Sikeres küldöttgyűlést tartott a KÉSZ április 26–27-én, ahol a házigazda, veszprémi csoport fogadta a résztvevőket az Érseki Hittudományi Főiskolán.

Keresztény civil evangelizációs egyesület a KÉSZ, amelynek feladata, hogy megőrizze és továbbadja a keresztény értékeket – mondta Makláry Ákos, a szervezet országos elnöke köszöntőjében, amellyel megnyitotta a tavaszi küldöttgyűlést április 26-án. Vázolta a három fő okot is, amiért ebben a dunántúli városban gyűlt össze a 73 határon belüli és számos határon túli szervezet: a több mint 25 éve megalakult veszprémi csoport vezetőjének meghívása ebbe a mélyen keresztény, kulturális gyökerekkel rendelkező városba, a kultúra fővárosába, vonzó volt. Vártuk a találkozást Márfi Gyula érsekkel, akinek gondolkodásra serkentő beszédeit és írásait sokan ismerik. Az elnök arra ösztönözte a résztvevőket, hogy gyűjtsék össze az itt kapottakat, vigyék magunkkal, és ismertessék meg az otthoniakkal is ezeket az értékeket.

Udvarhelyi Olivér, a veszprémi csoport elnöke válaszában a néhány éve megjelent kiadványukból idézett: „Az alapításának 25. évfordulóját ünneplő veszprémi csoport az elmúlt emberöltő alatt igyekezett azon munkálkodni, hogy megszólítsa azon veszprémi polgártársainkat, akiknek igénye a belső szellemi-lelki életet élő, hitet kereső vagy azt valló mentalitás, de egyben szívügyének tartja a magyarság létének és önbecsülésének támogatását is.” Célkitűzésüket, a keresztény hitbéli meggyőződés erősítését és társadalmi felelősségük tudatosítását a havi rendszerességgel szervezett összejöveteleiken igyekeznek megvalósítani – tette hozzá. Meghívott előadóik a hitélet, a tudomány és a művészet számos területéről érkeznek határon túlról is. Jó az együttműködésük a városi önkormányzattal és a főegyházmegyével. Csoportjuk, a modern média eszközeit felhasználva, az interneten is hirdeti legfrissebb híreiket és rendezvényeiket.

Ovádi Péter, Veszprém országgyűlési képviselője előadásában megerősítette, hogy a nemzeti kormány számára elsődleges a keresztény kultúra megőrzése, amelyet tettekkel is bizonyít. Az Alaptörvényben is rögzítették, hogy államalapító Szent István királyunk országunkat a keresztény Európa részévé tette. Ezzel elismerjük a kereszténység nemzetmegtartó erejét. Kötelességünk ezt a hagyományt minden erőnkkel megvédeni.

Porga Gyula, Veszprém polgármestere hozzászólásában figyelmeztetett, hogy a gazdag hagyományok óriási felelősséget is rónak az itt élőkre. Nemcsak megóvni kell őket, de hozzátenni is szükséges.

Meggyőződése szerint a város vezetőjének nem csupán várost, de közösséget is kell építenie, mivel az infrastruktúra csupán eszköz a közösség formálásához és a szellemiség fenntartásához.

Mint ismeretes 2023-ra Veszprémnek ítélte az Európa Kulturális Fővárosa címet egy nemzetközi bizottság. Nagyszerű lehetőség ez a városnak, rendkívül sok fejlesztésre nyílik lehetőség ennek kapcsán  – közölte a polgármester. Valójában ez a program akkor lesz igazán eredményes, ha nemcsak azt tartjuk szem előtt, mit tudunk megmutatni magunkból Európának, hanem elsősorban az számít, hogy az itt élők boldogabbak lesznek-e az események, a fejlesztések után – tette hozzá.

Janka Ferenc parókus, főiskolai tanár, a veszprémi csoport lelki vezetője, megosztotta a küldöttekkel, mit jelent számára a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége.

A hitnek szüksége van az értelem megtisztító kritikájára. A hit viszont megszabadíthatja az értelmet az önhitt elbizakodástól, és a teljes kétségbeeséstől. A szövetségnek vannak isteni és emberi dimenziói. Egy szerződés általában az adok-kapok-elven alapul. A szövetségnek, amit az Isten köt az emberrel, az alapja, hogy a másik félnek jó legyen. Fontos, hogy mi is ilyen kezdeményező szeretettel vegyünk részt szövetségeinkben, pl. a házasságban. Az egyesület nevében a keresztény az egységességet jelenti a sokféleségben.

A házigazda KÉSZ-csoport városát Karlinszky Balázs, a Főegyházmegyei Levéltár igazgatója egykori és mai épületek képein keresztül mutatta be. Végighaladt annak történetén Szent István király idejétől napjainkig. Az ország első püspökségét Veszprémben alapították. A mindenkori veszprémi püspök kapta meg a királyné koronázási jogát. 13. századi források szerint a püspök volt a királyné kancellárja. Szó esett a törökök majd a Habsburgok pusztításairól is. A város barokk arculatát a 18. századi építményeivel kapta, amelyből a mai napig is sok épület fennmaradt a központban. A piaristák megjelenése is fontos a város művelődésében, az oktatásban. A 20. század közepétől vált Veszprém – Pápát megelőzve – a megye legjelentősebb városává.

  1. Perémi Ágota, a 116 éves Laczkó Dezső Múzeum intézményvezetője a múzeum látnivalóinak ismertetésével próbálta közelebb hozni a hallgatósághoz Veszprém múltját. A múzeum jelentős régészeti gyűjteménye a megye összes régészeti korszakát magában foglalja. A sírfeltárások során bizánci kereszténységre utaló tárgyakat is találtak. A néprajzi gyűjtemény szintén számos értékes lelettel büszkélkedhet: megtalálhatók textilek, pásztorkodásra utaló tárgyak, ipartörténeti, valamint a polgárosodás időszakából származó gyűjtemények.

Érseki szentmisével vette kezdetét a KÉSZ küldöttgyűlésének második napja a főiskola kápolnájában. Az ezt követő előadásban a főpásztor beszélt az iszlám vallási és politikai jellemzőiről. Mint mondta, különbséget kell tenni menekültek és migránsok között, különösen a dzsihád előírásaira tekintettel, amely szerint a hódítás minden eszközzel megengedett. Az igazi probléma mégis abban rejlik, hogy Európa elvesztette a hitét. Ennek következtében földrészünkön ideológiai, vallási és demográfiai vákuum keletkezett. Az érsek szerint a migráció elindulásának fő oka ez lehet. A migráció céljai közé tartozik az olcsó munkaerő biztosítása, térhódítás az iszlám számára, Európa kereszténységének felszámolása, valamint identitás és közös kultúra nélküli, könnyen manipulálható, engedelmes fogyasztóvá vált embertömeg létrehozása a nagytőkések érdekében.

Arra a kérdésre, hogy mi a katolikus egyház válasza ezekre a problémákra, véleménye szerint komolyan kell venni a kereszténységet. Felelősségteljesen, szentségi házasságban kell élni, gyermekeket vállalni. A Veszprémi Egyházmegyében javuló tendencia látszik a házasságkötések és a keresztelők számát illetően az utóbbi nyolc évben.

A küldöttgyűlés beszámolókat hallgatott meg az előző küldöttgyűlés határozatainak végrehajtásáról, az elnökség munkájáról. Elfogadta a szervezet közhasznúsági jelentését és a 2019. évi költségvetést. A határon túli társzervezetek képviselői tájékoztatták a küldötteket az elmúlt évi munkájukról, programjaikról.

A küldöttgyűlés új elnökségi tagot választott: Tóth Ernő, a százhalombattai csoport elnöke fogja a jövőben segíteni a vezetőség munkáját, aki Franczelné Bor Mária lemondását követően került megválasztásra.

A kétnapos rendezvény keretében került sor a KÉSZ és az erdélyi Verbum Kiadó közös gondozásában megjelent Szent László, a velünk élő lovagkirály című könyv bemutatójára.

Délután a résztvevők kulturális programja következett: a veszprémi várban megtekintették az Érseki Palotát, a Szent Mihály-székesegyházat, valamint a Szent György- és a Gizella-kápolnát.

 

Demény Anna

Udvarhelyi Olivér
Janka Ferenc parókus
Karlinszky Balázs 1
Maklári Ákos 1
Ovádi Péter képviselő 1
Porga Gyula polgármester 3
S. Perémi Ágota 1
szentmise a kápolnában
 

Comments are closed.