A Magyar Honvédség Rekreációs, Kiképzési és Konferencia központjában tartotta 25. jubileumi családkongresszusát a Magyar Katolikus Családegyesület november utolsó hétvégéjén. A háromnapos intenzív találkozón a résztvevők – papok és világiak – egyrészt visszatekintettek az 1999-es Boldogabb családokért körlevél óta eltelt időszakra, másrészt állam és Egyház a családért témában gazdasági, jogi és teológiai előadásokat, valamint kerekasztal beszélgetéseket hallgattak a családok jelenlegi helyzetéről Magyarországon és Európában.

A rendezvényre az egész országból és a határokon túli magyarlakta területekről is érkeztek házaspárok lelkipásztoraikkal együtt. A Veszprémi Főegyházmegyéből jelentős számú résztvevője volt a programnak, jelen voltak a családreferensek, a Családpasztorációs Iroda munkatársai, és az egyházmegye különböző helységeiből érkezett házaspárok is.

A nyitónap a visszaemlékezés jegyében zajlott. Bíró László püspök, a MKPK családreferens püspöke kórházi kezelése miatt nem tudott részt venni a programon, de hangüzenetet küldött a kongresszus résztvevőinek. Visszaemlékezett a kezdetekre, és kérte a résztvevőket, az evangélium szellemében éljenek, és tegyenek a családok helyzetének javításért. Megajándékozta a résztvevőket egy imafüzettel, melyben jelképes áldását adta a jelenlevőkre.

A 25 évvel ezelőtti első családkongresszusok szervezője Harrach Péter, a KDNP alelnöke volt. Visszaidézte a kezdeteket, és a családok mai helyzetét is vizsgálva megerősítette, a magyar kormány számára a család értékes,lényegi tényező. Arról is beszélt, milyen fontos a jövő szempontjából a demográfiai helyzet javítása, a születések számának a növekedése, és ezért milyen törvények előkészítésén dolgoznak.

A kongresszust Beer Miklós, a váci egyházmegye püspöke nyitotta meg.

Helyi aktualitása is volt a megnyitónak, ahol a veszprémi Szilágyi Harangegyüttes értékes, színvonalas műsorát hallhatták a résztvevők. Az együttes vezetője, Albertné Balogh Márta az együttes bemutatásán túl beszélt arról is, hogyan jutottak hozzá jelenlegi hangszereikhez, az első harangot Dr. Márfi Gyula felajánlásából vásárolhatták meg.

A megnyitót követő kerekasztal beszélgetés levezetője Tóth Pál volt. Feleségével, Judittal, valamint Harrach Péterrel, Dr. Márki Lászlóval, és Beer püspök úrral a kezdetekről beszélgettek, a kongresszus céljairól, feladatairól.

A kongresszusoknak kezdetektől fogva voltak a határokon túli magyar területekről idelátogató résztvevői, a következő blokkban őket hallhattuk élményeikről. A Szatmári, Szabadkai, Nagyszombati és Gyulafehérvári egyházmegyéből érkezettek tapasztalatai hangzottak el.

Az esti jubileumi ünnepség házigazdája Gáspár István, az OLI igazgatója volt, ahol a 25 év családkongresszusait idézték fel képben, hangban, szóban. Emlékek, gondolatok, tanúságtételek hangzottak el többek között Fekete Gyöngyi, a Veszprémi Főegyházmegye Családpasztorációs Irodájának irodavezetője is szereplője volt a programnak.

A találkozó második napján Jean-Yves Brachet OP A család evangéliumáról a mai világban az Egyház dokumentumai alapján címmel tartott előadásában VI. Pál Humanae vitae, II. János Pál pápa Veritatis splendor enciklikái és Ferenc pápa Amoris laetitia apostoli buzdítása alapján beszélt az Egyház társadalmi tanításáról. Kihangsúlyozta, hogy a dokumentumok szemlélésekor fontos figyelembe venni a megjelenésük sorrendiségét, így láthatjuk a tanításban az idők folyamán bekövetkezett fejlődést, a dokumentumokban megfogalmazott szabályok kiegészítik egymást. Az út, amely az Istenhez vezet az irgalom útja, de nincs irgalom igazság nélkül, és nincs igazság irgalom nélkül. Az Egyház nem dönti, hogy mi igaz és mi nem – az Igazság a Valóságban áll – csak hirdeti, úgy mint az útjelző táblák. Ebben a szellemben a családok kísérésekor is minden esetben az objektív Igazságnak kell a kiindulópontnak lenni, ugyanakkor mindig úgy kell beszélni, hogy látható legyen valami reményt keltő megoldás. Hiszen a bűnt ítéljük el, nem az embert. Ahol családok vannak, mindig van Remény.

A mai magyar házasságok, családok c. előadásában dr. Papp Miklós morálteológus azt fogalmazta meg, hogy szükséges a házasságok, a családok külső, belső megerősítése. A jó család, a jó házasság belül – a templomban – kezdődik, és kívül – a tettekben – valósul meg, folyamatosan dolgozni kell rajta. A család a Szentháromság ikonja, ezért a jó házasságban egyszerre kell felfelé Krisztusra, valamint oldalra a tudományokra, például a modern pszichológiára is tekinteni. A polgári jólét arisztotelészi boldogságfogalmával szemben a Nagypéntek boldogságfogalmát állította példának, amelyben az Atya akaratából a helyemen vagyok, és folyamatosan szeretek. Ez a vértanúságot, a sebeket is magában foglalja. Árral szemben nehéz szentségi családi életet élni, ezért felelősségünk van abban is, hogy milyen az ár: Társadalmi szinten is feladatunk van: a családok, az Egyház és az állam összefogásaként tud csak megvalósulni a családbarát környezet.

A Boldogabb Családokért körlevél óta eltelt negyed évszázad alatt bekövetkezett társadalmi változásokat vette számba Lukács László SchP, a Vigília főszerkesztője az előadásában. A tények mellett azt is számba vette, hova kell az Egyháznak a hangsúlyt fektetni a családpasztorációban. Az elsőként említett változás, hogy a hagyományos keresztény családmodell már nem az egyetlen párkapcsolati forma. Napjainkra már egész Nyugat-Európa eljutott a tiltástól az azonos neműek házasodási lehetőségének törvénybe iktatásáig, és általánossá vált az elv, hogy mindenkinek joga van a saját élete felett rendelkezni. Az Egyház álláspontja ebben a kérdésben a Katolikus Egyház Katekizmusa 2357. pontjában olvasható. Ma legfontosabb kérdés a lelkipásztori kísérés mibenléte, amelyhez Ferenc pápa iránymutatása, a bűn és a bűnös megkülönböztetése mérvadó. A változások másik nagy iránya a tudományok fejlődése, ahol az ember beavatkozik a teremtésbe (prenatális diagnosztika, őssejtkutatás, mesterséges megtermékenyítés). A „designer bébi” kiszorítja a közfelfogásból, hogy az ország jövőjének forrása a gyerek, valamint az őt felnevelő család. Lukács László kiemelten foglalkozott azzal, mi a család helye az Egyházban. Rámutatott a II. Vatikáni Zsinat hozta fordulatra, mely a házasság elsődleges céljaként a szeretetközösséget határozza meg. Ferenc pápa a családszinódus után úgy fogalmazott, hogy az Egyház útja a család, és kinyilvánította, az Egyház a családok felelős útitársa kíván lenni, segítve őket a mindennapi élethelyzetekben. Végkövetkeztetésül Lukács László azt állapította meg, úton járunk, a család és az Egyház, a szeretet evangelizációjának útján.

Novák Katalin, az Emberi Erőforrások Minisztériumának család- és ifjúságügyért felelős államtitkára Erős Családok – Erős Nemzet címmel mutatta be a kormány családpolitikai programját, melynek következtében a beszámoló szerint több demográfiai mutató is a növekedés útján indult el az elmúlt években.

  1. Barzó Tímea, a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának docense arról beszélt családbarát-e a magyar polgári törvénykönyv, míg Prof. dr. Lenkovics Barnabás az alkotmánybíróság korábbi elnöke azt fogalmazta meg előadásában, hogy az Alkotmány és az azt végrehajtó alkotmányos jogrendszer csak akkor garantálja, hogy az ország családbarát legyen, ha a társadalom akarata is ez.

Az előadásokat követően a pénteki napot kerekasztal beszélgetés zárta a családpasztoráció és a média kapcsolatáról. Ebben a résztvevők megfogalmazták, hogy a családpasztoráció sajátossága, hogy nem az individuummal, hanem a családdal, mint egységgel foglalkozik. A pasztorálás embertől emberig működik, ezért a média feladata ebben, hogy kihangosítson jó dolgokat. Szent II. János Pál pápa üzenete a média dolgozóinak a családpasztoráció szempontjából is irányadó: mindent megfigyelni, nem mindent megírni, egy picit segíteni.

Szombaton, a családkongresszus zárónapján, az augusztus 21-26-a között Dublinban megrendezett Családok IX. Világtalálkozójáról a résztvevő családok közül Ménesi Krisztina és Balázs, Szelestei Barbara és Gábor, Kuzmányiné Nyeste Gabriella és Kuzmányi István számoltak be. A család evangéliuma örömhír a világnak címmel Kocsis Fülöp érsek-metropolita közvetítette Dublin üzenetét a résztvevőknek, majd Horváth Tamás parókus, teológiai tanár mutatta be a család fogalmának fejlődését a II. Vatikáni zsinat, a Familiaris Consortio és az Amoris laetitia apostoli buzdítás tanítása alapján. A találkozó záró szentmiséjét Beer Miklós váci megyéspüspök tartotta.

 

akarattya 1
akarattya 2
IMG_2538.JPG (1)
IMG_2591.JPG (1)

Forrás és fotó: Családpasztorációs Iroda Veszprém

 

 

Comments are closed.