„Vajon kell-e menekülni és félni a magánytól? Nem lehet hasznunkra olykor a magányosan eltöltött idő, ami belső növekedésünket szolgálja?”
Többek között ezekre a kérdésekre keresi a válaszokat az Életteli magány című könyv, melynek veszprémi bemutatóját november 30-án tartották a Szaléziánum Érsekségi Turisztikai Központ kávéházában.
A kötetet a szerkesztők, Balázs Zsuzsa és Kékesi Enikő mutatták be, vendégük volt a kötet egyik interjúalanya, Dióssy Iván vaszari plébános is.
Az Ursus Libris Kiadó gondozásában megjelent könyvben három férfi és három nő fejti ki gondolatait a magányról, arról, hogy a magány jó értelemben is jelen lehet az ember életében. A kötetet úgy szerkesztették, hogy az olvasó úgy érezhesse magát olvasás közben mintha ő maga beszélgethetne a riportalanyokkal: Mustó Péter jezsuita szerzetessel, Simon András grafikusművésszel, Simándi Ágnes íróval, Jánosi Dalma újságíró-riporterrel, Károly Sára klinikai szakpszichológussal. Valamint Dióssy Iván vaszari plébánossal, aki hosszú évekig küzdött az alkohollal, s amióta szenvedélybetegekkel foglalkozik, rádöbbent, hogy az éli meg negatívan a magányt, akinek nincs kapcsolata a transzcendenssel. Dióssy Iván János evangelistával együtt vallja, hogy Isten a szeretet, és az egész univerzumot ez a határtalan szeretet tartja össze. Az az ember, aki nem fogadja ezt el, magányos lesz. Ám van pozitív és negatív magány is. „A magány lehet destruktív. Elszigetelődés, elfordulás, túlzott távolságtartás. A magány ugyanakkor lehet felemelő hatású. A magány voltaképpen az ember természetes állapota. Erőgyűjtés, feltöltődés, tanulás, összpontosítás.”
A kötet megvásárolható a Szaléziánum könyvesboltjában.

IMG_5846

IMG_5844

IMG_5841

IMG_5833

IMG_5832

 

Comments are closed.



Ugrás az oldal tetejére »