Márfi Gyula érsek és Porga Gyula polgármester immár hagyományosan együtt gyújtotta meg a város adventi koszorújának negyedik gyertyáját december 22-én, szombaton kora este a veszprémi várban lévő Szentháromság szobornál.

Porga Gyula polgármester karácsonyköszöntő gondolataiban kifejtette, az idei ünnep a város számára még örömtelibb.

– Európa Kulturális Fővárosa címmel jutalmaztak bennünket és 2023-ban mi képviseljük Európában a magyar kultúrát. Ez egy fantasztikus siker, egy fantasztikus győzelem, ám nem a díjról akarok beszélni vagy a címről, mert számomra sokkal fontosabb volt az az út, amit megtettünk, és az, hogy Veszprém tényleg családként, igazi közösségként tudott felkészülni erre a versenyre. A sikerünknek az egyik titka szerintem pont ez volt, hogy magánemberek, civil szervezetek, vállalkozások, önkormányzat, intézmények nagyon sok szereplőjének nagyon sok munkájával sikerült elérnünk, hogy ilyen minőségű pályázatot tudtunk benyújtani. Ezért a veszprémiek karácsonyfája alá azt gondolom, hogy ez a gyönyörűség kerül, hogy egységet tudtunk teremteni, közösen, és hogy ha megálmodunk valamit, akkor vagyunk olyan erősek, hogy végig is tudjuk járni azt az utat, ami szükséges a sikerhez – mondta el beszédében Porga Gyula.

– Adventben fokozatosan, mindig több és több gyertyát gyújtunk meg a koszorún. Ez azt akarja kifejezni, hogy karácsonyhoz közeledve mindig közelebb kerülünk a világ világosságához, az Úr Jézus Krisztushoz – emelte ki Márfi Gyula érsek ünnepi köszöntőjében. – Egyúttal azt is tudatosítjuk magunkban, hogy bizony, a sötétség még ma is tartja az állásait. Jézus korában megvolt a sötétség a pogány világban, ahol például még megvolt a többnejűség, sőt voltak vidékek, ahol például az apának joga volt ahhoz, hogy megszületett gyermekét megölethesse. Sötétség volt a világban, voltak, akik még bálványokban, vagy több istenben hittek. De a választott nép fiaiban is élt valami sötétség, például az, hogy megvetették a pogányokat, lenézték a szegényeket, betegeket is, különösen a leprásokat, akiket Istentől megvert embereknek tekintettek. Ezzel egy bizonyos fokig fel is mentették magukat azon kötelességük alól, hogy a betegekkel törődjenek. A liturgiájuk is meglehetősen felszínes volt, és mint tudjuk, nem fogadták be az Úr Jézus tanítását.

A főpásztor arra figyelmeztette a hallgatóságot, hogy ez a sötétség sajnos napjainkban is jelen van. Ez nagyon sok dologban tetten érhető, például abban, hogy az Európai Unió alkotmányának előszavából kimaradt az Európa keresztény gyökereire történő utalás, még úgy is, hogy az egyébként gyakran hangoztatott európai értékek, a görög-római klasszikus műveltség, vagy a szabadságra, egyenlőségre és testvériségre alapuló felvilágosodás gondolatának kialakításában is jelentős szereppel bírt az egyház és a keresztény világnézet. Nem találkozunk az egyenlőség gondolatával például az iszlám vallásban, de Indiában, Kínában vagy Japánban sem, ahol ennek köszönhetően a feltétlen engedelmeskedés a legfőbb erény a szeretet helyett. Márfi Gyula érsek örömteli változásra mutató jeleket is kiemelt, melyek a sötétséget elnyomni képes kereszténység megújulására utalnak, főleg itt, Magyarországon, ahol már az Alkotmány előszava is keresztény értékeket fogalmaz meg, és állást foglal ezek védelme mellett.

Az érsek ünnepi beszédét követően Porga Gyulával együtt gyújtotta meg a negyedik gyertyát, majd a jelenlévőkkel közösen díszítették fel a koszorú mellett álló két csupasz fenyőfa ágait. Ezt követően a főpásztor a nemrégiben megújult érseki palota erkélye alatt felállított városi betlehemben elhelyezte a kisded Jézus szobrát.

Az ünnepség a Szentháromság téren a Kabóca Bábszínház Zeng a lélek című betlehemes játékával zárult.

3
1
2
4
5
6
7
8
9
10
 

Comments are closed.