Horváth Attila alkotmánybíró volt a KÉSZ veszprémi csoportjának vendége február 14-én a Padányi gimnáziumban.

A bíró úr előzetesen megállapította, hogy az alapvető emberi jogok éppen olyanok számunkra, mint a levegő. Természetes, ha vannak, csak akkor jövünk rá, milyen fontosak, ha valamelyik sérül. A történelemben visszatekintve megállapíthatjuk, hogy Magyarországon az emberek jogait az 1848-49-es szabadságharccal vívták ki. A 20. század viszont alaposan felforgatta az életüket. Az első világháború kitöréséig tartott a boldog békeidő. A háború borzalmai alatt megrendült az emberek hite, bizalma a jogban. Kiábrándulás és terjedő bűnözés lett a következménye. Semmilyen szabadságjog nem érvényesült: sem az emberélethez való jog, sem a sajtószabadság, sem a magántulajdon joga. Mindezek következtében leállt a termelés, megszűnt a bankok pénzforgalma. A boltok államosítása következtében eltűnt az áru a pultokról. Orosz mintára munkástanács-igazgatást vezettek be az üzemekben, köztulajdonba vették a lakóházakat, szállodákat, oktatási intézményeket. Mindez új problémák tömegét hozta felszínre a mindennapi életben és a termelésben. Nem csoda, hogy a proletárdiktatúra csupán néhány hónapig állhatott fenn.

Magyarország helyzete az 1920-as évek végére stabilizálódni látszott az első világháború és Trianon megrázkódtatásai után. Ehhez a hátteret az időszakban jellemző világgazdasági konjunktúra teremtette meg: a magyar termékek számára kedvezőek voltak az értékesítési lehetőségek külföldön, szükségleteit is viszonylag könnyen be tudta szerezni az ország, illetve a kedvező külföldi hitelek is elősegítették a viszonylagos fellendülést. A gazdasági válság ezeket a feltételeket egy az egyben megszüntette.

A második világháború szörnyű pusztítást hozott, majd a szovjet megszállás és diktatúra idején ismét nem létezett semmilyen szabadságjog. A tervek között az egyházak és az egyesületek megszüntetése is szerepelt. A médiában megrendelt cikkeket és műsorokat jelentettek meg. Minden társadalmi rétegnek és korosztálynak megvolt a maga manipulatív médiuma, amely a központi propagandát támasztotta alá. Működött a besúgórendszer.

Gyülekezeti jog sem volt, természetesen. Ismeretesek az 1956-os forradalmat követő kegyetlen megtorlások, de még évekkel később is megverték a rendőrök a március 15-i tüntetőket.

A rendszerváltás óta kaptuk vissza ismét szabadságjogainkat. Jelenleg az a kérdés, tudunk-e élni ezekkel?

Fő feladatunk, hogy segítsük mi magunk is embertársainkat! Járjunk nyitott szemmel, segítsünk a környezetünkben élő rászorulókon! Nem szónokolni kell, hanem cselekedni. Akkor is tegyünk jót, amikor nem látja a nyilvánosság!

Az előadás után a bíró úr aktuális kérdésekre válaszolt a demokráciával és a jogállamisággal kapcsolatban.

Demény Anna

Dr. Horváth Attila születési éve: 1959. Az Országgyűlés 2016. november 22-én választotta meg az Alkotmánybíróság tagjává 2016. december 1-jei hatállyal. Az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán 1986-ban, Bölcsészettudományi Karán 1987-ben végzett. 1986-tól tanít az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar Magyar Állam- és Jogtörténeti Tanszékén. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Egyetemének egyik alapító tanára. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Állam és Közigazgatási Karán 2013. július 1-jétől tanszékvezető, 2013. szeptember 1-jétől intézetvezető. PhD, summa cum laude (2003). Habilitáció, summa cum laude (2010). 2017 februárja óta egyetemi tanár. 2011-ben a Magyar Köztársaság Arany Érdemkereszttel tüntette ki a köztársasági elnök. 2013 óta a fővárosi XVI. kerület díszpolgára.

 

 

Comments are closed.



Ugrás az oldal tetejére »