Auer Lipót (1845-1930), a világhírű hegedűművész és zenepedagógus születésének évfordulóján, június 7-én nemzetközi hírű hegedűkészítő mesterek és hangszerkészítő kismesterek alkotásaiból nyílt kiállítás a Veszprémi Érsekség kommunikációs és turisztikai központjában a Szaléziánumban.

Auer Lipót ifjú korában a „magyaros” hangszernek tartott hegedűvel a veszprémi székesegyház zenekarában ismerkedett meg. A nemzetközi hírű zeneművész, aki később II. Miklós orosz cár udvari zeneművésze volt, majd a szovjet forradalom után New Yorkban telepedett le és a modern zenét megteremtő karmesterek mentora lett, mindig büszkén vállalta és vallotta meg a zenei nevelésében fontos szerepet játszó szülővárosához, Veszprémhez való kötődését. A mester hegedűtanulást segítő tankönyve világszerte alapmű ma is.

Az alkalomhoz kötődően rendezték meg a hegedűkészítők három napos nemzetközi találkozóját is a Szaléziánumban, melyre hazánk mellett Lengyelországból, Romániából, Franciaországból, Olaszországból, Hollandiából is érkeztek vendégek. Többek között az ünnepi alkalom jeles vendége volt Gio Batta Morassi, az olasz származású nemzetközi hírű hegedűkészítő mester is, akit Márfi Gyula érsek külön tisztelettel köszöntött a hangszerkiállítás megnyitó ünnepségén, s eljött a jeles alaklomra Kozma Imre irgalmasrendi szerzetes is, a Magyar Hangszerész Szövetség tiszteletbeli tagja.

A hangszeres előadásokat, zenekari koncerteket ifjúsági és gyermekprogramok egészítették ki, kézműves foglalkozásokkal, hangszerbemutatókkal (óvodásoknak, kisiskolásoknak), valamint szakmai filmek vetítésére és hegedűhangzási versenyre is sor került, Kováts Péter hegedűművész a Mendelssohn Kamarazenekar vezetője Auer Lipótra emlékezett, a kisebbeket a Garabonciás együttes gyermekkoncertje szórakoztatta a Szentháromság téren.

Mesterek hegedűi a hegedűk mesterének városában című kiállítást – melyen 42 hegedűkészítő 70 hangszere (hegedűk, cselló, brácsa) mellett egyéb hangszerek és miniatűr hangszerek is megtekinthetők a Szaléziánumban június 25-ig – Devich János, professor emeritus, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem rektori tanácsadója nyitotta meg.

A hangszerek világában évszázadok óta folyik a harc, melyik hangszer foglalhatja el a méltóságában legmagasabb helyet, melyik hangszert illeti meg a királyi cím, mondta. A két trónkövetelő az orgona és a hegedű. Az orgona fanfárok kíséretében hirdeti a bölcsességet, a többszólamúságot, a méltóságot, nagyhangúan dicséri az Istent, akinek házában van az otthona. Hangja hallatán lekapjuk fejünkről a kalapot és térdre borulva dicsőítjük az örök Istent. Mi lehet több, nagyobb az orgonánál? – vetheti fel bárki. Bozay Attila, a Balatonfűzfőn élt Kossuth-díjas zeneszerző merte azt állítani, hogy az „egyszál hegedű”. Mert képes megeleveníteni az emberi mozgást, közvetíteni a gondolatokat, felidézni az érzelmeket. Képes katedrálist emelni a világ fölé, imádkozni Beethoven kései vonósnégyeseiben, villámlani és mennydörögni Vivaldinál, gondtalanul dalolni, boldogan táncolni, mérgelődni, vigasztalni. Nemcsak a templomokban, hangversenytermekben érzi jól magát, hanem kocsmákban, falusi mulatságon, dzsesszklubokban. Paganini és Dankó Pista, David Oistrah és Lakatos Sándor, Yehudi Menuhin bizonyította ezt, mutatott rá a professzor.

A formabontó és tartalmában is rendhagyó eseménysorozat Sümegi Elemér hegedűkészítő mester ötletére és ösztönzésére kezdődött és valósult meg az érsekség féléve megnyílt intézményében, a Szaléziánumban, ahol a patinás barokk épületegyüttesben, egykori kanonoki házban egy hegedűkészítő műhely is helyet kapott, s működik az ő vezetésével. Brányi Mária alpolgármester örömét és köszönetét fejezte ki a szervezőknek, akik Auer Lipót zenepedagógus, hegedűművész veszprémi kultuszát ápolják ezzel a rendezvénnyel is.

A programsorozat fénypontjaként levetítették a Kováts Péter hegedűművész, Bárány László operatőr és több más zeneszerető  közreműködésével készült portréfilmet – Gyökerek és ágak címmel – Auer Lipótról.

Toldi Éva/Magyar Kurír

 

Comments are closed.