Története
A sümegi kegyhely történetében három tényező játszott meghatározó szerepet: a török, a veszprémi püspök és a ferencesek. A törökök 1552-ben elfoglalták Veszprémet. Lerombolták a székesegyházat és a püspöki palotát. Ennek következtében a veszprémi püspökök kénytelenek voltak Sümeget székhelyül választani, ahol a vár védelmet biztosított számukra (a várat sohasem foglalta el a török), s közeli birtokaikat is innen előnyösen tudták kezelni.
Az egyhajós, dongaboltozattal fedett templom bejárata fölött látható a püspöki címerrel díszített építési emléktábla, mely az építtető gróf Széchenyi György püspök nevét és az építés évét (1652) őrzi. A csodatevő Pieta, vagy ismertebb nevén a Fájdalmas Szűz szobra a hozzáértők szerint a XVI. században készült, igazi gótikus remekmű. Alkotója ismeretlen. Egyes vélemények szerint a szobrot 1649-ben Széchenyi György püspök (1646-1658) által, a felvidéki Szakolcáról idetelepített ferencesek hozták magukkal. A számukra épített kolostor 1652-ben, a templom pedig 1654-ben lett kész. Az évszázadok folyamán a kegytemplomot több sorscsapás érte, de a szobrot sem tűz nem fogta, sem villám nem zúzta össze. Az első évek csodás eseményei után természetes volt, hogy a szobor nem maradhatott a helyén, az egyik mellékoltáron, hanem egy díszesebb kivitelű főoltárra kellett kerülnie. Emellett a szűknek bizonyult templomon és rendházon Acsády Ádám püspök (1725-1744) komoly átalakításokat és bővítéseket is végeztetett. Felépült a torony, az orgonakarzat, és a rendház épülete is újabb emelettel bővült. A főoltár 1743-ban, a szószék – már Bíró Márton püspöksége idején – 1760 táján készült.
Sümegen, az évszázadok során, a Boldogságos Szűz elsősorban mint a Betegek Gyógyítója mutatta meg közbenjáró hatalmát. A kegytemplom saját könyörgésében (Ó Sümegi Fájdalmas szép Szűz Mária…) is ez áll: „Orvosa voltál mindenkor a különféle betegségekben sínylődőknek, akik élő hittel és erős bizalommal könyörögtek hozzád.”
Az első feljegyzett csoda 1699 februárjában történt, amikor Berghoffer Mária Zsófia, bécsi nemes hölgy, álma jeladását, sőt, utasításait követve Sümegre utazott, és gyógyulást remélt súlyos betegségére, amely a mozgását is lehetetlenné tette már régóta számára. A sümegi templomban fel is fedezte azt a Mária-szobrot, amelyet álmaiban látott, és hozzá imádkozva néhány napon belül teljesen meggyógyult. Innentől fogva különösen megemelkedett a kolostor hírneve. Az esemény leírása megtalálható a templom főoltára mögött, s Padányi Bíró Márton püspök korából való. Így kezdődik: „Tetszett a Fölséges Mindenható Úristennek Sümeg városát és abban a franciskánusok templomát az 1699-dik esztendőben böjtelő havának hatodik napján Szent Hellyé tenni és választani és ugyanazon templomban az ő szent Anyjának képét csudatételekkel megdicsőíteni.”
Még abban az évben további hét csodás gyógyulás történt a templomban. Hírük csakhamar bejárta a Dunántúlt, majd az ország többi részét, sőt eljutott a határokon túlra is.
A szószéktől balra, a kegytemplommal kapcsolatos első csodás gyógyulások képei láthatók. A széken ülő bécsi Berghoffer Mária mellett többek között a tűt nyelt sárvári fiú, a légrádi süketnéma asszony s a vak kuruc katona alakja tűnik fel.
Az istentiszteletek és egyéb vallásos szokások is módosultak, gazdagodtak. A XVIII. század a búcsújárások virágzásának ideje. A sümegi kegyhely második virágkora már a XX. századra esik. Az 1940-50-es években, P. Kocsis Ödön házfőnök plakátokat készíttetett, s helyeztetett ki a vasútállomásokra, s több ezer példányban nyomtattatott levelezőlapokat, szentképeket. A kegyhely történetéről könyveket írt, diafilmeket készíttetett. Budapestről, amíg a háborús körülmények engedték, filléres vonatok indultak Sümegre. Így lett ismertté Sümeg és a sümegi Fájdalmas Szűzanya az egész országban.
A sümegi templom, immár több mint 300 éve, nemcsak a környékbeli híveknek, hanem sok távoli hívőnek is kedvelt zarándokhelye. Sokan mondják, hogy ebben a templomban igazán tudnak imádkozni. Ez bizonyára azért van, mert századokon át itt sokan részesültek imameghallgatásban. Ennek bizonyítéka a kegyoltár mögötti számtalan hálatábla.
