Tornya Erika RSCJ nővér bevezetésül egy gondolatkísérlettel kezdtünk: egy ingatlanhirdetés kivetített fotóival, mely egy jelenleg eladó, új házat ábrázol Litéren, a Bódi Mária Magdolna utcában. Vajon a vevők elgondolkodnak-e majd, kiről lett az utca elnevezve?
Előadónk Magdi élettörténetét történelmi kontextusba helyezve ismertette, s közben áttért Magdi jellemvonásaira is. Nem tipikus viselkedés volt például egy cselédsorban lévő gyermektől, hogy az iskolai hitoktatás hatására több kilométert gyalogolt a szentmisére, ahová testvéreit és más gyerekeket is magával hívott, útközben pedig hittankérdésekről beszélgetett velük – ez már akkor nagy lelki fogékonyságot jelzett. Az Eucharisztia iránt gyerekkorától kezdve nagy áhitatot érzett. Szeretett olvasni – ez sem jellemző az ő társadalmi helyzetében – később lelki olvasmányokat kért a plébánián az atyáktól, s rendszeres gyónó volt. 17 éves korában részt vett a balatonfűzfői népmisszión – már ekkor Jézusnak akarta magát szentelni, s szerzetessé válni, de ez egyházjogi akadályba ütközött, mivel szülei nem köthettek házasságot édesapja hiányzó iratai miatt.
Magdi nem félt a munkától – a gyakorlati életben és a fűzfőgyártelepi Nitrokémia gyárban is kiválóan megállta helyét, ahol hittérítő tevékenységet is kifejtett – A Szív újság terjesztésével (ami ekkor hetilapként jelent meg). Magdi saját pénzén megvette a példányokat, majd a bevételből jótékonykodott: többek között a lap papírjába göngyölt csomagokat küldött a háborús frontra – hogy lelki olvasmányhoz jussanak a sebesült katonák.
Mivel szerzetes nem lehetett, szüzességi magánfogadalmat tett, s 1942-ben a Mária kongregáció tagja lett. Szívgárda csoportokat szervezett, hitre, imádságra, s jócselekedetek megvalósítására tanította a gyermekeket és a munkáslányokat is, utóbbiakat a Dolgozó Lányok egyesületében – Magdi a Katolikus Dolgozó Lányok Szövetsége vezetőképzőjén is részt vett.
Az előadás alcíme: Egy „aktuális” élet. Mit tanulunk, tanulhatunk Bódi Magditól? Magdi lelki ember volt, jellemző rá a szív tisztasága, az ártatlanság, a napi szentáldozás – a nehézségek mellett is – a problémákra való nyitottság: mások megsegítése.
Furcsa lehet a mai ember számára, hogy Magdinak erős volt a vágya a vértanúságra – ebben radikális Krisztus-követése, önátadási szándéka mutatkozik meg. Fontos kérdés, hogy a mai korban hol, milyen területen lehetünk vértanúk? Számíthat annak egy édesapa, édesanya – akik éjjel akár többször is felkelnek kisgyermekükhöz -, elhivatott egészségügyi dolgozók, a szociális szférában tevékenykedők, s az elkötelezett nevelők is.
Magdi „integrált” életet élt. Szerette a természetet, ahová imádkozni is kijárt. Hitét tettekre váltotta a hétköznapi életben. Nem tartott haragot. Önképzéssel is fejlesztette ismereteit. Mai szakszóval élve a reziliencia – lelki ellenállóképesség – szintén erős oldala volt Magdinak. Hátrányos helyzetűnek számított édesapja alkoholproblémái miatt, melyre Magdi válasza: imádkozott édesapja, s családja megtéréséért. Elmondható Magdiról, hogy megközelíthető, bátor, s „határátlépő” volt: erre példa, hogy erkölcsileg félresiklott lányokat próbált jobb útra téríteni, akikkel mások szóba sem álltak – így munkálkodott világi apostol módjára.
Kijelenthetjük, hogy Magdi élete és halála emléket állít a háború összes névtelen női áldozatának is. Előadónk ennek kapcsán ajánlotta a hallgatóságnak Buvári Tamás rendező Magdolna című filmjét megtekintésre, s végezetül arra buzdított: kérdezze meg mindenki önmagától: Magdi életpéldája miben bátorít engem?
