Márfi Gyula veszprémi érsek, Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke és Némedi Lajos, Veszprém Megyei Jogú Város alpolgármestere köszöntötte kedden a Szaléziánumba érkezett Boldogasszony című vándorkiállítást. A Szaléziánum mellett található ferences templomban tartott ünnepélyes megnyitón Hutvágner Erika vezényletével a Padányi Katolikus Iskola növendékei és Zsilinszky Cecília működött közre.
A jubileumi Mária-évet 2014. szeptember 14-e és 2015. szeptember 15-e közötti időszakra hirdette meg Jakubinyi György, Erdély érseke, a csíksomlyói ferences kolostor Szűz Mária-szobor ötszáz éves évfordulója alkalmából. A Nemzetstratégiai Kutatóintézet által Budapestről indított vándorkiállítás a kollektív emlékezetünkben élő összetett és sokrétű Boldogasszony-képről szeretne kortárs művészi értelmezést adni.
– Megtiszteltetés, hogy az egyedülálló vándorkiállítást az ezer esztendős Veszprémben köszönthetjük. A királynék, Gizella királyné és Szent István király városába, ha úgy tetszik, ez a kiállítás hazaérkezett – fogalmazott a megnyitón Némedi Lajos alpolgármester, aki kiemelte, a Kárpát-medence és a diaszpóra ötvenöt, a tárlaton kiállító magyar művésze legalább ötvenöt különböző oldalról világítja meg Szűz Mária és a magyarság ezeresztendős kapcsolatát.
– A Boldogasszony-kiállítás jóval több egy fontos művészeti és kulturális eseménynél, jelentősége spirituális, hiszen a Boldogasszony kapcsolata a magyarsággal szellemi természetű, és semmi máshoz nem hasonlítható. Ez a tárlat már vándorkiállítás jellegéből fakadóan magában hordozza a magyarság évezredes sorsát, amely maga is vándorlás, történelmi és spirituális értelemben. Ahogy a Boldogasszony-kultusznak, úgy a tárlatnak is megtartó ereje van közösségeink, a magyarság számára – emelte ki az alpolgármester.
Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke elmondta, a 2014-ben a budapesti Várkert Bazárból útjára indult tárlat hivatása, hogy művészi, lelki és szellemi kapocsként kösse össze a Kárpát-medencében szétszórt nemzetünket.
– A Máriás lelkület, amit a kiállítás közvetít, bejárta egyházmegyéinket Erdélyben, Délvidéken, Felvidéken, Kárpátalján, de a Kárpát-haza határain túl baráti nemzetünk legszentebb Mária-kegyhelyén, Częstochowában is megfordult már. Mária mindig Jézus és az apostolok mellett volt, ezért reméljük, hogy ősszel ad limina apostolorum Péter sírjához, azaz Rómába is elzarándokol. A Boldogasszony-kiállítással intézetünk Mária köntösébe öltöztette a teljes Kárpát-medencét, ezzel Szent Istváni küldetést teljesít, aki azért ajánlotta Máriának Magyarországot, hogy gondos édesanyaként őrizze és védje gyermekét, akkor még valóban gyerekcipőben járó keresztény magyar nemzetünket.
Az intézet elnöke szerint Szent István, apostoli magyar királyként tudatában volt annak, hogy a keresztény hit minden időben védelmet és erőt jelent maga és nemzete számára egyaránt.
– Európa keleti végein élő nemzetünk történetében számos példa igazolja, hogy királyaink, hadvezéreink ezzel a keresztény elkötelezettséggel védték a keresztény világot, főleg a nyugatot. Nemzetünk jelen története is erről szól, de lehet, hogy történelemmé kell lennünk ahhoz, hogy az európai utókor felismerje jelentőségünket a XXI. században. A Szűzanya életmentő, engesztelő, kegyelemközvetítő erejére ma is szüksége van hazánknak. Sokfajta izmusra épített világbirodalmak omlottak össze körülöttünk, de nemzetünk és Mária kapcsolata örök.
Szász Jenő hozzátette, valamennyi keresztény magyar számára jelentős esemény lesz Ferenc pápa pünkösd előtti csíksomlyói látogatása. Amikor Csíksomlyó előtt tisztelegve útjára indították a kiállítást, még nem sejtették, hogy ilyen horderejű eseményre kerül sor.
– Joggal érezzük és büszkén valljuk, hogy a Boldogasszony-vándorkiállítás lelkileg előkészítette nemzetünket erre a páratlan történelmi találkozásra – fogalmazott a kutatóintézet elnöke.
Márfi Gyula veszprémi érsek atya a Boldogasszony-kiállítás kapcsán arról beszélt, hogy a magyarság megmaradásának záloga a keresztény hit megőrzése, ezen belül pedig a Szűz Máriával azonosított Boldogasszony tisztelete.
– Európában ma támadják a kereszténységet, a hazaszeretetet. A Boldogasszony-kultusz, illetőleg a keresztény élet pedig éppen ezt a két célt szolgálja, egyrészt egyfajta nemzetköziséget jelent, ugyanakkor ezekben kifejeződnek a nemzeti jellegek is: ahogy a magyar tiszteli Szűz Máriát, az magyar művészet, ahogy a többi nép tiszteli, az pedig az ő stílusuk szerint történik. Egység és sokféleség.
Az érsek atya rámutatott, Európában bizonyos szabadkőműves ultraliberális körök most összefognak az ultrakonzervatívokkal, csak azért, hogy megszabaduljanak Krisztustól és a kereszténységtől, akárcsak annak idején az írástudók, a farizeusok az átkozott, utált Poncius Pilátussal, ám nem ez az egyetlen folyamat, mely ma veszélyezteti a kereszténységet.
– A migráció támogatása hozzájárul a nemzetek, hazák, sőt, a fajok felszámolásához, ma a kozmopolita globalizmus jelent különös veszélyt a hazaszeretetre, mely azt sugallja, hogy az ember ott van otthon, ahol a legkevesebb munkával a legtöbb pénzt képes megkeresni. Nagyon érdekes, hogy vannak sajnos olyan fiatalok is, akik elvégeznek egy főiskolát vagy egyetemet az ország, a magyar nép pénzén, és azonnal külföldre akarnak menni, mert ott sokkal jobban keresnek. Nem akarnak magyar hidakat, magyar utakat tervezni, magyar gyerekeket tanítani, magyar betegeket gyógyítani. Nem értik meg, hogy tartoznak ezzel ennek a népnek, ennek a hazának, hogy legalább egy ideig magyar földön dolgozzanak, és ezt ne tekintsék úgynevezett röghöz kötésnek, ez egyfajta tisztesség kérdése – hangsúlyozta a hazaszeretettel kapcsolatban az érsek.
A festőművészek, grafikusok, szobrászok, textilművészek, keramikusok, valamint olyan további, neves alkotók, mint Cseh Tamás vagy Makovecz Imre által örökül hagyott, a Szűzanyát különböző és különleges formában megjelenítő művek március 17-ig tekinthetők meg a Szaléziánumban.
