A Nemzeti Filharmónia által szervezett Orgonapont rendezvénysorozat keretében Dr. Maróti Gábor muzikológus, a Brenner János Hittudományi Főiskola Egyházzenei Tanszékének tanszékvezető főiskolai tanára, a Győri Egyházmegye zeneigazgatója adott ünnepi orgonahangversenyt a felsőörsi Prépostsági templomban 2020. augusztus 8-án. Ebből az alkalomból kérdeztük az előadót.

– Mi adott különleges ünnepi karaktert az Orgonapont koncertnek Felsőörsön?

– MG: A templom orgonáját Padányi Bíró Márton felsőörsi prépost, későbbi veszprémi püspök 1745-ben építtette kőszegi vagy soproni mesterekkel, tehát a műemlékorgona idén 275 éves.

– Hogyan foglalható össze ennek az orgonának a hangszertörténeti jelentősége?

– MG: Egyrészt a kora miatt jelentős, a magyarországi orgonaállomány orgonaemlékei közül ez a harmadik legrégibb olyan hangszer, amely minden műszaki alkotótényezőjével együtt eredeti építési állapotában (jelentős átépítés vagy rekonstrukció nélkül) bontatlanul egyben van. A legrégebbi magyarországi orgonát 1633-ban építették, a soproni Szent György templomban található (a lemezfelvételéről készült kisfilm megnézhető: https://www.youtube.com/watch?v=cCuXbImnbgA). A következő orgona sorrendben a felsőörsi hangszer analóg példánya, a jelenleg restaurálás alatt álló 1730 előtt épült szobaorgona, amely a Győri Püspökvar Dóczy kápolnájában található (a felújítást dokumentáló cikk itt olvasható: https://www.magyarkurir.hu/hirek/restauraljak-gyori-puspokvar-barokk-pozitiv-muemlekorgonajat) és az időrendben harmadik orgona, amely a Veszprémi Főegyházmegye legrégibb és  legértékesebb historikus orgonája, az 1745-ben épült felsőörsi.

– A zenetörténeti szempontok mellett mi a hangszer organológiai különlegessége?

– MG: Néhány évtizedre volt csupán jellemző, hogy ilyen hangszereket építettek. Ez egy rövid, tört mélyoktávos vezérléssel épített hátpozitív orgona. Amellett, hogy az alsó oktávból hiányzik a Cisz és a Disz hang, a Fisz és Gisz billentyű helyén “megtörve” azokat összesen négy hang (D és Fisz,; E és Gisz) szólaltatható meg, ami a vezérlési specialitás mellett azért is egyedülálló hazánkban, mert ez az egyetlen jelenleg ismert eredetileg is tört oktávos orgona, amely egyrészt megszólaltatható (a hangszerrel készült 2018-as lemezfelvételéről készült kisfilm megnézhető itt: https://www.youtube.com/watch?v=nH2KM1I4eRY), másrészt közben nem építették át és nem egy rekonstruált állapotban van, hanem eredeti építési megoldásában.

– A koncert anyaga is különleges volt. Mit érdemes erről tudni?

– MG: A zeneirodalmi szakterületen szakértő kollégáim erre a hangversenyre 17. századi francia barokk műsort válogattak össze. Ezek közül a szerzők közül van olyan, akit Magyarországon egyáltalán nem ismerünk és vannak olyanok, akiknek az orgonaműveit nem ismerjük. A munkatársaimmal ezeken a koncerteken és a lemezfelvétellel azt próbáljuk modellezni, hogy ezen a műemlékorgonán nagyjából milyen stílustani, formatani és műfajelméleti kategóriák által meghatározott irodalom szólalhatott meg a hangszer első fénykorában, Padányi Bíró Márton felsőörsi prépost szolgálata idején.

Interjú: Dr. Richter Viktória muzikológus, SvájcAz orgonahangversenyt bemutató film megtekinthető itt: https://www.youtube.com/watch?v=FUIQERG2SdA&t=3s

 

Comments are closed.