A főegyházmegye háttérben dolgozó munkatársairól, az ő munkájukról nem sokat beszélünk, de nélkülük nem működne az érsekség – fogalmazott Az érseki számvevőség titkai elnevezésű kiállítás megnyitóján Márfi Gyula érsek a Szaléziánumban, május 22-én.

A tárlat a Veszprémi Főegyházmegye gazdasági tevékenységét, illetve annak hetven éves történetét mutatja be a liturgikus varroda, az ostyasütő, és az érsekségi borászat eszközein keresztül. Az egyedi, országos tekintetben is ritkaságnak számító tevékenységet bemutató kiállítás  részeként többek között a varrodában készült különleges liturgikus ruhák, egykor használt, több évtizedes varrógépek, a kézi ostyasütéshez szükséges, finom ötvösmunkával készült sütőtárcsák tekinthetők meg.

Mail József apát, gazdasági helynök köszöntőjében elmondta, a három ágazat mindig is fontos szerepet játszott az érsekség, illetve korábban a püspökség történetében. A helynök atya arról is beszélt, hogy a korai időkben a gazdálkodás alapját az egyes egyházhámegyékben a királyi adományokból származó, illetve az ehhez csatolt családi földdarabokból összeálló nagy, összefüggő birtoktest képezte. Ezt minden esetben egy várbéli központból – Veszprém megye esetén Veszprémből és Sümegről – irányították. A XIII. században ebből a püspöki birtoktestből vált ki a káptalani birtok, mely a veszprémi püspök körül működő tizenkét fős kanonoki testület tulajdonában állt.

Az egyházmegye történetében az egykori püspöki birtoktestért a földesúri szereppel is bíró püspök mellett a jövedelmekért, pénzügyekért felelős udvarbírók, valamint a vár és a birtokok felügyeletét végző várnagyok feleltek. A bor minden korban különleges árucikknek, nagyon népszerű jövedéki terméknek számított, ezért nagyon vigyáztak arra, hogy a szőlők rendben legyenek.

A köszöntőben szó esett a számvevőség XX. századi történetéről is, melyet a század közepén lezajlott államosítás alapjaiban határozott meg. Ekkor a jószágkormányzóság irányította a püspöki birtokokat az úgynevezett vörös ház, a veszprémi Komakút tér 4. szám alatti épületből. Az államosítást követően az egyházmegye területeinek nagy része elveszett, az egyes plébániákhoz ezt követően alig egy kiskertnyi méretű földdarab tartozott. Ekkor államosították a Komakút téri kormányzósági épületet is, melynek következtében az 1949-ben alapított ostyasütő üzem és a liturgikus varroda előbb a várbeli Szent Mihály-plébániára, majd jelenlegi helyére, az ugyancsak a várban található egykori nővérlakások épületébe került, az érseki palota mellé.

– A kiállításban a múlt egy darabjával találkozunk, mely a jelenben is elkísér minket, de a jövőt mi építjük – zárta beszédét a gazdasági helynök.

– Az egész számvevőség tevékenysége kapcsolódik a liturgiához, melyhez mind a miseruhák, mind az ostya és a bor elengedhetetlen – mondta el Márfi Gyula érsek, aki hozzátette, nagyon tiszteli az érsekség azon dolgozóit, akik ezeket a javakat előállítják, igaz, ők általában kissé háttérbe szorulnak, róluk nem sok szó esik. Ez alkalommal azonban végre ők is előtérbe kerülnek, így az általuk végzett áldozatos és sok esetben aprólékos, időigényes munkát mások is megismerhetik. – Fontos, hogy őket és munkájukat is megbecsüljük, és kifejezésre juttassuk, hogy milyen nagy szükség van rájuk, hiszen nélkülük nem működne az érsekség – fogalmazott a főpásztor.

A megnyitó zárásaként Pálfalviné Ősze Judi, a Szaléziánum igazgatója köszönetét fejezte ki az érsekség és a Szaléziánum munkatársainak a kiállítás megvalósításáért, valamint külön köszönetet mondott Tornavölgyi Krisztiánnak, a veszprémi Szent Margit templom, és Cséry Gergőnek, Nemesgulács plébánosának, akiknek az érseki varrodában is készült miseruha-gyűjteményéből került kiállításra a liturgikus öltözetek nagy része. Cséry Gergő atya elmondta, az országos szinten egyetlen, egyházi kézen lévő liturgikus varróműhely, a Boldog Gizella Liturgikus Varroda tevékenységei közé tartozik a reverenda-, illetve liturgikus miseruha-készítés, ezek felújítása, átalakítása, valamint az alkotmánybíróság számára talárok készítése is.

A tárlat kapcsolódik a 2020-as magyarországi Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus előkészületeihez is, hiszen a számvevőségen a liturgia legfontosabb eszközeit készítik el.

OLYMPUS DIGITAL CAMERA
OLYMPUS DIGITAL CAMERA
OLYMPUS DIGITAL CAMERA
OLYMPUS DIGITAL CAMERA
OLYMPUS DIGITAL CAMERA
OLYMPUS DIGITAL CAMERA
OLYMPUS DIGITAL CAMERA
OLYMPUS DIGITAL CAMERA
OLYMPUS DIGITAL CAMERA
OLYMPUS DIGITAL CAMERA
OLYMPUS DIGITAL CAMERA
OLYMPUS DIGITAL CAMERA
OLYMPUS DIGITAL CAMERA
OLYMPUS DIGITAL CAMERA
OLYMPUS DIGITAL CAMERA
Tagged with:
 

Comments are closed.