Fráter György

A Boldog Gizella Főegyházmegyei Gyűjtemény és az Érseki és Káptalani Levéltár szervezésében A fejedelemasszonyok és a vallásszabadság Erdélyben című előadássorozat keretében május 10-én Oborni Teréz, a MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpontjának tudományos főmunkatársa tartott előadást Veszprémben a Szaléziánumban Izabella királyné és János Zsigmond koráról, a vallási sokszínűség kezdeteiről Erdélyben.

Az előadó bevezetőjében azt a történelmi hátteret vázolta fel, amely meghatározta a XVI. században a két (illetve a török hódoltsággal) három részre szakadt Magyarország helyzetét, s amely táptalaja lehetett azután a különböző reformációs eszmék gyors terjedésének, s mely azután az 1568-as tordai vallásbéke törvénybe iktatásához vezetett:

Dávid ferenc és Blandrata György

Szapolyai János és Habsburg Ferdinánd folyamatos, 12 évig tartó hatalmi küzdelme az ország kettészakadásához vezetett, s Buda eleste (1541) után Szapolyai özvegye, Izabella királyné és gyermeke (János Zsigmond) Erdélyben telepedtek le. Fia nagykorúságáig Izabella lett a terület kormányzója, Martinuzzi Fráter György váradi püspökkel. Az ekkor még Keleti Magyar Királyságként nevezhető Erdély uralkodói központja Gyulafehérvár lett. Izabella a török porta segítségével akarta biztosítani Erdélyéletét, Fráter György azonban a kettészakadt ország egyesítésén fáradozva Habsburg Ferdinánddal szövetkezett, s 1551-ben lemondásra, Erdély elhagyására kényszerítette Izabellát, aki csak a török porta bosszújától tartó erdélyi rendek hívására tért vissza öt év múlva.

Izabella búcsúja Erdélytől – Wadner Sándor 1863

Oborni Teréz Izabelláról szólva kiemelte: Mint jó lengyel katolikus végig ragaszkodott hitéhez, de nyitott volt a reformáció irányzatai iránt is. Részben ennek köszönhető, hogy rendkívül ellenséges viszony alakult ki közte és Fráter György püspök között, aki kemény ellenállást fejtett ki a reformáció ellen, de akkoriban már nem sok eredménnyel, mert nagy tömegeket sodort magával a lutheri és a kálvini hiteszme. Eleinte a lutheránus ág hódított meg sokakat, főként a szászok lakta vidéken, Brassó központtal, ahol Johannes Honterus prédikátor szervezte meg az új egyházat. Az Izabella korai halála után trónra lépő János Zsigmond idején pedig – Európában elsőként – törvénybe is foglalták az 1568-as tordai országgyűlésen a négy felekezet; a katolikus, a lutheránus, a kálvini és az unitárius ág vallásgyakorlatának  szabadságát. Az 1560-as évek leghevesebb hitvitáiból maga János Zsigmond is komolyan kivette részét, mutatott rá Oborni Teréz. Blandrata György, János Zsigmond orvosa, aki előbb Kálvin követőjeként, majd unitáriusként kapcsolódott be e hitvitákba, Dávid Ferenccel, az unitáriusok vezetőjével együtt rendkívüli hatással volt az uralkodóra, aki maga is Szentháromság-tagadóvá vált.

Fráter György halála korabeli rézmetszet

Kérdésekre válaszolva az előadó szólt Fráter György meggyilkoltatásáról is a Habsburgok által, amikor a törökkel való összejátszást véltek felfedezni tevékenységében. E véres történetnek máig létező fehér foltjai is vannak, mutatott rá az előadó. Ugyanakkor tény, hogy a gyilkosságban résztvevőket – legalábbis akiket név szerint is ismer ma már a történelem – végül felmentették, mivel: „Krisztusban legkedvesebb fiunknak, Ferdinánd római királynak parancsából” követték el tettüket. (A király ugyanis – mint olvasható a dokumentumokban – egyedül Istennek felelős, felkent uralkodó, s nem ítélhető el.)

Toldi Éva

 

Comments are closed.