Gizella 985 körül születhetett Regensburgban vagy a közelében lévő Abbachban, ahol apja Henrik herceg udvarával együtt szívesen időzött. Első nevelője édesanyja lehetett, majd később a három regensburgi apácazárda egyikébe került. Gizellát szülei kiváló neveltetésben részesíttették. Az esküvői ceremónia István és Gizella között 996-ban köttethetett a bajorországi Scheyenben. Ezt követően Gizella népes kíséretével megérkezett Magyarországra.
A hagyomány úgy tartja, hogy Veszprém várát Gizella jegyajándékként kapta férjétől, István királytól. Egy korabeli krónikás így vélekedik a királyi párról: „Királyi széke társul pedig, különösen azért, hogy ivadéka maradjon. A felséges római császár, a szelíd erkölcseiért kegyesnek nevezett Henrik, Gizella nevezetű nővérét vette feleségül, kit a szent kenettel felkenvén, a korona viselése által társának nyilatkoztatott. Ki is az isteni tisztelet díszesítése iránt mily lelkes volt, s az Isten szolgáinak társaságai iránt mily buzgónak és jótevőnek mutatkozott. Sok egyház keresztjei és szent edényei, s csuda munkával készített vagy szőtt készületei mai napig bizonyítják. De mindenek fölött bizonyítja a veszprémi püspökség egyháza, amelyet alapjától kezdve aranyban, ezüstben mindennel, ami az isteni szolgálatra megkívántatik, s különféle szent öltönyökkel nagyszerűen felékesített.”
Gizella királyné emlékét őrzi az egyik mondaszerű névmagyarázat: Mikor a királyasszony tékozló bőkezűséggel fénybe öltözteti kedves templomát a Szent Mihály-székesegyházat, pénzzavarba jut. Erre leveti magáról drága prémekkel ékes ruháját és „Vessz prém!”szavakkal ezt is a templomépítésre áldozza, egyben nevet adva ezzel a székvárosnak. 997-ben meghalt Géza fejedelem, Istvánt jelölve ki utódjául. Az Árpád-dinasztia legidősebb férfitagja ezt nem fogadta el, és fegyveres úton próbálta jogait érvényesíteni. Koppány lázadásának leverése után –ami feltehetően Veszprém mellett történt – István Veszprémet hűségéért nagyobb kiváltságokkal ruházta fel, mint más városokat. (A veszprémi püspökök kiváltsága volt évszázadokon át a mindenkori magyar királynék koronázásának joga) István és Gizella udvart tartott Veszprémben, amely egyik kedvelt vidéki tartózkodási helyük lehetett. Imre herceg életének legnevezetesebb eseményei is ide kötődnek. (pl. szüzességi fogadalomtétele a Szent György-kápolnában) Valószínűleg a királyi palotához tartozhatott az ún. Gizella-kápolna is, mely mai alakjában a XIII. században épült. Ennek helyén állhatott a királyi palota tartozékaként egy kápolna, melyet Gizella királyné építtetett.
A veszprémi Vár épületei közül kiemelkedett a székesegyház, a királyi palota, a püspöki lak és a káptalani iskola. A Szent István és Gizella idejében alapított veszprémvölgyi kolostort kezdetben görög apácák lakták, akik járatosak voltak a híres bizánci műhímzésben. Ebben a korszakban az újonnan felépített templomok felszerelése egyházi textíliákkal a királyné feladata volt. Gizella királynéról úgy szól a hagyomány, hogy saját kezűleg vett részt a veszprémi apácáknál készült miseruha hímzésében, melyet később koronázási palásttá alakítottak. A miseruhát 1031-ben István és Gizella a székesfehérvári Szűz Mária-templomnak adományozta. A miseruha eredetileg zárt harang alakú volt, csak a XII. század második felében alakították koronázó palásttá. Ebből az időszakból származik a gyöngyökkel díszített gallér. A ruházat központi mintázatát Krisztus egy-egy mandorlában látható ülő és trónoló alakja adja, egy villás keresztben. Körülötte próféták és az apostolok láthatók. Legalul a medalionokban szentek képei, a központi kereszt tövében pedig Szent István, Gizella királyné és Szent Imre látható. Gizella kezében templomot tart, mely valószínűsíthetően a veszprémi Szent Mihály-Székesegyházat jelképezi. Bizonyára Veszprémben készülhetett az a másik, korábbi miseruha is, melyet a királyi pár 1024 körül adományozott XIX. János pápának. Ez a szintén harang alakú miseruha később Metzbe került, és a francia forradalom alatt elégett. A veszprémvölgyi görög kolostor műhímző műhelye külföldön is ismert intézmény lehetett.
Gizella magyar királyné István halálát követően kirobban trónviszályok és felkelések miatt visszatért hazájába. Passauban, mint apátnő hunyt el és itt is temették. A sírt az 1990-es években tárták fel.
A veszprémi Főegyházmegye 1996-os jubileumi emlékéve három évfordulón alapult: a magyar honfoglalás 1100., a veszprémi egyházmegye alapításának, valamint Szent István és Gizella házasságkötésének 1000. évfordulóján. Ez utóbbira sikerült megszerezni –Szendi József veszprémi érsek közbenjárásával – Passauból Boldog Gizella jobb kézcsontjának ereklyéjét. Az ereklyéket díszes ládikában Franz Xaver Eder passaui megyéspüspök adta át ünnepélyes szavakkal a soproni határállomáson. A személyautókból és motoros rendőrökből álló díszmenet megindult az ereklyével Veszprémbe. A veszprémi érseki palota előtti ünnepélyes fogadás után az összegyűlt hívek éneke és tapsa közben az ereklyét a palota kápolnájában a tűzzománc díszítésű ereklyetartóba helyezték. Másnap, május 4-én délelőtt megérkezett Budapestről, a számára készített páncélautóban, Szent István jobb kezének ereklyéje, amit Boldog Gizella jobb kezének csontereklyéjével díszmenetben vittek fel a szabadtéri oltárra, hogy az ezer évvel azelőtt egymásba fonódó, házasságot kötő két jobb kéz együtt legyen az oltár közelében.
A Gizella-csontereklyét a Szent Mihály Főszékesegyház őrzi. Az ereklyetartó a passaui sírhoz hasonló, mellette Gizella szobra látható.
Gizellát hivatalosan nem avatták boldoggá. A passaui püspökség 1975 áprilisában beadott kérésére a Szentszék engedélyezte emléknapján a saját könyörgés használatát. A Rítuskongregáció elnöke az engedélyt megadó okmányban „Sancta Gisela” néven említi királynénkat.
Urunk, Istenünk, te megtanítottad Boldog Gizellát, hogy már itt a földön országodat keresse és az élet különféle útjain neked szolgáljon. Közbenjárására engedd, hogy hivatásunkban hűségesek maradjunk és egykor beléphessünk a megígért országba. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön örökké. Ámen.
Felhasznált anyagok: Makk Ferenc, Gutheil Jenő, Lukcsics Pál, Pfeifer János írásai és Szentek élete
