„Az írástudók árulása – önmegvalósítás?” címmel tartott előadást a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége (KÉSZ) veszprémi szervezetében Osztie Zoltán morálteológus,  a szövetség országos elnöke a Padányi gimnáziumban.

Udvarhelyi Olivér, a KÉSZ veszprémi csoportjának elnöke bevezetőjéből kiderült, Osztie Zoltán doktori disszertációjának a témája az önmegvalósítás volt, s mint morálteológus vizsgálta e kérdést, amely napjainkban központi szerepkörű az individualizálódott társadalmakban, s az érvényesülési harcban sokak értékrendjében felülírja az erkölcsi alapértékeket is. Ezzel kapcsolatban Julien Benda francia filozófus 1927-ben írott korszakos jelentőségű művét, Az írástudók árulását idézte a veszprémi elnök, illetve Babits reflexióját a Nyugatban. Ezekben az értelmiség árulása tárul fel, az értelmiségi emberé, aki nem vállalja az igazság kimondását, hanem hallgat, s ezzel az erkölcsi értékrendet, annak jelentőségét bagatellizálja, hovatovább érdektelenné, súlytalanná teszi. „Hogyan lehessen ott erkölcsi problémát formulázni, ahol az erkölcs alapelvei váltak kétségessé?” – fogalmazza meg a máig aktuális problémát Babits refelexiójában.

A bevezetőt mintegy folytatva napjaink egyik sikerkönyvét Patrick J. Buchanan (amerikai elnökök tanácsadója) A Nyugat halála című művét idézte Osztie Zoltán, mely bemutatja azon stratégia mentén folyó harcot, amely a hagyományosan keresztény társadalmak ellen irányul, elvetve minden erkölcsi alapelvet. Manapság ez a harc kiteljesedik, sőt beteljesedik, mutatott rá az előadó, majd felvetette: Vajon mi az oka annak, hogy olyan gyorsan sikerült aláásni Nyugaton a hagyományos keresztény társadalmakat, mi az oka, hogy olyan gyorsan elfordultak keresztény gyökereiktől – gyakorlatilag egy évszázadon belül? Buchanan válaszai közül a sorban legelső, hogy az értelmiség rendkívül sebesen ott hagyta az őrhelyeit, vagyis az ok az értelmiség árulása. 1920-ban az úgynevezett ’frankfurti iskola’ filozófusokból álló csoportja kidolgozta azt a stratégiát, melynek célja volt, hogy a new age, az új világrend kiépítése megtörténjék, és gyorsan felismerték, hogy ennek egy igazi akadálya van, a történelmi keresztény egyházak léte, azon belül is kiváltképp a Katolikus Egyházé. A teendő tehát: ki kell kezdeni, alá kell ásni, tönkre kell tenni és föl kell lazítani a hagyományosan keresztény társadalmakat, melynek első lépése, hogy tönkre kell tenni az Egyházat (annak papjait), tönkre kell tenni anyagilag, el kell venni a javait, fel kell lazítani a bibliai Kinyilatkoztatásból származó családmodellt, meg kell változtatni az élethez való viszonyt. Ennek a következményeit éljük meg mi magyarok is ma, emelte ki Osztie Zoltán.

Az előadás második részében a keresztény értelmiség szerepét, feladatait, felelősségét elemezte a morálteológus, ami – mondta – rendkívül aktuális, különösen 2014 Magyarországán a közelgő választások előtt. Fejtegetésében a keresztény értelmiség közéleti szereplésére utalva legfontosabbként említette a tanúskodást az örök emberi értékek és a zsidó-keresztény Kinyilatkoztatás erkölcsi alapelvei mellett. Látni és láttatni kell az elmúlt négy esztendő kormányzásának cáfolhatatlan eredményeit, hangsúlyozta. Majd sorolta a legfőbbeket: az új Alaptörvény megszületését (amely kodifikálta a családot, az élethez való jogot például), a családi adókedvezmény, családpolitika elveit, intézkedéseit, a nemzeti egység megteremtéséért hozott egyszerűsített honosítási törvény kínálta lehetőséget, Orbán Viktor miniszterelnök kiállását az Európai Parlamentben a keresztény értékek európai létjogosultsága mellett (amely, mint mondta: „prófétai tett” volt), továbbá a közjó, a közteherviselés érdekében hozott intézkedéseket (rezsicsökkentés, bankok megadóztatása) és az ország erkölcsi emelkedése, jövője érdekében bevezetett kötelező hit- és erkölcstan, etikaoktatás ügyében hozott döntéseket. Részletesen foglalkozott a gender-program nemek összemosására vonatkozó emberellenes, bűnös törekvéseivel, rámutatva: az európai törvénykezés szövegében benne van, „aki a genderrel szemben fenntartásokat táplál, az az Európai Unió ellensége”. Ezek alapján minden keresztény ellensége az uniónak, ha következtetünk, vonta le a következtetést.

Az elmúlt négy év cáfolhatatlan eredményeiről a keresztény értelmiségnek tanúskodnia kell, az értelmiség nem hallgathat! Vállalnia kell, hogy az igazságot képviseli, hangoztatja, összegezte gondolatait végül Osztie Zoltán.

Az előadást követő beszélgetésben szó esett többek között arról, hogy a KÉSZ egy négy szemeszteres továbbképzést szervezett egyetemistáknak, az Aquinói Szent Tamás Akadémiát, melynek első kurzusa már megvalósult, s melynek az a célja, hogy bátor helytállásra és nagyfokú igényességre készítse fel a hallgatókat a keresztény életvitel, a keresztény értelmiségi létforma megélésében. Továbbá elhangzott, hogy az idén minden KÉSZ-szervezetben sort kerítenek az Alaptörvény részletes megismertetésére, Salamon László alkotmánybíró vállalta, hogy előadásokat tart régiónként a témáról.

Toldi Éva

 

Comments are closed.