Sík Sándor Hiszek című versének első sorát idézve „Hallják meg hívők és hitetlenek” címmel nyílt, a költő életútját, munkásságát reprezentáló kiállítás a veszprémi Szaléziánumban február 7-én. A tárlat ünnepélyes megnyitóját a szomszédos ferences templomban tartották meg.

„Segíts meg, Uram, mert fogynak a szentek  / és kiveszett a hűség az emberek között. / Egymás között hívságokat beszélnek, / ajkaik álnokak s kétféleképpen szól szivök…” – idézte egy diáklány,a  Padányi Római Katolikus Gimnázium növendéke Sík Sándor fordítását, a XI. zsoltárt az ünnepség kezdetén.

– Életemben, papi pályám során sokszor fordultam Sík Sándorhoz, kispapként egy szavalóversenyen szép eredményt is elértem a Búcsú a szavaktól című költeményével, de verseit elmélkedéseimben is gyakran idéztem – emlékezett Márfi Gyula érsek bevezetőben, a költő számára legkedvesebb lírai gondolatait felelevenítve.

Porga Gyula, Veszprém polgármestere kiemelte, méltatta a 2011-ben megnyílt Szaléziánum, az érsekség turisztikai és kommunikációs központ szerepét a város életében, rámutatva: kiállításai, egyes rendezvényei országos jelentőségűek. Elismerését fejezte ki a fenntartó érsekségnek, Pálfalviné Ősze Judit igazgatónőnek és munkatársainak azért is, hogy komoly missziót is képviselnek jelenlétükkel, hiszen programjaikkal a városban közösségépítő munkát is végeznek. A Szaléziánum nem csupán látogatóközpont, nem csupán kiállítótér, hanem kulturális közösségi központ is. A mostani kiállítás is kuriózum-értékű, hiszen Sík Sándor révén Veszprémnek a több mint háromszáz éves összetartozását is feleleveníti, megeleveníti a piaristákkal, akiknek híres középiskolájuk működött a várban, mondta. Ugyanakkor a ma nemzedékeit, akik már tanulmányaik során nem is hallhattak Sík Sándorról, s nem ismerhetik költészetét, gazdag munkásságát, most a színes, értékes kiállítás révén megismerteti ezen értékekkel.

Ladányi István, a Pannon Egyetem docense, aki a Szalézi-napok bevezetéseképpen szervezett irodalmi tudományos konferenciát előkészítette, kiemelte annak az együttműködésnek a jelentőségét az egyetem és a Szaléziánum között, amely nemcsak egy szakmai kapcsolatnak a megvalósulását jelenti, hanem missziós értékű is, hiszen kiderült az előkészítés kapcsán, hogy a magyar filológiai és társadalomtudományi tanszék munkatársaitól a szakrális irodalom terrénuma sem idegen, sőt Sík Sándor esztétikáját ma is elismeréssel méltatják, alapnak tekintik tudományos munkásságukban.

Labancz Zsolt piarista tartományfőnök egykori elődjének humanitásáról, „szép emberségéről” szólott, amely verseiből, levelezéséből, rendtársai visszaemlékezéseiből kitűnik. Kiemelte, hogy már egészen fiatalon, tizenéves korában kezdett Sík Sándor verseket írni, s nem sokkal később fogott hozzá a cserkészet megszervezéséhez a diákok között, s imakönyvet is írt a fiatalok életkorához szóló nyelven Schütz Antallal közösen, amelyet még maga is használt diákkorában, mondta. Nyitottság és kreativitás jellemezte egész életében, azokat a nyelvi eszközöket kereste, amelyekkel hitünket le lehet fordítani a hétköznapok nyelvére, közel lehet vinni hívőkhöz és nem hívőkhöz.

A kiállítást Koltai András, a rend központi levéltárosa mutatta be a megjelenteknek. A tárlaton a költő tavalyi – halálának 50. évfordulója alkalmából készült – budapesti rendi kiállításának anyaga látható, de teljesen más rendezésben, és kibővülve a veszprémi piaristák egykori gimnáziumának, szellemi jelenlétének emlékeivel, dokumentatív értékeivel. Egy jelképes emlékszobát is berendeztek az ünnepelt tiszteletére, ahol látható egykori szipkája, melyet alkotás közben használt, továbbá egykori versíró notesze, tanári pecsétje, igazolványai, papi öltözéke. Ezen kívül számos róla készült portré (köztük Feszty Masáé is), versei, könyvei, cserkésznaplók és a kiállítás megtisztelő „vendége” a rendalapító Kalazanci Szent József ereklyéje is.

A kiállítás-megnyitón több alkalommal hallható volt archív hangfelvételről a költő is, amint verseit mondja.

Toldi Éva

[simpleviewer gallery_id=”460″]

 

Comments are closed.