A keresztút mintájára a Fény útja nevet viseli az a 14 stációból álló elmélkedés sorozat, amelyet Pápán, a Szent Benedek Plébánia udvarán szentelt fel Dr. Márfi Gyula veszprémi érsek 2012. július 22-én.

Ez év januárjában vetődött fel a gondolat, hogy plébániánk udvara alkalmas hely lenne egy elmélkedés sorozat helyszínéül. Pápán már szép példák vannak erre, mint a Kálvária templom életnagyságú keresztút állomásai a Kálvária-dombbal vagy a Szent József Kápolna udvarán álló Házaspárok útja. Ezekhez csatlakozva egyházközségünk arra az elhatározásra jutott, hogy plébániánkon egy ritka, de annál gyönyörűbb elmélkedés-utat, a Fény útját próbáljuk megvalósítani.

Az egyes stációk elmélkedései azokról az eseményekről szólnak, amelyek Jézus Krisztussal a feltámadás és az első pünkösd közötti időben történtek. A 14 stáción jól követhetők a húsvéti vasárnapok evangéliumainak eseményei.

A munkálatok hatalmas összefogás eredményeként valósultak meg. Megmozdult egyházközségünk minden tagja. Volt, aki anyagiakkal, volt, aki a két keze munkájával és rengetegen az imájukkal járultak hozzá a munkálatok sikeréhez.

Az egyes stációkat magánszemélyek és családok fogadták örökbe. Példaértékű összefogás tanúi lehettünk, hiszen baráti családok álltak össze egy-egy örökbefogadásra, vagy egy családon belül több generáció fogott össze annak érdekében, hogy minden stációnak legyen gazdája.

A munkálatok mellé állt Dr. Mail József apát úr és Szijártó László káplán is. A faragásokat Nyulasi József fafaragó mester, a műkő stációkat Németh János kőfaragó mester, a grafikákat Ughy Miklós festőművész, a kovácsoltvas gyertyatartókat Laczkó József lakatosmester készítették. Idős és fiatal heteken át dolgozott az udvar parkosításán, melynek virágosítását a pápai Polgármesteri Hivatal is támogatta.

Istennek legyen hála, hogy mindez megvalósulhatott plébániánkon. Célunk, hogy ezekkel a stációkkal is Jézus fényét vigyük az emberek közé. Hiszen az igazi fény Jézusból árad és nem belőlünk. Jézus ragyog keresztül mások felé. Ahogy azt Túrmezei Erzsébet  egyik versében is megfogalmazta:

„Lehet-e annál drágább feladat,

mint, hogy rajtad, rajtam, mindegyikünkön

átüssön-ragyogjon a Nap?!

Átragyogjon sötét világba,

és beragyogjon sötét szíveket!

Nem, ennél szebb feladat nem lehet!

Kísérjen hát egyre a kérdés

tovatűnő évek alatt:

Átragyog-e, átsüt-e rajtad,

átragyog-e rajtam a Nap?”

[simpleviewer gallery_id=”48″]

 

 

Comments are closed.