeret „lelkizni” vagy nem látja a lelkinap hasznát.
Kétharmadnyi kitöltő előnyben részesíti az interaktív megvalósítást a frontálissal szemben. Kedvenc témaként említették az önismeretet, de nagy népszerűségnek örvend a kommunikáció, az életcélok, a párkapcsolat, az istenkapcsolat, a társadalom és az életvezetés kérdésköre is, és csak utolsó sorban említették magát a Bibliát, valamint a férfivá és nővé válás problémáját. Igen fontosnak tartják a kiscsoportos beszélgetéseket és az interaktív feladatokat, de szeretnek filmet nézni, főleg akkor, ha a látottakat utána megbeszélik. A csapatépítés, dicsőítés, szentségimádás már valamivel kevésbé népszerű, ezt követi a vezetett elmélkedés, egyéni feladatok, tanúságtételek és a bűnbánati liturgia. Legkevésbé a tánc ragadja meg a kérdezetteket.
Örülnek annak, ha többen vezetik a lelkinapot. Mindegy számukra a lelkinap vezetőinek az életkora, csak hitelesek legyenek.
Felszentelt és ismert személyekre néznek fel leginkább a diákok, örülnek a külsős meghívottnak, öregdiákoknak, és tanáraikat is szeretik új szerepben látni.
Sokféle tevékenységben lehet a diákoktól segítséget kérni a lelkinap lebonyolításához, hiszen szeretnek fotót vagy videót készíteni, de játékvezetésbe, ebédkészítésbe is be lehet őket vonni. Valamivel jobban kedvelik, ha külső helyszínen és nem az iskolában zajlik a lelki feltöltődés. Sokan nem örülnek, ha a lelkinap túl hosszú: csak nagyjából minden tizedik-kilencedik gyerek kedveli, ha egésznapos vagy annál hosszabb, ottalvós iskolai lelki programra mehet. Harmaduk pártolja, ha osztályonként foglalkoznak velük, az iskolai szintű lelkinapokat kevésbé preferálják.
A szakmai nap első előadója Tóth Balázs, a székesfehérvári Ciszterci Szent István Gimnázium tanára volt, aki mentálhigiénés szakember és tizenhét éve szervez lelkinapokat. Mint mondta, régebben jellemzően több évfolyamnyi diákhoz hívtak egy-egy nagynevű előadót, például Olofsson Placid atyát, Böjte Csabát, majd szentmisén vettek részt a diákok. Ő 2008-tól inkább osztályszinten szervez lelkinapot olyan témában, ami érdekli a diákokat. A kiscsoportos beszélgetéseket idősebb diákok vezetik a TeSók kisközösségből, akik az iskolában „sóként” vannak jelen.
Tóth Balázs ismertette a Szent Angéla Ferences Általános Iskola és Gimnáziumban tanító Csobánné Rákóczy Sarolta modelljét. A tanárok választható műhelyfoglalkozásokat tartanak, és a tanulók azt is eldönthetik, utána szentmisén, bűnbánati liturgián vagy szentségimádáson vesznek részt.
A témák között találni olyat, ami az erőforrások felfedezéséről, időbeosztásról, önértékelésről szól, vagy akár arról, hogyan lehet felfedezni az isteni üzenetet a matemetikában. Különösen kedveltek az ételekre épülő foglalkozások, például hogy mit tett Mária az ünnepi asztalra, mit ettek a bibliai szereplők (az ételeket elkészítik, és meg is kóstolják). Tóth Balázs az evangelizálás kiváló lehetőségének tartja, ha tanárok vesznek részt a lelkinap levezetésében.
Nyíri-Németh Rita katolikus hittanár, édesanya, az Emmanuel Közösség tagja, régóta foglalkozik tinédzserekkel. Meggyőződése, hogy
a fiatalok lelkében lévő Krisztus-identitás kibontakoztatása a feladat.
A jégtörő és ismerkedő játékok után ezért fontos, hogy egy 7-8 perces alaptanítás hangozzon el, hiszen az örömhír megnyitja a szíveket. Az evangéliumi rész kiscsoportos interaktív feldolgozásában arra fókuszálnak, hogy Istent megismerjék.
Nagyon jó gyakorlatuk a kockacukor-hálaadáshegy: ahány hálát tudnak mondani a gyerekek, annyi kockacukorból építhetnek hegyet. Tanúságtételek is elhangoznak ezután, melyek megmutatják, egy adott nehézségbe hogyan lépett be Jézus Krisztus, és miként változtatta meg azt. Megszületik az áhítat légköre, melyben közösen imádkoznak. A nap végén mindenki kap egy kis ima- vagy igekártyát, és egy-egy szóval megosztja, mit adott neki a lelkinap. Nyíri-Németh Rita fontosnak tartja, hogy az osztályfőnök jelen legyen, és azt is, hogy diákokkal együtt szervezze az eseményt, hiszen ha ők tesznek tanúságot, az a fiatalokat sokkal jobban megérinti.
Sziráki Péter Zalaegerszegről érkezett a szakmai napra, testneveléstanár, hat gyermek édesapja, húsz éve foglalkozik fiatalokkal, a Rád találtam dicsőítő csoport vezetője. Ötórás lelkinapjukkal 2009-től járják az országot. Eddig 30 iskolában voltak, még nem egyházi fenntartásúban is, megközelítőleg 15 ezer fiatalhoz jutottak el.
Péter szerint fontos, hogy magunk is visszagondoljunk kamasz éveinkre, így a humor és a zene is fontos szerepet kap az alkalmon, melyet 10-12-en tartanak. A ráhangoló zeneszám után videón bemutatják, mire számítsanak a diákok a nap folyamán. A tanúságtételek, videóvetítéses tanítás, kiscsoportos beszélgetés nagy hangsúlyt kap az ő lelkinapjaikon is. Nem egyházi iskolások is megnyílnak, megosztják velük megrendítő problémáikat. A tanúságtevők között van breaktáncos is, aki elmondja, hogyan szabadult meg a drogtól. Sziráki Péter hangsúlyozta, a gyerekeket mindig mélyen megérinti, amivel a lelkinapon találkoznak, pedig ha nem lenne kötelező, maguktól nem mennének el rá.
Elek László SJ, a szegedi Szent József Jezsuita Templom igazgatója a gyermekvédelemben is dolgozik. A miskolci Fényi Gyula Jezsuita Gimnáziumban körülbelül 70 lelkinapot szervezett már különböző nagyságú, 15-től 900 fős csoportoknak. Hangsúlyozta: az iskolai lelkinap megszervezéséhez nem szakértelem, hanem bátorság, bizalom és hit kell.
A szakmai napon Perczel Tamással közösen tartott előadást, aki a Budai Ciszterci Szent Imre Imre Gimnázium tanára és pasztorális koordinátora, és aki tavaly Szentlélek szemináriummal készített fel 200 fiatalt a bérmálkozásra.
Az előadók elmondták,
nem minden sikerül jól egy lelkinapon, de mindig van, amit tudunk adni.
A régi nagy tanáregyéniségek által tartott lelkinapok már nem működnek, ugyanakkor megdöbbentő ereje van, amikor diákok képesek kiállni mások elé. A miskolci gimnázium Parázs csoportjában ilyen lelkes fiatalok vannak, róluk példát véve Perczel Tamás a budai iskolában létrehozta a Parázsszító alkalmakat.
Előadásukon átélhetővé tették a csodálatos halfogás jelenetét: a résztvevők felírták egy kis papírhalra lelkigyakorlatos élményeiket, majd mindenki kapott két madzagot: egy fehéret, mely Istent jelképezi és egy barna színűt, mely az embert. Ezekből hatalmas háló készült, mely az egész termet betöltötte, a jelenlevőket összekötötte. A hálóba belekerültek a halak is, melyek szimbolizálták, hogy
azt tudjuk adni, amink van, de Isten hozzáteszi a magáét.
Ugyanilyen egy lelkinap megszervezése is – hangsúlyozták.
Zsódi Viktor SchP, a Piarista Rend Magyar Tartományának tartományfőnöke, a Férfi Szerzeteselöljárók Konferenciájának elnöke két készülő kiadványukat mutatta be, melyek az iskolafenntartók igényére válaszként születtek meg, hiszen sokaknak a intézményfinanszírozás után a lelkinapok megszervezése okoz fejtörést.
A tizenkét évfolyam lelkigyakorlatai rendszerbe épülnek a 12 lépés Isten felé elnevezésű kiadványukban. Az alsó tagozatosok figyelmét az Atyával való kapcsolatra irányítják, a felsősökét a másokkal való kapcsolatra, a gimnazistákét pedig az önmagunkkal való viszonyukra.
A kötetben összegzik a jezsuita és a piarista szerzetesek, valamint az iskolanővérek tapasztalatait, a szerzetesi jó gyakorlatokat. Az általános leírásokhoz mindig kapcsolódnak fakultatív anyagok, de pontosan megjelölik a szükséges eszközigényt és hogy egy-egy alkalomra hogyan kell előkészülni. A könyv digitálisan ingyen elérhető lesz, de nyomtatva is piacra kerül várhatóan májusban, jövőre pedig 30 órás akkreditált továbbképzés kapcsolódik majd hozzá.
A másik kiadvány, A szív bölcsessége jó gyakorlatokat tartalmaz lelkigyakorlatokhoz és közösségteremtéshez. Önismereti tesztektől és közösségépítő játékoktól kezdve az imagyakorlatokon át a rekollekciós és lelkigyakorlatos programokig minden formára kiterjed az összegyűjtött anyag, melyben még a hivatásgondozás és életvezetési szempontok is helyet kaptak.
Ebéd után a résztvevők kiscsoportokban osztották meg tapasztalataikat, és vitatták meg a lelkinapok szervezésének problémáit.
Ezek után Csernai Balázs, a Veszprémi Főegyházmegye pasztorális referense és Gyűrű Eszter hitoktatási referens mutatta be a Bódi Mária Magdolna tematikus napot, melyet a Veszprémi Főegyházmegyében dolgoztak ki. Bódi Mária Magdolnát április 26-án avatják boldoggá, a fiatalokat már előző nap, pénteken várják lelkinapra.
Csernai Balázs ismertette Bódi Mária Magdolna életét, kiemelve, hogy mit tanulhatunk tőle. Magdi szerette a természetet, csodálta benne Isten szépségét (ami a Balatonnál teljesen érthető), és társaival a gyárban mindig azt éreztette, jó Istennel lenni. Szeretett láthatatlanul segíteni másokon. Örömtelien élte az életét, és bátran hozott döntéseket: amikor egyházilag nem rendezett házasságból való származása miatt nem lehetett szerzetes, szüzességre és evangelizációra adta életét, ugyanígy bátran vállalta a vértanúságot is.
Gyűrű Eszter hangsúlyozta, az iskolai lelkinap előtt érdemes tantestületi szinten foglalkozni Bódi Mária Magdolnával. Felnőtt lelkinaphoz is található anyag a Bódi Mária Magdolna boldoggá avatása alkalmából létrehozott weboldalon. Ugyanitt meg lehet találni az iskolai lelkinapok tervét korosztályra lebontva, melynek célja a keresztény értékek megvilágítása, közösségi élmények szerzése. A lelkinap elmélkedésre, kreatív foglalkozásra, mozgásos és interaktív játékokra, imádságra és szentmisére épül.
A szakmai nap végén szó esett arról, hogy
amióta a plébániai hitoktatásra jóval kevesebb gyerek jár, nagy felelősség hárul az iskolai hittanoktatásra. Az iskola missziós terep.
Összegzésként leszűrődött, hogy a lelkinapok esetében is az a legfontosabb, hogy hiteles élettel legyünk a gyerekek előtt.
Forrás és fotó: Magyar Kurír
