A Sümegi Csodatévő Szűzanya-emlékévhez kapcsolódva március 15-én Márfi Gyula érsek mutatott be szentmisét a Sarlós Boldogasszony ferences kegytemplomban Reisz Pál ferences házfőnökkel, Nagy József kanonokkal, sümegi főesperes plébánossal, valamint környékbeli atyákkal.

A hálaadó szentmisét az első csoda 320 évvel ezelőtti megtörténtének emlékére mutatták be. Vilhelm Krisztián Ferdinánd nemes­ember felesége, Mária Zsófia rákban szenvedett, nem tudott lábra állni. Ahogy akkor írták, elsorvadtak az idegei. Az orvosok azt mondták, csak az Isten segíthet rajta. Álmában egy Mária-szobrot látott, akkor még nem tudta, de a sümegi kegytemplom akkori bal oldali, Szent István oltáránál. Többször álmodott még róla, több útmutatást is kapott, hogy merre keresse a szobrot. Így jutott el Magyarországra. Kereste Győrben, Pápán, majd az utolsó álmot követve jutott el Sümegre, ahol megtalálta az álmából már ismert szobrot. Misét kért gyógyulásáért, gyónt, áldozott, majd  további három misén vett részt. Február hatodikán a harmadik szentmise végén megérintette a szobrot és imádság közben szemmel láthatóan gyógyulni kezdett.

Márfi Gyula érsek szentbeszédében párhuzamot vonva beszélt a mexikói guadalupei,  a portugáliai fatimai és a franciaországi lourdes-i csodás gyógyulásokról, amik éppen olyan csodák voltak, mint a sümegi. Ezeket a gyógyulásokat az orvostudomány nem tudta és nem is akarta megmagyarázni, de nem is ez a lényeg. Mi katolikus hívő emberek megéljük Isten szeretetén keresztül a csodát, amit nem önmagáért tartunk fontosnak, mert nem az a lényeg, hogy a földi életünk folyamán jól éljünk, hanem Isten jóságát megérezve higgyük el, hogy van egy olyan világ, ahol nincs betegség, szenvedés, halál, sem fájdalom. Fontos, hogy higgyünk, hitünket erősítsük a sümegi csodával, hálát adjunk érte. Többek között fontos az is, hogy szeressük betegeinket, ápoljuk őket és imádkozzunk értük, hiszen bennük valamiképpen a szenvedő Krisztus van jelen köztünk, de ha szeretettel és türelemmel vagyunk betegeinkkel, akkor a gyógyító Krisztus lesz jelenvalóvá, mondta a főpásztor.

A szentmisét követően Fáy Zoltán könyvtárvezető előadásában a magyarországi ferences kegyhelyek bemutatása után részletesen beszámolt Mária Zsófia sümegi csodás gyógyulásáról, amiben a 3-as szám fontos szerepet játszott, majd megemlítette, hogy abban az évben még 10 csodát jegyeztek fel. Kiss Fábián ferences házfőnök könyveiben 36 további csodáról olvashatunk.

Az emléknapot, amelyet Végh László, Sümeg város polgármestere kezdeményezésére szerveztek meg, Hegedűs Endre, Kossuth és Liszt díjas zongoraművész koncertje zárta.

***

Aki gondolkodik, kérdez, alkot, az műveivel, munkájával népét, nemzetét szolgálja – jelentette ki Áder János köztársasági elnök a március 15-i nemzeti ünnep alkalmából elmondott beszédében az Országházban, mielőtt átadta a Kossuth- és Széchenyi-díjakat, valamint a Magyar Érdemrendeket. Széchenyi-díjban részesült, mások mellett, Barsi Balázs ferences szerzetes, a Sümegi Sarlós Boldogasszony Ferences Kegytemplom templomigazgatója kimagasló színvonalú hittudósi és nagy hatású tanári munkája, valamint a generációkat megérintő lelkiségi irodalmat gazdagító publikációs, illetve műfordítói tevékenysége elismeréseként.

 

20190315_093935
20190315_101108
20190315_094217
20190315_103509
20190315_102528
20190315_103459
20190315_105317
20190315_101752
20190315_094649
20190315_103928
20190315_103901
20190315_102720
20190315_102702
20190315_102638
20190315_102504
20190315_094231
20190315_105351
20190315_105340

 

 

 

 

Comments are closed.