Története
A Bakony keleti szélén fekvő Csatka Komárom-Esztergom megyéhez és a Veszprémi Főegyházmegyéhez tartozik. Egykor pálos kolostor állt a faluban, amelyet 1357-ben említenek először az írásos források. A kolostor a mohácsi vészt követő években pusztult el. A mai, Irgalmasság Anyjáról elnevezett kápolna a Szentkút közelében 1862-ben épült, báró Fiath Ferencné jóvoltából.
A szentkút vízének olyan erőt tulajdonítanak, hogy főként a szem és a láb betegségeit gyógyítja, mivel az első csoda egy vak ember gyógyulása volt. Ez az oka a benne való mosdásnak, az arcnak és a lábnak a vízbe való mártásának.
Bár csoportos zarándoklatok csak a XIX. század végétől ismertek, a legenda szerint az első csodás gyógyulás 1792-ben történt. Egy, a csatkai földeken dolgozó vak pásztor, bizonyos Meizler Vilmos az ott eredő forrásból enyhítette szomját, és megmosakodott a vízben. Ekkor csodálatos módon visszanyerte látását. A csodát a víz erejének tulajdonították, benne Isten megnyilatkozását látták.
Az 1860-as évek elején Csöbönyei József harmadrendi ferences önszántából maga viselte gondját a Szentkútnak. 1862. augusztus 21-én egy látomásában megjelent neki Gábriel főangyal, aki hírül adta neki, hogy másnap a Boldogságos Szűz ezen a helyen fog megjelenni, és ki fogja jelölni egy, a tiszteletére építendő kápolna helyét. Ezután Csöbönyei engedélyt kért a kápolna építéséhez szükséges adományok gyűjtésére, de csak egy év múlva kerülhetett erre sor. 1864. szeptember 8-án szentelték fel a kápolnát a Szeplőtelen Fogantatás tiszteletére. A búcsú azóta minden év szeptember 8-ához legközelebb eső hétvégén van, és azóta is töretlen népszerűségnek örvend. Szombaton este hat órakor celebrálják az úgynevezett cigánymisét, amikorra eléri a búcsú a legmagasabb látogatottsági szintet. A liturgia részei magyar és oláhcigány nyelven egyaránt elhangzanak.
Vajkai Aurél találóan fogalmazza meg, hogy kik jönnek a búcsúba enyhülést keresni: „Rendszeresen ellátogatnak a különböző búcsúhelyekre idült, hosszan tartó betegségekben sínylődők, mert remélik valamelyik szentkútnál szomorú sorsuk jobbra fordulását. Eljön a búcsúba az is, akinek vállait a gond nyomja, valami megoldatlan esete van vagy a szerelem gyötri.” Ez ma sincs másként, lelki és testi betegségben szenvedők egyaránt látogatják a Szentkutat. Ugyanakkor fontos kategóriát képez ma már a kuriózumra kíváncsi turistacsoportok megjelenése is.
A csatkai remeteség előzményei a látomással függenek össze. Csöbönyei József volt az első remete a Szentkút mellett, az ő látomása alapján és miatt épült fel a kápolna. Azonban halála után más is erre az útra szeretett volna lépni, így őt még tíz másik remete követte, egészen 2006-ig, amikor Balázs József, korábban karmelita szerzetes 33 év önkéntes remeteszolgálat után elhunyt. Az ő helyébe nem lépett senki, ma nem él Csatkán remete. Ezek az emberek önszántukból léptek ebbe a kötelékbe, a Szentkút gondozásával töltve élték magányos életüket. Az egyház gondnokként, sekrestyésként tartotta őket számon, a remete nevet a nép adta nekik. Feladatuk a kápolna felépülte után annak gondozása és őrzése volt. Búcsúkor a zarándokok segítségére voltak, értük imádkoztak.
Szűz Mária kegyszobra
A legenda szerint az első szobor abból a fából készült, amely felett Szűz Mária megjelent és kijelölte a kápolna helyét. Ez a szobor azóta a kápolna mellékhajójába került, a főoltáron pedig egy másik Szűzanya-szobor áll. Jelenleg ezt tekintik a kegyszobornak. Ennek a szobornak körülbelül 150 különböző ruhája van, tehát úgynevezett „öltöztetős” Mária-kegyszoborról van szó. A ruhák itt felajánlási tárgyként is funkcionálnak, és nagyon sok jelentéssel bírnak mind az egyház, mind az ajándékozók részéről.
Csatka mai helyzete:
A kegyhely nyitó szentmiséje Urunk Mennybemenetelének főünnepe. Négy főbb ünnepen vesznek részt nagyobb számban zarándokok: Szűz Mária, az Egyház Anyja; ezen az ünnepen jelentősebb cigány közösségek is ellátogatnak az eseményre. Egész nap a kegyhelyen tartózkodnak, sütnek, főznek, ünnepelnek.
Továbbá Nagyboldogasszony, Szent István király főünnepe és a főbúcsú Kisboldogasszony. A főbúcsú két napot foglal magába (szombat, vasárnap). Szombaton javarészt cigány testvéreink tartózkodnak a kegyhelyen, mely ilyenkor két részre oszlik: szent és profán. A 12 órás nyitószentmisét követően két óránként mutatnak be szentmisét, a 18 órás liturgia a cigány szentmise, melyet rendszerint Dr. Székely János szombathelyi püspök úr mutat be magyar és lovári nyelven. A 21 órakor kezdődő szentségimádással és az azt követő virrasztással zárulnak a szombati liturgikus cselekmények. Általában 20 és 40 között mozog a keresztelések száma, zömében cigány testvéreink kereszteltetnek. Cigány testvéreink nagy mennyiségű gyertyát ajándékoznak, ajánlanak fel a kegykápolna számára és szintén nagyon sok gyertyát gyújtanak meg a cigánykápolna előtt lévő Szűzanya-szobor előtt, engesztelésül, hálából, Szűz Mária oltalmát és segítségét kérve életükre.
A profán részen, vagyis a kegyhely felső részén szombat délutántól vasárnap hajnalig zenés, táncos mulatság veszi kezdetét élő zenével, külföldi cigány zenészekkel.
Másnap, vasárnap 11 órakor kezdődik az ünnepi, érseki szentmise, melyen javarészt magyar zarándokok vesznek részt.
Búcsúi szentmisék, főbb ünnepek, események (általánosságban):
Csatka Szentkút miserendje évi tizenkét szentmisét tartalmaz. Nagyobb ünnepek: Urunk Mennybemenetele (nyitó szentmise), Szűz Mária az Egyház Anyja, Nagyboldogasszony, Szent István király ünnepe, környékbeli hívek búcsúja, Kisboldogasszony főbúcsú és Magyarok Nagyasszonya záróbúcsú.
Természetesen az évközben bejelentkező plébánosok és zarándokok számára is biztosítanak lehetőséget szentmise bemutatására, illetve szentmisén való részvételre.
A kegyhely felújítása folyamatban van a Veszprémi Főegyházmegye irányításával.
Plébános:
Holubák Attila
