A Balaton-felvidék összművészeti fesztiválja, a Művészetek Völgye idén ünnepelte 26. születésnapját. A magyar kulturális élet színe-javát felsorakoztató programsorozat főként laza, felszabadult, olykor FC8A7507mélyebb, komolyabb vizekre evező program-kínálatában a Taliándörögdi Római Katolikus Plébánia – melyet a Völgy látogatói Ősök házaként ismerhetnek – évek óta a lelki erőmű szerepét tölti be. 2016-ban Illés Sándor plébános atya meghívására a veszprémi Szaléziánum Érsekségi Turisztikai Központ töltötte meg a helyszínt programokkal.

A színes programkínálat ízelítőt nyújtott a Szaléziánum tevékenységéről, mely nemcsak turisztikai, hanem kommunikációs és kulturális központja is a Veszprémi Főegyházmegyének. A mindennapi szentmisék mellett filmklub, kiállítások, előadássorozat, gyermekjátszótér, valamint komolyzenei koncertek által jelenítették meg, hogy a Főegyházmegye nem egy elvont hivatal, hanem a benne élő hívők sokszínű, alkotó közössége.

A filmklub iránt érdeklődők Timár Dalma vezetésével jezsuita filmeket tekinthettek meg, valamint dr. Szalai Miklós esperes, a 70-es,80-as évek halimbai füvespapjának életébe és munkásságába nyerhettek betekintést.

A Veszprémi Főegyházmegyét v20160722_152822alamint a Szaléziánumot film és vetített képes előadás által ismerhették meg az érdeklődők. Sok nem hívő számára a szentmise szertartása, idegen szóval a liturgia egy misztikus világ. Mit miért és mikor tesznek? Milyen tárgyakat és mire használnak a szertartás során? Mikor, milyen és mennyi ruházatot öltenek fel a papok? Ilyen és hasonló kérdésekre kapott választ a hallgatóság Cséry Gergő atya, nemesgulácsi plébános előadásából. Dr. Janka Ferenc görög katolikus parókus, egyetemi tanár, aki több magyar egyetemen tanít teológiát és dogmatikát, három gyermek édesapja napjaink ökumenéjét járta körül. A veszprémi Rab Mária forrás történetét Rácz Katalin és Récsey Zsuzsa a Hét Domb egyesület képviselői ismertették. Miért fontos napjaink információáradatában, a rohanó világban a katolikus média jelenléte? Erről beszélgetett Illés Sándor atya, taliándörögdi plébános, Pálfalviné Ősze Judit a Veszprémi Érsekség sajtóreferense, Jakab Péter a Bonum Tv főszerkesztője, valamint Felhősi István restaurátor.FC8A7405

Bemutatkozott a Veszprémi Érsekség Borászata, mely a Főegyházmegye felsőörsi és mindszentkállai szőlőbirtokairól származó szőlőkből nemcsak misebort készít, hanem a nagyközönség számára is kínálja palackozott borait. A muskotályos, olaszrizling, kékfrankos és kékfrankos rozé borokat a résztvevők meg is kóstolhatták.

Dörögd 800 éves történelmén Szőke András előadóművész kalauzolta végig osztályfőnöki óráinak résztvevőit kitérőket téve a kolostori gyógyászat és gasztronómia világába is.

Észak-Amerika őslakosairól Pesovár Anna és Tisza Sándor, taliándörögdi kötődésű, Kanadában élő indiánkutatók meséltek.

A Főegyházmegyei Karitász a plébániaudvarban mutatkozott a családoknak. Az általuk kínált játékok mellett hagyo13978226_10210230635901300_1835283165_ományőrző fajátékokból berendezett játéktér és kézműves foglalkozások várták a gyerekeket.

A lelki töltekezést kínáló programok sorából nem hiányozhattak a komolyzenei koncertek sem, melyeknek a taliándörögdi katolikus templom szolgált méltó helyszínül. Az Orlandó énekegyüttes, a Recercare Régizenei Műhely, valamint Tóth Emese és Reményi Árpád a Szaléziánum állandó fellépői. Az Orlando énekegyüttes veszprémi és Veszprém környékén élő tagjai rendszeresen örvendeztetik meg a környék zeneszerető közönségét felemelő, lélekhez szóló reneszánsz kórusművek megszólaltatása által Wikman Pál karnagy vezetésével.

A Recercare Régizenei Műhely a középkor és a reneszánsz muzsika hiteles átörökítői. A Nagy Csaba vezette együttes, hangszerei – a reneszánsz hárfa, a viola da gamba, a reneszánsz dobok -, valamint énekesei – a külön-külön és együtt is páratlan éneklésbeli egységet mutató – Király Nóra, Suda Magdolna és Vikmann Pál által képes a lélek intimitásának megszólaltatására.nl0724muveszetek7

Tóth Emese Gyöngyvér a historikus zene és a psalterium-játék kutatója. A psalterium (pszaltérium) különös hangszer. Neve a görög psallein (ujjal pengetni) szóból ered, és egyaránt utal a bibliai Zsoltárok könyve latin elnevezésére (Psalterium), illetve egy cimbalommal rokonított, pengetős hangszerre. A régi idők húros hangszereihez hasonlóan többször említik a Szentírás lapjain, így nem véletlen, hogy a középkori festményeken, kódex- és Corvina-illusztrációkon is gyakran találkozunk vele.

20160717_180239 Taliándörögdön a katolikus templomban Szent Mária Magdolna ünnepén nyílt meg a Bódi Mária Magdolna,a Veszprémi Főegyházmegye 1945. március 23-án Litéren egy szovjet katona gyilkos golyójától vértanúságot szenvedett munkáslány tiszteletére készült vándorkiállítás.  A kiállítást Szécsi Ferenc balatonfűzfői plébános nyitotta meg, aki ismertette a jelenlévőkkel Magdi tanúságtévő életútját.

A plébánia egykori borospincéje téglamúzeumnak ad otthont, melyet Szőke András sajátos hangvételű tárlatvezetésével tekinthettek meg az érdeklődők.

 

Comments are closed.