Restaurált műtárgyak a veszprémi érseki palota megújított enteriőrkiállításán
Hivatalosan is megnyílt a veszprémi érseki palota megújított enteriőrkiállítása. A veszprémi érseki palota enteriőrkiállításának ünnepélyes megnyitójára gyűltek egybe az érseki székhely művészetkedvelő, történelmi értékeket tisztelő polgárai, egyházi és közéleti személyiségei 2018. október 25-én, csütörtökön, a veszprémi várban. A jeles esemény hangulati bevezetőjeként a Mendelssohn Kamarazenekar vonósötöse idézte meg a Monarchia „boldog békeidők”-hangulatát muzsikájával.
Udvarhelyi Erzsébet, a Boldog Gizella Főegyházmegyei Gyűjtemény igazgatója, a restaurálási munkák irányítója bevezető gondolataiban, a palota díszebédlőjében Szent II. János Pál pápát idézte, aki az egyházi múzeumok pasztorális szerepéről szóló 2001-ben írt körlevelében ezen intézmények legfontosabb feladataként jelölte meg a műtárgyvédelmet, a történeti-művészeti örökség megőrzését, a műtárgyak gyűjtését, gyarapítását, kiállítását, közönségnek való bemutatását és a műtárgyak megóvását, restaurálását. Ezáltal gyakorolja ugyanis az egyházi múzeum pasztorális szerepét, ezért lehet az evangelizáció, a kultúra, a műélvezet és a történelem ismeretének eszköze, mutatott rá az ezredfordulón az egyházfő. Az Egyház történelme folyamán elkötelezett módon gondoskodott történeti és művészeti örökségéről. II. János Pál pápa körlevele az egyházi múzeumok pasztorális szerepéről 2001-ben íródott.
A veszprémi érseki palota látogatását a 2000-es évek elején Márfi Gyula érsek úr kezdeményezte, emlékeztetett az igazgatónő. Az itt több teremben kialakított enteriőrkiállítás több éve a Magyar királynék és koronázó püspökök című kiállítássorozat tematikájához kapcsolódik. Az enteriőrkiállítás az utóbbi 150 év magyar történelmét, a veszprémi egyházmegye történetét, a dualizmus, az Osztrák‒Magyar Monarchia, a „boldog békeidők” időszakát idézi, püspöki hagyatékok, műgyűjtemények, múzeumi műtárgyak, templomok liturgikus tárgyainak bemutatása révén. Kiemelten foglalkozik a kiállítás az utolsó két királynékoronázás, Erzsébet és Zita királyné koronázásának történetével. A liturgikus, képző- és iparművészeti tárgyak, könyvek és levéltári dokumentumok, az enteriőrök mellett kuriózumnak számít a palotában a közel-keleti és a kelet-ázsiai gyűjtemény.
Az enteriőrkiállítás megújítása három évvel ezelőtt kezdődött, és az utóbbi egy évben, a palota külső felújításának ideje alatt lehetőség nyílt arra, hogy ezt a munkát még intenzívebben végezzék. A palota déli oldalán lévő kiállítótermek festési munkái mellett megújulhatott a kiállítótér termeinek 18. századi parkettája is, hangzott el. Az igazgatónő elmondta, hogy a Magyar Nemzeti Múzeummal több éve szoros a Gyűjtemény szakmai együttműködése. Ennek köszönhetően az érseki palota állandó kiállításán több éve bemutathatják a Történelmi Képcsarnok gyűjteményének műtárgyait.
Köszöntőbeszédében Márfi Gyula veszprémi érsek kiemelte a palotabelső megújítását, a megszépült külsőhöz méltó igényes, reprezentatív belső térben és az értékes kiállítási tárgyakon végzett restaurálási munkákat szervező Boldog Gizella Főegyházmegyei Gyűjtemény és igazgatója szervező, irányító munkáját. Külön kiemelte a kiállításon látható tájékoztató táblák tartalmi és esztétikus kivitelezését. Köszönetét fejezte ki a restaurátoroknak s a restaurátorokon keresztül a munkálatokban részt vevő Iparművészei Múzeum, a Magyar Nemzeti Múzeum, a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum, a Laczkó Dezső Múzeum és a Novastore Kft. (Budapest) támogató közreműködését.
Nem is a luxus az, ami itt az értéket jelenti, mondta, hanem az a művészi és mesterségbeli tudással végzett munka, amit az alkotóművészek (akiknek neve gyakran ma már ismeretlen) áldozatosan és lelkesedéssel az utókorra hagytak, Isten dicsőségére és az emberek üdvösségére. Kiemelte a tárlat értékei közül azt a 19. század közepén Erzsébet királyné által adományozott gyöngyház berakásos szalongarnitúrát, amelyhez hozzátartozik egy toalett-, valamint egy íróasztal is, amely egy Boulle nevű francia művész, asztalosmester stílusa és technikája alapján készült, de alkotóját nem ismerjük. Továbbá azt a firenzei Andrea del Sarto műhelyében készült, 16. század végi különösen értékes Madonna-képet, melynek alkotóját szintén nem ismerjük. S külön szólt egy kuriózumról, a dr. Kuncz Adolf premontrei szerzetes által több mint száz éve készített zenegépről, amelynek közel félórás műsorában 8-9 zenemű hallgatható meg, máig kiváló hangminőségben.
A kiállítást Varga Benedek, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója, történész, a múzeumi világszervezet, az ICOM magyarországi szervezetének elnöke nyitotta meg. Azt gondolhatná a látogató, hogy egy egyházi épületben liturgikus tárgyak kiállítását látja majd, s bár itt is jelen vannak ezen műtárgyak, ám ez a kiállítás mégis elmozdul a profanitás felé, mutatott rá. Mintegy 100–150 éves történeti periódus enteriőrjeit látjuk a palota szobáiban, amelyek főként máig élő helyi és nemzeti hagyományokba engednek bepillantást. A hagyományok a tárgyakon keresztül jelennek meg és hatnak ránk, azzal, amit jelképeznek, sugároznak a látogató felé. Általában komoly eltérés mutatkozik az emlékezet és a történelem között, bár úgy képzeljük, hogy a kettő azonos, mondta. Ám a történettudomány, a történetírás egy viszonylag száraz, erősen tudományos tényeket vizsgáló tudományág. Az emlékezet azonban mindennapos, benne élnek a történések, a hagyományaink. A hagyományok sok esetben fontosabbak, mint a történetírásnak a tudományos mivolta. Veszprémben a hagyományőrzés különösen hangsúlyos, mutatott rá, hiszen a történelem része, hogy a veszprémi püspökök koronázták a magyar királynékat évszázadokon át. „III. Béla amikor fölállította az első kancelláriát Magyarországon, kijelölte a királynéi kancellária vezetőjének a mindenkori veszprémi püspököt. Ettől kezdve a főpásztorok kapcsolata a királynéi udvarhoz igen szoros, igen mély volt évszázadokon keresztül, s ez egészen Mohácsig tartott, majd a török kori fölszabadulás után újraéledt. Mindez ebben a nemesen, választékosan, kifinomultan berendezett és felújított, restaurált érseki palotában jelen van, erősen érződik a hely egyházi és hitbéli miliőjében, bizonyítva: keresztény értékeink egyben tartanak bennünket. Sőt e keresztény értékek annyira jelentősek, hogy elérnek egészen Kínáig, elnyúlnak az arab világig, amint a palota kiállításán ez látható. Olyan hajszálgyökerek ezek, amelyek az egész kontinenst egyben tartják, és amelyek megalapozzák a mindennapi gondolkodásunkat. De természetesen van egy nemzeti színtere ennek az emlékezetnek, mutatott rá. Ennek kapcsán számtalan dolgot lehet megemlíteni, például az itt látható empire bútorokat. Ezeknek egy része Bécsben készült, más része magyar mesterek által Magyarországon. Ez a hagyományoknak valami nagyon furcsa összjátéka.” Nem hiszek abban, összegezte végül, hogy minden tárgyat (kivétel nélkül) „muzealizálni” kell, hogy az az egyetlen jó megoldás, ha különböző értékeinket kizárólag múzeumokban, üvegek mögött mutatjuk be. Minden műtárgyat természetesen meg kell őriznünk, de igazán szervesen akkor tesszük ezt, ha „velük élünk”. A veszprémi érseki palota a szerves megőrzést választotta, hogy része legyen e tér az érseki palota mindennapjainak, s hogy a közönség is látogatni tudja, s megismerje a történelmi emlékezetnek ezt a regionális színterét. Végezetül gratulált Márfi Gyula érsek úrnak és Udvarhelyi Erzsébetnek is e szisztematikus értékőrző tevékenységéhez.
A veszprémi érseki palota kiállításai az idén november végéig minden nap 10–17 óráig látogathatók. Decembertől jövő év május 1-jéig előzetes egyeztetéssel fogadnak csoportokat.
A megnyitó ünnepség a Mendelssohn Kamarazenekar (művészeti vezetője Kováts Péter hegedűművész) vonósötösének kiemelkedően élménygazdag koncertjével zárult.
*
A megnyitón az igazgatónő sorra vette a restaurálási programban részvevő restaurátorok igényes és kiemelkedő szakmai munkáját az enteriőrtárlaton. Kiemelve az Erzsébet királyné fogadására rendelt, már említett szalongarnitúrában a toalettasztal restaurálásában, Nyakas Krisztián bútorrestaurátor munkáját. A szalongarnitúra mellett Czédly Mónika modelltervező egy hónapja Magyar Kézműves Remek-díjat nyert alkotását, Erzsébet királyné első díszmagyar öltözetének ruharekonstrukcióját. Ferenc József több alkalommal volt a veszprémi püspöki palota vendége. Az ő fogadására egy eredetileg szarvasbőr, bécsi empire stílusú ülőgarnitúra készült, melynek farészeit Kovács András, az Iparművészeti Múzeum bútorrestaurátora restaurálta. Az ülőgarnitúra aranyozott, faragott díszeinek restaurálását, a fadíszek aranyozását és a hiányzó részek hársfából történő pótlását Szilágyi Mária, az Iparművészeti Múzeum szobrászrestaurátor-művésze végezte. A palota kígyómotívumos, tusfestéses empire, 12 személyes ülőgarnitúrája és egy meggypiros színű, fekete tusfestéses empire ülőgarnitúra farészeinek restaurálását Kovács András bútorrestaurátor, az aranyozott, faragott díszek, közöttük a kígyómotívumok restaurálását, faragását, aranyozását Szilágyi Mária faszobrász-restaurátor művész, a bútor újrakárpitozását Galambos István kárpitosmester végezte. A Gyűjtemény felújíttatta a püspöki arcképcsarnok olajfestményeit és aranyozott fakereteit is. A püspöki arcképcsarnok restaurálását Jeney Zoltán faszobrász-restaurátor művész végezte, s az ő keze munkáját dicséri a palota lépcsőházában található barokk faszobrok restaurálása, biedermeier órák, valamint a palota ezüst ötvöstárgyainak restaurálása, a barokk herendi kályha aranyozásának felújítása is, Horváth Orsolya festőművész, restaurátorsegéd közreműködésével. Fekete Attila kőszobrász restaurátor művész a palota mennyezetén lévő gipszstukkók restaurálását végezte és restaurálta Ferenc József kerámia mellszobrát. A gipszstukkók restaurálása nem fejeződött be, további több éves munkát igényel. Ludvai Zsuzsanna és Kovács Ilona papír- és bőrrestaurátor művészek restaurálták a palota metszetkabinetjének metszeteit, összesen 120 metszetet, a munkában az azóta elhunyt Koncz Pál papírrestaurátor művész is részt vett. Erzsébet királyné az 1867. évi koronázás után koronázási díszruháját a veszprémi püspöknek ajándékozta, hogy abból a veszprémi püspök püspöki ornátust készíttessen. Ennek egyik darabját, egy dalmatikát láthatnak az érdeklődők restaurált állapotban, Kralovánszky Mária textilrestaurátor művész munkája révén. Ugyancsak az ő munkája a palota gyöngyökkel, arany-, valamint ezüstszállal hímzett párnáinak restaurálása. Eckert Anikó textilrestaurátor az osztrák császári koronával díszített kályhaellenző és több miseruha restaurálását végezte. Az érseki palota kiállításának képeit az idén júniusban elhunyt, Pápa városának Europa Nostra-díjat nyert Král Éva festőrestaurátor-művész, a Gyűjtemény restaurátor művésze, munkatársa gondozta. A külső felújítást követően a kiállítás visszaköltöztetése előtt a festőrestaurátori munkákat, a festmények tisztítását, restaurálását Springer Ferenc festőrestaurátor-művész végezte. Springer Ferenc végezte a Tejfalussy kanonoki ház barokk falrétegeinek feltárását is. A Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára munkatársa, Nemes L. Ágnes főrestaurátor a kiállításon látható két 17. századi német reneszánsz kötésű Bibliát restaurálta (Mainz; Velence). A kiállításra elkészült továbbá a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára Állományvédelmi Osztályán az 1899-ben Herzig Miksa kiadásában megjelent, fénymetszetekkel illusztrált, szecessziós díszítésű díszalbum, A Király könyve, a Szilágyi Sándor történész szerkesztésében megjelent A magyar nemzet története című 10 kötetes történeti mű, az Osztrák–Magyar Monarchia írásban és képben című, Rudolf főherceg kezdeményezésére és szerkesztésében elindult történeti, néprajzi, földrajzi, művelődéstörténeti tárgyú mű kötetei, a millenniumra megjelentetett Ezeréves Magyarország, Arany János Balladáinak díszalbuma Zichy Mihály rajzaival, az 1867. és az 1916. évi koronázási album, több, az Osztrák‒Magyar Monarchia idején megjelent történeti mű restaurálása. Az Állományvédelmi Osztály restaurátor művészei: Szlabey Dorottya osztályvezető, főrestaurátor, Nemes L. Ágnes főrestaurátor, Gaálné Unoka Marianna, Lovász Gabriella, Őszné Kováts Júlia és Sallai Katalin papír- és könyvrestaurátor művészek. Schramkó Péter könyv- és papírrestaurátor művész több nemesmásolatot készített a kiállításra, többek között Ferenc József és IV. Károly hitlevelének nemesmásolatait, az 1867. évi kiegyezési törvény és az 1916. évi koronázás meghívóinak nemesmásolatait.
Az ipar- és bútorművészeti, valamint a liturgikus tárgyak restaurálása, a kiállítás bővítése a következő években tovább folytatódik.
Toldi Éva
