A nagycsütörtök esti szentmisét dr. Márfi Gyula érsek celebrálta kispapjai asszisztenciájával a Szent Mihály Bazilika Főszékesegyházban. Az ünnepi liturgia során Érsek atya megmosta az egyházközségi képviselőtestület tagjainak lábát arra emlékezve, hogy Jézus az utolsó vacsorán megmosta 12 tanítványának lábát.

Az Oltáriszentségről, mint a szövetség áldozatáról beszélt az érsek homíliájában. Minden szentmisében az idő, amely elválaszt minket Jézus örök áldozatától az megszűnik, ott vagyunk újra a kereszt tövében. Ugyanaz az áldozat válik jelenlevővé. Ez a nagy titok, amelyet igazában nem tudunk felfogni. Az Eucharisztiában nemcsak Jézus szenvedése és kereszthalála válik jelenidejűvé, hanem az Ő csodálatos feltámadása is. Az szentáldozás során velünk van Jézus, itt van az Ő áldozata és itt vagyunk mi is a szövetség részesei, amelyet ő kötött – mondta az érsek.

A Dicsőség alatt szólt utoljára az orgona, a templom harangjai és csengői, amelyek legközelebb a nagyszombati szertartáson szólalnak meg. A hagyomány szerint „a harangok Rómába mennek”, hogy ott gyászolják Krisztust.

A szentmise végén az Oltáriszentséget a mellékoltárhoz vitték. Ezek után következett az „oltárfosztás” minden oltárról elpakolták a díszeket így emlékeztek Jézus ruháitól való megfosztására.

A szentmise után este 10 óráig virrasztást tartottak.

[simpleviewer gallery_id=”522″]

 

Comments are closed.



Ugrás az oldal tetejére »