2016. október 29-én 23 gyermek és 13 felnőtt Ajkáról megünnepelte a Szaléziánum 5. születésnapját Veszprémben. A program szentmisével kezdődött, a Szent Mihály Bazilikában. Dr. Márfi Gyula érsek celebrálta a szentmisét 5 paptestvérrel köztük Fuchs Tibor atyával, az 5 ministráns a mi kis hittanosaink voltak. A szentmisén a hálaadás kapta a legnagyobb szerepet, hogy hálát adunk a Szaléziánum 5. születésnapján az eltöltött tartalmas 5 évért. Mennyire fontos, hogy annyi minden történik velünk, amiért hálaadással tartozunk Istennek, embertársaknak és köszönettel.
A program a köszönetnyilvánításokkal folytatódott, a Szaléziánum vezetője Pálfalviné Ősze Judit mondott köszönetet régi és jelenlegi munkatársak áldozatkész munkájáért. Mail József érseki gazdasági helynök atya a kezdetektől a jelenlegi helyzetig vázolta fel a Szaléziánum működését helyszínekkel ismertetve. Mi volt régen és ma. Köszönetet mondott minden dolgozó munkájáért.
Az intézmény névadója Szalézi Szent Ferenc a katolikus egyház által az emberek közti jó kapcsolatokért felelőssé tett szent. Tudatosan kapta az intézmény ezt a nevet, hiszen a cél valóban az emberek, egyház és média vonatkozásában valóban a jó kommunikáció fenntartása és megvalósítása volt a cél, ami teljesült is.
A Szalézánum gyermekfoglalkoztatójában szabad játék következett. Ahol a gyerekek egymással bújócskáztak, labdáztak, fogócskáztak, párnacsatáztak. Felszabadultan játszottak az őszi szünet 1. napján.
Ezt követően idegenvezető vitt végig és mesélte el a vár és várkörnyéki nevezetességek történeteit.
A Pósa ház: copf stílusú, manzard tetős ház a zirci ciszterciek egykori rezidenciája. A címerek a tulajdonosra utalnak. Az őrdaru (A madár lábával követ tart, amikor elalszik, kiesik az ujjai közül a kő és felébred. Így tudja a jó őr szerepét megtartani) az emberség jelképe és a ciszterci apátság jelképe látható. Papnövendékek, szerzetesek laktak benne. 1902-ben Pósa Endre könyvkereskedő és nyomdász tulajdonosa lett.
Városháza Egyházmegyei Alapítványi Hivatalnak épült. Romantikus stílusú. A magyar és a veszprémi címer (Kivont kardú lovast ábrázoló dombormű megjeleníti a nemességet és a polgárságot is.) látható falán.
Korsós lány (Zsuzsi) Városháza melletti kútszobor, aki onnét kapta a nevét, hogy a szoborátadáson egy Zsuzsi nevű lány volt jelen, aki teljesen úgy nézett ki, mint a lányt ábrázoló szobor.
Tűztorony a magyar címerrel barokk sisakos körerkélyes torony a vár középkori bástyájára épült. Vaslépcsőkön lehet felmenni az erkélyre. 1810-ben földrengés után olyan rossz állapotba került a tűztorony, hogy le akarták bontani, de a polgárok nem engedték. Tűz esetén pénzbüntetéssel sújtották azokat a polgárokat, akik a tűzeset közelében éltek és nem mentek oltani. Azok, akik nem a tűzeset közelében éltek és mégis mentek oltani pénzjutalomban részesítették.
Fecskendőház tűzvédelmi szerepet töltött be. Ma kiállító hely óratornyából óránként Csermák Antal Verbunkosa hangzik el. Nepomuki Szent János és Szent Flórián a tűzoltók védőszentjének szobra látható itt.
A Modern Képtárban Vass László gyűjtemény termei láthatók.
Hősök kapuja az első világháború áldozatainak állít emléket.
A Csíkász Galéria Képei egész évben látogathatók.
Veszprémi Vár nevezetességeihez tartozik még:
Gizella kápolna, Szent György kápolna, Ferences templom és rendház ma szent Ferenc Papi Otthon, Tej-falusi ház: Egyházi eredetű műkincseket őriz, Szent István és Boldog Gizella szobra. A várból egyébként gyönyörű képtárul elénk a városról. Innét az egész város megtekinthető és belátható. Nagyon szép természeti képet láthatunk.
A kézműves foglalkozáson 2 turnusban vettünk részt, amíg az egyik csapat kézműveskedett (Márton napi lámpásokat libaképet lehetett készíteni) másik tárlatvezetésen vett részt aztán cseréltünk.
Megnéztük a Bíró-Giczey házat (Madaras házat) a ház egykori építtetőiről kapta a nevét Padányi-Bíró Márton veszprémi püspökről és Giczey István kanonokról kapta. Azért nevezik madaras háznak, mert barokk termeinek képein nagyon szép madarak láthatók.
A dolgozó szoba falaira képzeletbeli tájakat festettek, de ma már az ábrázolások egy része ismerhető csak fel. Az ajtóval szemben lévő falon látható egy kis kerek oszlopos épület, benne szobor áll. a fal közepe táján egy kis oroszlánfej. Az attól jobbra lévő hajóból csak vitorláinak részlete maradt meg. A sarkokra festett oszlopokra támaszkodik a boltozat báboskorlátja, középen a derűs égbolton madarak szállnak egy fácán és egy tőkésréce. a szobában dolgozott a kanonok és itt voltak a könyvei is. Az itt látható könyvek Padányi Bíró Márton munkái. A könyvek részei a püspök által alapított könyvtárnak.
Giczey István emlékszobában az ajtók felett festett gyümölcsök és madarak találhatók. A mennyezeten a görög mitológia istenei közlekednek repülő kocsijaikkal, mellettük lepkeszárnyas gyerekek repkednek. Legfelül Apolló Isten suhan a négy paripa által húzott szekéren. A keretes kis képeken Apolló történetek egy-egy jelenete látható. A szoba közepén egy asztal áll, ahol ennek a mennyezeti képnek a restaurálását követhetjük nyomon.
(A lugasos szoba) Padányi- Bíró Márton emlékszobában a püspök személyes tárgyai vannak. A püspök egyházmegyéjében a Szentháromság tiszteletét hangsúlyozta. Itt kiállított Szentháromság szobrot körmeneteken is hordozhatták.
A kanonoki hálószoba mennyezetén megjelentek a kanonok kedvenc tantárgyai, hittan, írás, földrajz. A keresztény egyház jelentős szerepet játszott az írásbeliség elterjedésében és mindig nagy gondot fordított az írásos dokumentumok őrzésére.
Liturgikus időkerék: Veszprémben, a régi időben városi tűzvigyázók őrizték az éjszakai lámpák fényét és alvók nyugalmát. Utcákat járva óránként felhangzott az éjjeli kikiáltók éneke, akik így jelezték az idő múlását. Padányi nevéhez fűződik: „Óra ütött 11-et, háromságban hiszünk egyet. Dicsérjük a Szűz Máriát, ki nekünk szülte Szent Fiát. A károktól, hogy megmentsen, mennyországba, hogy felé vigyen. Tizenegyet üt az óra, Dicsértessék Egek Ura!”
Térkép és zenesarok A térképtár a modern technikájával képes arra, hogy eljuttasson a múltba. A zenesarokban, ha megadjuk az időpontot, helyszínt. Kiadja, hogy azon a napon, milyen éneket énekeltek a szentmisén.
A barok kor liturgikus kincsei is megtalálhatók itt. A liturgikus viselet biretum, reverenda, stóla, kazula, karing, miseing… Liturgikus tárgyakat is láthattunk, melyek a szentmise fontos részei. Szabó Virág bronz angyalainak a kiállítását is megtekinthettük. „Mindennapi angyalaink címmel”
Minden nagyon szép, minden nagyon jó volt, de mondhatom a legnagyobb sikert felnőttek és gyerekek körében a Rudi bohóc aratta. Lang Rudolf veszprémi színművész a színes bőröndjével Csucsu nevű plüsskutyájával. Kötéltáncolt, levegőben, földön, Dani volt az egyik kötélvég tartója, virágot szagoltatott, ami aztán spriccelt is, tortát készített kenyérrel, lekvárral, tejszínhabbal, a tortát Sanyika tartotta tortatűzijáték is került a tetejére, ebbe a finom édességbe bele is esett később, kihúzatta a lyukas fogát Flóra doktor nénivel, házi rakéta segítségével.
Buzás Csaba gyermekdalai közt volt Halász Judit, Grillus Vilmos, 100 Folk Celzius, Kaláka, Szélkiáltó együttesek dalaiból, melyeket sokszor a gyerekekkel együtt zenélve énekelve adott elő. Játékos humoros gyerekdalokat, vers megzenésítéseket énekelt. Alma, alma, piros alma oda fönn a fán… Bóbita, Bóbita táncol… Nád a házam teteje… énekelték a gyerekek is.
Édességből sem volt hiány rengeteg cukrot osztott ki Rudi bohóc és Buzás Csaba előadásaik alatt a gyermekek ügyességének jutalmazásaként.
A gyermekek lufival, saját készítésű kézműves tárgyakkal a kezükben és sok élménnyel a szívükben térhettek haza.
Köszönjük Tibor atya!
Mészárosné Torma Beáta
hitoktató
