A Veszprémi Főegyházmegyében két asszonyt tisztelnek védőszentként, Szent Annát és Boldog Gizellát. Az utóbbi évtizedekben Boldog Gizella tisztelete került jobban előtérbe, ünnepét közösen a városi programokkal együtt tartják, tekintettel a jó passaui kapcsolatokra.
Az elmúlt években felelevenítették Szent Anna tiszteletét is. Az érseki székhelyen minden évben ünnepi programokkal készülnek ünnepére. Ebben az évben július 25-én, pénteken délután emlékeztek meg Szent Annáról, aki a nagyszülők védőszentje is.
A bazilika zsúfolásig megtelt hívekkel, köztük rengeteg nagyszülővel. Hagyományosan az Anna-napi szentmise keretében kerül sor a nagyszülők megáldására. Idén a nemrégiben felújított Szent Anna mellékoltár felszentelésével vette kezdetét a megemlékezés a Szent Mihály Bazilika Főszékesegyházban. A szentmisét dr. Márfi Gyula érsek celebrálta a jelen levő paptestvérekkel. Homíliájában a főpásztor a hitvesi, szülői és a nagyszülői kötelezettségek teljesítéséhez elengedhetetlen tiszta szeretet fontosságáról beszélt. Felhívta a figyelmet rá, hogy Szent Anna nemcsak nagymama, hanem anya és hitves is volt. Kitért arra, hogy boldog amiért egyházmegyénk két asszonyt tisztel védőszentként, Szent Annát és Boldog Gizellát. Akik mindketten házas emberek voltak, feleségek, szülők és nagyszülők.
Kérte, hogy imádkozzunk azért, hogy a Szentlélek adja meg mindannyiunknak Szent Anna közbenjárására a tiszta szeretetet, hogy hinni tudjunk Jézus szentséges szívében, mindent átölelő nagy szeretetében! Higgyünk a szentek és az egymást szerető családtagok szent közösségében és higgyünk a szeretet végső győzelmében!
A szentmise végén a főpásztor a Szent Anna ereklyével körmenetben körüljárt a bazilikában és megáldotta a jelenlevőket.
A szentmise után Nagy Károly apátkanonok, a bazilika plébánosa köszöntötte a jelenlevőket. Az Ő meghívására Kóródi Anikó operaénekes és Réz Lóránt orgonaművész adott koncertet. A Szent Anna tiszteletére készült ősbemutatóval tisztelegtek az egyházmegye védőszentje és a nagyszülők előtt.
[simpleviewer gallery_id=”586″]
Július 26-a Szent Anna és Szent Joachim, Jézus nagyszüleinek ünnepnapja. Az Újszövetségben semmilyen utalást nem találunk a Boldogságos Szűz Mária szüleire. Tiszteletük forrása az apokrif írások, elsősorban Jakab elő-evangéliuma. Itt olvashatjuk, hogy Mária édesanyját Annának, apját Joachimnak hívták. A két név jelentése figyelemre méltó: Anna annyit jelent, kegyelemmel áldott, Joachim pedig: Isten megvigasztal.
Ünnepük a XII-XIV. században terjed el Európában, miután a keresztes lovagok visszatértek a Szentföldről.
A legenda szerint Anna és Joachimnak Júda nemzetségéből és Dávid házából származott. Húsz évig éltek már együtt, de nem volt gyermekük. A vagyonukat három részre osztották: egy részt maguknak tartottak meg, a másik részt a templomnak és a papoknak adták, a harmadikat pedig szétosztották a szegények között. Egyszer megjelent Joachimnak Isten angyala és megígérte neki, hogy imádságaiért és alamizsnáiért Anna gyermeket szül, akit Máriának kell nevezniük. Az angyal azt is megmondta, hogy a gyermek fogantatásától fogva telve lesz Szentlélekkel. Szűz Mária születése után Joachim hamarosan meghalt. A legenda azt is tudni véli, hogy Anna még élt, amikor a Szentcsalád Nagy Heródes halála után visszatért Egyiptomból, és megláthatta unokáját, a kis Jézust. Anna lelkét angyalok vitték Ábrahám kebelére, s mikor az Úr Jézus fölment a mennybe, őt is a mennyországba vitték.
Szent Anna többek között a betegek, szenvedők, szegények és az üldözöttek védőszentje.
Forrás: MKPK honlapja
